A történeti hagyomány szerint a XI. században a környék birtokosa, I. Béla fia, Lampert herceg alapította a települést a Vérke folyó két partján. Ezért is nevezték sokáig Lampertházának. A királyi városba a kunok és a tatárok dúlásai után szászok telepedtek. A IV. Bélától nyert kiváltságait később többször is megerősítették.
Beregszász egyik legrégebbi középkori emléke a Mindenszentek tiszteletére emelt katolikus templom. A várossal együtt Isten házát sem kímélték a tatárok, majd a lengyelek és bizony a kurucok is megharcolták itt a harcukat.
Hiszen Bereg vármegye régi székhelye mégis csak a Rákóczi-szabadságharc kultikus helye. Esze Tamás itt is kibontotta a szabadságharc zászlaját. Beregszász népe büszke történelmére, így a kuruc vezér emlékét szobor őrzi.
Bethlen Gábor 17. századi kastélyát a kuruc harcok után valószínűleg maga Rákóczi fejedelem állíttatta helyre. Ma a beregvidéki múzeum működik benne, melynek gazdag gyűjteménye az egykori Bereg vármegye eseménydús történetét mutatja be.
Az első megyeházát 1731-ben emelték a székvárosban, ám miután többször is leégett, egy új helyen már Ybl Miklós tervei alapján építették fel 1890-ben az új megyeházát.
A városnak nemcsak a magyar múltról, de a jelenünkről is van mondanivalója. Van itt többek között magyar színház is. A város központjában a régi törvényszéki épületre az angyalos magyar címer is visszakerült. Kárpátalja legnagyobb református gyülekezete is Beregszászban működik. Templomuk 1715-ben épült.
A főutca többi régi épületének a megújulásával a város lassan kezdi visszanyerni régi arculatát.