A tör­té­ne­ti hagyo­mány sze­rint a XI. szá­zad­ban a kör­nyék bir­to­ko­sa, I. Béla fia, Lam­pert her­ceg ala­pí­tot­ta a tele­pü­lést a Vér­ke folyó két part­ján. Ezért is nevez­ték soká­ig Lam­pert­há­zá­nak. A kirá­lyi város­ba a kunok és a tatá­rok dúlá­sai után szá­szok tele­ped­tek. A IV. Bélá­tól nyert kivált­sá­ga­it később több­ször is meg­erő­sí­tet­ték.

Bereg­szász egyik leg­ré­geb­bi közép­ko­ri emlé­ke a Min­den­szen­tek tisz­te­le­té­re emelt kato­li­kus temp­lom. A város­sal együtt Isten házát sem kímél­ték a tatá­rok, majd a len­gye­lek és bizony a kuru­cok is meg­har­col­ták itt a har­cu­kat.

Hiszen Bereg vár­me­gye régi szék­he­lye még­is csak a Rákó­czi-sza­bad­ság­harc kul­ti­kus helye. Esze Tamás itt is kibon­tot­ta a sza­bad­ság­harc zász­la­ját. Bereg­szász népe büsz­ke tör­té­nel­mé­re, így a kuruc vezér emlé­két szo­bor őrzi.

Beth­len Gábor 17. szá­za­di kas­té­lyát a kuruc har­cok után való­szí­nű­leg maga Rákó­czi feje­de­lem állít­tat­ta hely­re. Ma a bereg­vi­dé­ki múze­um műkö­dik ben­ne, mely­nek gaz­dag gyűj­te­mé­nye az egy­ko­ri Bereg vár­me­gye ese­mény­dús tör­té­ne­tét mutat­ja be.

Az első megye­há­zát 1731-ben emel­ték a szék­vá­ros­ban, ám miu­tán több­ször is leégett, egy új helyen már Ybl Mik­lós ter­vei alap­ján épí­tet­ték fel 1890-ben az új megye­há­zát.

A város­nak nem­csak a magyar múlt­ról, de a jele­nünk­ről is van mon­da­ni­va­ló­ja. Van itt töb­bek között magyar szín­ház is. A város köz­pont­já­ban a régi tör­vény­szé­ki épü­let­re az angya­los magyar címer is vissza­ke­rült. Kár­pát­al­ja leg­na­gyobb refor­má­tus gyü­le­ke­ze­te is Bereg­szász­ban műkö­dik. Temp­lo­muk 1715-ben épült.

A főut­ca töb­bi régi épü­le­té­nek a meg­úju­lá­sá­val a város las­san kez­di vissza­nyer­ni régi arcu­la­tát.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 148. rész: Beregi-Tiszahát — A kuruc szabadságharc bölcsője