Beréd templomát 1759-ben ácsoltak össze, pusztán faszegek felhasználásával.
Archives
Golburn-Penrose Park
„Isten hozott!” felirat fogadja a messziről jött vándort Goulburn-ben, a pálosok Penrose Parkjában. „Isten áldd meg a magyart”, folytatódik a magyar kápolnán a fohász, s megerősítésül itt van a Magyarok Nagyasszonya is. A kopjafák egy másik magyar kápolnához vezetnek. Mert egyből kettő is épült a kicsi völgyben.
Mária-völgy
Szinte minden Krisztus hívő nemzetnek van a völgyben kápolnája, s hála a helyi közösség összefogásának, már a magyaroknak is.
Zsemlér
Szent László király tiszteletére szentelt, katolikus templomuk 1805-ben épült. A történelmi emlékfal az egész felvidéki magyar sors jelképe.
Varsány
A 12. században épült fel az egyik legősibb falu, Varsány Szent Annának szentelt temploma. Mára az ódon épület – átvészelve a zord időket – a vidék legrégebbi épített örökségévé vált.
Erdőbádony
Amikor az 1300-as években már elegendő erdőóvó élt a zólyomi királyi ispánság sűrű vadonjának apró településén, ideje lett, hogy saját templomuk legyen. Azóta áll Isten háza Erdőbábonyban, Szent Katalin tiszteletére.
A hitnek ma is nagy szerepe van a faluban. Itt van a Xavéri Szent Ferenc nevét viselő katolikus szeminárium új épülete, ahova még II. János Pál pápa is ellátogatott.
Zúgó
A 16. században a Peckovics család népesítette be. Itt is megtaláljuk a görög katolikus ruszinok épített örökségének egy szép, 18. századi darabját, a Szentlélek tiszteletére szentelt fatemplomot. Szépen megújult és hála az Égnek nem bádog fedi, hanem, mint régen, zsindely.
De Zúgó nem csak fatemplomáról nevezetes, hanem az Árpád vonal egyik maradványáról is. Az épen maradt bunkert ma már egy élelmes, vállalkozó szellemű ruszin, Valeriy Kondes hasznosította, s egy egészen egyedülálló turista szálláshelyet alakított ki benne. A Grün Hof egy kis háborús múzeum is egyben.
Felsőhidegpatak
Az Alsó- és Felsőhidegpatakból álló gyönyörű, hegyvidéki fekvésű települést a 16. században a Lipcsei és Dolhai családok alapították és telepítették be bojkó ruszinokkal.
Felsőhidegpatak egy a ruszinokra jellemző, remekbe szabott szakrális épülettel is büszkélkedhet: a görög katolikus fatemplomot 1804-ben építették, Szent Miklós tiszteletére. Szomorú, hogy a modernizmus előfutára itt bádog formájában jelent meg, amelynek takarásából alig látszik ki az egykori népi mestermunka.
A település érdekessége, hogy egykor legalább hatvan ruszin család viselte a Rákóczi családnevet, amely az ősi Rákóczi-kultuszra emlékeztet.
Érdekesség, hogy a ruszinok nemzethűségéről tanúskodik az is, hogy az első világháború idején az orosz betörés után a faluban rekedt magyar honvédeknek menedéket és élelmet nyújtottak, saját életüket is kockáztatva.
Magyarittabé
A református magyarok 1866-ra építették fel templomukat. Hatalmas méretei erős közösségről tanúskodnak. A templom előterében 1904-ben leplezték le Kossuth Lajos mellszobrát.