Rózsadomb Szent Miklós fatemploma az egyik legrégebbi a térségben, 1658-ban épült. Három tornya a templomtér hagyományos hármas osztatát jelöli. Az első, a torony alatti rész. Az asszonyok csak idáig léphettek be. A második maga a templomhajó, ez már a férfiak helye. A harmadik, a szentély, a pap szakrális tere.
A templom csodálatos 18. századi ikonosztázokkal büszkélkedik.
Hiába dúlták már 1806-ban Kutuzov orosz csapatai, majd a második világháború szovjet seregei, Ladomérvágása mindig újjászületett poraiból. A feltámadás magját az 1742-ben, egyetlen vasszög felhasználása nélkül épült Szent Mihály arkangyal fatemplom jelentette.
Az Ondava egyik mellékvölgyében bújik meg Végcsarnó. Itt is van egy szép kis zsindelytetős fatemplom. Nagy Szent Vaszil tiszteletére épült a 18. században.
A kuruc háborúk és a járványok miatt csaknem elnéptelenedett a makovicai váruradalom ősi települése, Felsőhunkóc is, de csak megmaradt, erről tanúskodik a 18. századi fatemploma is.
Talán nem gondolták az újrakezdés után a hunkóciak, hogy jó 200 év múlva újra a történelem fősodrának útjába kerül falujuk. Több mint 3000, zömében német soldat alussza örök álmát a hunkóci temetőben. De a sírköveken itt-ott magyar honvédek neveit is felfedezhetjük. Azok nyugszanak itt, akik vállvetve harcoltak a Kárpátokon ellenállhatatlan tömeggel beözönlő szovjet hadsereggel és kitartásukkal sikerült – egy időre – megálljt parancsolni a vörös veszedelemnek. A bolsevizmus idején elhanyagolt, leromlott hadi temetőt végül egy németországi hadisírgondozó alapítvány hozta rendbe, 2005-ben.
A középkori eredetű település festett gerendaházai már a gorálok jelenlétéről árulkodnak.
1313-ban a jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend éppen Lándokon telepedett le. Rendházuk már nincs meg, de a keresztes vitéz szellemű barátoknak bizonyára volt közük a gótikus Szent Miklós templom építéséhez, amely egészen kivételes középkori gótikus emlékeket őriz. A szentélyben a fából faragott szárnyas oltár 500 éves szobrai a híres Lőcsei Pál mester műhelyéből kerültek ki. Az oltár előtti fakereszt még régebbi, 1330 óta hirdeti Krisztus kereszthalálát.
A Görgey nemzetség ősi felvidéki birtokközpontja Toporc, amit ősük, Szepes vármegye főispánja kapott adományként, 1256-ban IV. Béla királytól, a tatárjárás idején tanúsított hősies cselekedetéért. Jó 700 éven át jelen is voltak itt a Görgeyek, de ahogy megromlott régi kastélyuk mutatja, nincsen már helyük itt. Pedig utoljára 1907-ben az épületet teljesen felújították és egészen 1943-ig, Görgey Albert haláláig jó állapotban volt, de jött az új kor, a téeszek és proletárok világa, akik úgy elsöpörték azt a régit, mintha sosem lett volna.
Pedig a Görgeyek idején még gimnáziuma is volt Toporcnak, ahol görögöt, latint és németet is tanítottak. A falu közepén az 1700-as évek végén a család egy újabb kastélyt is épített.
A 14. századi ódon gótikus templom oldalbejáratánál egy vaskos vakkapu: hatalmas fekete márványtábla állja az ember útját: ne akarjon ide senki belépni addig, míg meg nem tudja, hogy bizony hajdan a Görgeyek voltak itt az urak, és nagy dolgokat vittek végbe Istenért, hazáért. Hívei voltak Thökölynek, csatlakoztak a Rákóczi szabadságharchoz és Toporc szülötte a 1848-49-es szabadságharc hadvezére, Görgey Artúr is.
Patináns kis város Podolin. Német telepesek alapították IV. Béla idején. A régi idők hangulatát őrzi a Szűz Mária Mennybemenetele gótikus templom, és az előtte található reneszánsz harangláb.
A piarista kolostor is a magyar múltról tanúskodik. 1642-ben ugyan lengyelek alapították, de egy rövid ideig 1701-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem is a lakója volt, miután elszökött a bécsújhelyi börtönből.
Krúdy Gyula emléke is a kolostorhoz kötődik, mivel a piaristáknál végezte gimnáziumi tanulmányait, majd később innen merített ihletet többek között a Podolini kísértethez is.
A piarista kolostor 1919-ig működött, majd 1950-ben koncentrációs tábort létesítettek benne a bolsevikok.
Szinte minden falura jut egy apró fatemplom. Görbeszegé 1718-ból származik. Előtte egy különleges magyar emlékkőre lelünk, ami igazolja, hogy még itt a távoli végeken is otthonosan mozoghat a hazajáró. A kereszt felirata a következő: „Isten dicsőségére állíttatták Stim Vazul, Kocsán András, Buslák Fedor, Togán Péter és több görbeszegi hívő…”
Felvidéknek ez az északkeleti szeglete a jellegzetes bojkó ruszin típusú fatemplomok világa. Ezeket az általában Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt csodás kis épületeket a kék jelzésű tanösvény köti össze.
Kistopolya a 17. században kapott fatemplomot a falu feletti dombon.
Kertjében újabb katonatemető, melyben halhatatlan hősök keresztfái állnak díszőrséget az örökkévalóság kapujában.
A hegyek katlanában megbúvó Juhászlak szép példája az értékőrző falvaknak. Érdekessége, hogy Felvidéken ebben a faluban a legkisebb a fényszennyezés, ezért rengeteg olyan állatfaj él itt, ami máshol nem. Juhászlak mai képét a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének és a 18. honvédezrednek köszönhet. Ők gyűjtötték össze a pénzt az újjáépítésre, miután az oroszok az első világháborúban felgyújtották.
A Perkő-tetőn, ahol egykor a székek főemberei összegyűltek, hogy a székelyek peres ügyeiben döntsenek, valamikor az egyik legrégebbi székely végvár állott. Szentlélek várát előbb a tatárok, majd helyreállítása után a törökök is lerombolták.
A tetőn ma egy különleges, öttornyú, keletelt építésű Árpád-kori rotunda áll. A Szent István kápolna a háromszékiek leghíresebb búcsújáró helye, amelynek környéke minden év Szent István király napján búcsújárók ezreivel telik meg.