A Kis-Ugolyka patak mentén haladunk a Kraszna-havas csodálatos világa felé. A bükkerdőben a kék jelzés egy különleges természeti csodához vezet.
A Kraszna délnyugati részén a felszínre bukkanó idős mészövek egyik látványos, monumentális példája, a Karszthídnak nevezett képződmény.
Világra szóló ősmaradvány park várja az idelátogatót Ipolytarnócon, amely a Karancs vulkán kitörésekor betemetett miocén kori kincseket őriz. Már a bejáratnál az egykori szubtrópusi erdő megkövesedett fa maradványai jelzik, egy valóságos ősvilági Pompeiben járunk, ahol miközben pusztított a vulkán, ősi élet nyomait konzerválta az utókornak.
A turistákat tanösvény várja, ahol az itt élt különleges állatok rekonstrukcióival ismerkedhetnek meg.
Kirándulóhajóra szállva Közép-Dalmácia legnagyobb folyóján, a Kerkán, mely olyat alkotott Knintől idáig, hogy 1985-ben Nemzeti Parkká nyilvánították karsztvidékét. A Dinári-hegységben eredő folyó, sziklafalak között vízeséseket, tavakat alkotó 72 km-es útja végén torkollik az Adriai-tengerbe. Legszebb szakasza rejti Európa egyik kiemelkedő madárélőhelyét, 10 halfaja pedig a világon egyedül itt található.
A Skradini Nagy-vízesés, a Kerka leghosszabb zuhatagja. A vízből leülepedett kőzet, a mésztufa gyakori jelenség a dinári karszt felszíni vízfolyásaiban, de ritkán épít olyan pompás vízeséseket, mint amilyeneket itt, a Kerka folyón. Ezen a 400 méter hosszú és 100 méter széles szakaszon 17 lépcsőn zuhog alá, összesen 47 méter szintkülönbséget leküzdve.
Egyik felsőbb lépcsője mentén 1875-ben kilátó épült, ahonnan Ferenc József császár és felesége, Sissy királyné csodálták a Kerka habfürdőjét.
A folyón ma is működő vízimalmok a 19. században főleg gabonaőrlőként szolgáltak.
A monarchia korát idézi a Kerka vízerőmű is, amely 1895-ben kezdte meg működését, mindössze két nappal Tesla Niagara vízesésen található áramfejlesztőjének megnyitása után.
A felduzzasztott Kerka közepén található Visovac-sziget. Az 1440-es években építették a ferencesek a Kegyelmes Anya kolostort és a Szűzanya templomot. Azóta rendszeresek a zarándoklatok a szigetre.
A folyó eget verő mésztufa sziklafalak közé vájt kanyonjába emelkedünk felfelé. A hosszú falépcső egy kilátóhoz vezet. A kanyon e tölcsérként szétterülő részét a dalmát népnyelv csak Nyakláncnak nevezi.
Aracs és Törökbecse között a pusztán egy kivételes természeti érték bújik meg. Délvidék legnagyobb szikes tava, a Sóskopó. A sós és lúgos tó szép mementója a még zabolátlan Tiszának, amely egykor erre kanyargott, míg a szabályozáskor le nem választották a fő folyóágról. A hatalmas meder azóta csak az égből csapadék vagy a földből talajvíz formájában kap csekélynyi vizet, ami viszont az agyagos föld miatt csak párolgással tud eltávozni. Nem csoda, hogy a szikesedés és kiszáradás folyamata nyáron felgyorsul, és az amúgy is sekély mocsár szinte kőkeményre szárad.
A Sóskopó ötszáz hektáros természetvédelmi területe kedvelt célpontja a madarászoknak is, nem kevesebb, mint kétszáz madárfajt vettek itt számba.
A Dél-Bácska egyik természeti gyöngyszeme a Tisza-holtág, ami 19. század közepén, a Tisza szabályozásakor, egy nagy kanyarulat elzárásával keletkezett. A nádasokkal, mocsarakkal, erdőkkel és rétekkel övezett vizes élőhely igen változatos növény- és állatvilággal büszkélkedhet.
Gyöngysziget kiváló gyümölcs- és szőlőtermő vidék, hajdan mintagazdaságáról volt nevezetes, amit a törökbecsei földbirtokos, Rohonczy Gedeon virágoztatott fel. A bohém életű úr egy személyben volt feltaláló, országgyűlési képviselő, jégtáncos és kiváló zöldség- és gyümölcstermelő. Nemcsak kicsapongásairól volt híres, de hatalmas méneséről, kertészetéről, Tisza gyöngye dinnyefajtájáról, és főleg különleges szőlőjéről, az Algériából származó krokánról, amit 1890 után egyedi mikroklímájának köszönhetően az öreg kontinensen egyedül itt, a Gyöngyszigeten sikerült meghonosítani. A krokán muskotály bor világszerte felkeltette az arisztokrácia érdeklődését és számos uralkodóház asztalára felkerült. Aztán jött az összeomlás, a Rohonczy-kastélyt 1946-ban államosították, de folyamatban van a birtok visszaadása.
A hullámos hegyoldalt néhol beszakadt kalderák teszik változatossá. Itt-ott a felszínre tört andezit sziklák, mint a vulkáni múlt néma tanukövei köszöntenek ránk.
Ipolyszög határán elterülő Égerláp védett területet, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, az Ipolyt kísérő mocsaraknak az egyik utolsó darabja. A lápvilágot vízben álló égeres erdőfoltok, nádasok és bokorfüzesek tarkítanak. Igen gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik.
A Bucsecs-fennsík peremén található a Babele-menedékház. A pazar kilátás mellett az itt található sziklaképződmények vonzzák a turistákat. A kopár platón a szél és az eső különleges kőalakzatokat faragott ki a homokkő és konglomerátum rétegekből. Itt látható a hegység védjegyének számító hatalmas szfinx is.
A Garam ott, ahol hazánk szakrális központja, az esztergomi bazilika hirdeti ezeréves kereszténységünket a Dunába ömlik.