A tavat a patak mesterséges felduzzasztásával hozták létre, remek kirándulóhely. A Bakónaki-tó közelében fekvő erdőben található a Szent Vid forrás, melynek vize gyógyító erővel bír a látási és hallási panaszokra. Felette magaslik a Szent Vid kápolna.
Archives
Erzsébetbánya
Ahol a Lápos felső szakaszán völggyé szűkül a medence, az utazó beér a hegyek kincseire épült bányatelepre. “Valami felséges látvány a völgykatlanban elhúzódó bányatelep, szakadó patakjainak vereslő köveivel, az apró házak füstölgő kéményeivel, a fenyvesektől setétlő impozáns környezettel. Lakosai magyarok, románok. Nagy része bányamunkás, de favágással is nagyban foglalkoznak.” (Kádár József: Szolnok-Doboka monographiája)
Így virágzott 1901-ben Erdély legészakibb települése, a középkori eredetű Erzsébetbánya. A legenda szerint nevét a helyi aranybánya ősi birtokosának, Hunyadi János feleségének, Szilágyi Erzsébetnek köszönheti. A 18. században fellendülő ércbányászat és kohászat aztán a magyarok mellett németeket, ruszinokat, szlovákokat és románokat is ide vonzott. Ám a kohók mára kihűltek, a bányaművelés lehanyatlott. Akik maradtak, nagyrészt munka nélkül tengődnek. Az elhagyott bányák világvégi hangulatot árasztanak, ráadásul a környezeti terhelés is jelentős: szabályozatlanul éri a patakokat a szennyezett zagy, veszélybe sodorva a vidék ritka növény és állatfajait.
De hogy jót is írjunk Erzsébetbányáról: a számos turisztikai lehetőséget rejtő kárpáti hegyvilág mellett a magyar közösség is szívesen látja a magyar utazókat Erdély északi végén. Az Isteni Irgalmasság tiszteletére épített katolikus templomuk 2008-ra készült el. Az első szentmiséig azért igen rögös volt az út… 1769-ben római és görög katolikusok együtt építettek egy kis fakápolnát, amely 1814-ben leégett. A következő közös templom már kőből épült, 1816-ban szentelték fel a Szentháromság tiszteletére, míg a görög katolikusok 1820-ban Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Mikor 1948-ban a kommunisták betiltották a görög katolikus vallást, a román közösség áttért az ortodox vallásra, ezzel együtt pedig a templom is némileg átalakult. A templom külön érdekessége volt a csörlővel felhúzható vagy éppen leengedhető ortodox ikonosztáz és a katolikussá vagy éppen ortodoxxá alakítható liturgikus tér, amelyet számos ikon díszített. Ez a világ ért véget 2008-ban: az ortodoxoké maradt a régi templom, míg a katolikusoké az új. Erzsébetbányán volt plébános Bokor Sándor (1915–1972) magyar katolikus pap, a kommunizmus alatti egyházüldözés vértanúja. 1947 és 1972 között szolgált a településen, míg egy napon be nem hívták a nagybányai rendőrségre. Többé senki nem látta élve; boldoggá avatásához 2003-ban indították el az egyházmegyei vizsgálatot.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a katolikus templom.)
Domokos
Domokos szemrevaló református temploma nincs száz esztendős: az ősi templom 1943-ban pusztult el egy légitámadásban, ám az Ég áldásával, Debreczeni László tervei alapján új szép fiatornyos templom épült, amelybe a régiből a 18. századi faragott kőszószéket sikerült átmenteni.
Szolnok-Doboka északi végén Magyarlápos mellett Domokos magyarsága tartja még a frontot, pedig a Láposi-medence századokon át meghatározó települését is megpróbálták a zord idők. Havasalföldi románok, tatár-török seregek is pusztítottak itt. A domokosiak 1848-ban nemzetőrséget hoztak létre, mire a kővárvidéki román felkelők november végén megadásra szólították fel őket. Mikor a honvédcsapatok elvonultak a környékről, a szomszédos rogoziak megtámadták a falut, melynek lakói Magyarláposra menekültek. A támadás hírére visszatérő honvédek kiűzték a rogoziakat az égő Domokosról, és felgyújtották Rogozt. Minden tragédia ellenére sikerült átmenteni a magyarságot a XXI. századba: Domokos a mai napig 90%-ban megmaradt református magyar nyelvszigetnek.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a református templom.)
Magyarlápos
A Láposi-medencében az elrománosodott Árpád-kori falvak tengerén már csak néhány magyar település képez nyelvi szigetet. Ilyen Magyarlápos is, ami kis vámszedő helyből mezővárossá nőtte ki magát, majd 1603-ban már a Lápos felső völgyére kiterjedő uradalom központja lett. Ahogy Kádár József megjegyezte, nagyszabású vásárain színtársulat is játszott a zsúfolásig megtelt iskolában: „Magyar szó, magyar színpadon, a magyarság végvárában!” A végvár mára erősen megrogyott, 12 ezer lakójából alig több mint 1200 a magyar, többségük református. A reformáció idején az unitáriusok voltak többségben, de 1622 után a reformátusok birtokába került a település temploma. Ezt a templomot a reformátusok lebontották, és 1838–60 között építettek újat. A vallási türelem ritka példájaként a reformátusok 1838 után új templomuk felépüléséig a római katolikus templomban tartották istentiszteleteiket. Templomukkal szemben a katolikus Istenházában Szent László alakja is feltűnik egy freskón, amint épp vizet fakaszt megfáradt katonáinak. Szüksége is van Szent László frissítő szellemére a Lápos-mentén porladozó magyarságnak.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a katolikus templom.)
Macskamező
Miután a Lápos a kárpáti vulkáni vonulatban megszületik, ifjonti hévvel lecsorog a hegyről és a Láposi-medencébe ér. Itt kissé lelassul, de csak hogy erőt gyűjtsön a Kővár-hegység áttöréséhez. Épp itt, a Láposi-sziklaszoros kapujában van Macskamező.
„A hagyomány szerint e község első telepese a nemes Velle család őse volt, ki egy irtásos helyen vadmacskát lővén, erről nevezte el a községet. Temploma fából épült. 1891-ben vásárolta 50 forinton Sósmező egyházközségtől Pap Simon. Védőszentje Mihály főangyal.” Így jellemezte Macskamezőt Kádár József 1901-ben a Szolnok-Doboka vármegyéről írt monográfiájában. Annyit még hozzátennénk, hogy az 1875-ben épült Szent Demeter fatemplom is Macskamező ékessége. A falu előtt tehát nem csak a Lápos tart pihenőt, hanem az erre vetődő vándornak is érdemes.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Szent Demeter fatemplom.)
Kassa
Kassa a Kojsói-havasok és a Tokaj-Eperjesi-hegység találkozásánál fekszik. A fényes múltú várost méltán nevezték anno Felsőmagyarország metropolisának. Ma csaknem negyedmillióan élnek itt, az egyetemeknek, kulturális intézményeknek, katolikus érsekségnek és egyben ipari létesítményeknek is otthont adó Kassán.
Nevezetességei:
A gótikus Szent Erzsébet Székesegyház. Közepén látható a csillárt tartó magyar szent korona. A király-oratóriumhoz vezető híres Királylépcsőn maga Mátyás király lépdelt fel itt jártában. A szentélyben a templom legkiemelkedőbb építőművésze, Kassai István mester keze munkáját, a 15. századi szentségházát csodálhatjuk. Szemben fejet hajthatunk a szárnyas főoltár előtt is, ami az 1400-as években készült a nevezetes kassai képfaragó műhelyben. Az altemplomban II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai, köztük gróf Bercsényi Miklós alusszák örök álmukat.
A város halottait idézi a dóm szomszédságában a Szent Mihály-kápolna, amely hajdan temetőkápolna volt, s körülötte terült el egykor a középkori temető.
A központban szinte minden épület történelmünk egy-egy nagy eseményének a színfala. A főutcán ott sorakoznak egymás mellett a felvidék nemesi családjainak kúriái. Itt van példának okáért az egyik legrégebbi épület, a 14. századi Lőcsei-ház, ahol Tinódi Lantos Sebestyén is lakott, és ahol Bethlen Gábor, miután elfoglalta Kassát, 1626-ban fejedelmi esküvőjét tartotta Brandenburgi Katalinnal.
A Hóhér-bástya udvarán a Rodostói-ház idézi fel II. Rákóczi Ferenc fejedelem törökországi száműzetését.
A városban szobra van Kassa országgyűlési képviselőjének, Esterházy Jánosnak és a kassai polgárnak, Márai Sándor írónak, akinek gyermekkora színhelyén, a Mészáros utcai házban emlékszobát is berendeztek.
Karlóca
Pétervárad szomszédjában van a Báthoriak ősi birtoka, a 170 éven át török uralom alatt álló Karlóca. 1699-ben itt köttetett a béke a törökök és a Habsburgok között. Ennek emlékét a Békehozó Miasszonyunk Kápona őrzi.
Illés
A Szitnya csúcsáról a zöld jelzésen haladva érjük el Illést. A falu temploma állítólag hazánk legrégebbi templomai közül az egyik.
Gyimesi-szoros (Gyimesbükk, Kontumác, Rákóczi vár)
Ahol a Kárenta-pataka beletorkollik a Tatrosba, ott húzódik az ezeréves határ. Felette egy dombon a völgy első római katolikus temploma, a kontumáci Nagyboldogasszony kápolna áll. Mellette közvetlenül világháborús katonai emlékhely fogad. A szorosban a MÁV legkeletibb őrháza található, ahol Bilibók Ágoston vasúttörténeti gyűjteménye tekinthető meg. Az őrház fölött, a Kőorr-hegycsúcs Antalok sorka nevű nyúlványán áll a romos Rákóczi vár, melynek szerepe mindig is a határ ellenőrzése volt.