Bélavár

A Bujor és a Sashegy között, a Podsági-szoroson keresztül érjük el Bélavárat. Innen csodás kilátás nyílik a környező hegyekre.

Melich-szikla

A Polyána sajátos alakzatokkal tagolt tájékának formakincsét a vulkáni múlt határozza meg. A védett sziklaképződmények közül az egyik legérdekesebb a környező lankásabb erdős dombok közül merészen kiemelkedő Melich-szikla.

Ha felkapaszkodunk a 30 m magas andezit sziklatoronyra, testközelből is megismerhetjük a lávafolyam megkövült maradványát.

A Polyána-hegység a Kárpát-medence egyik legjobban megmaradt tős vulkáni felépítménye, ha úgy tetszik, a Börzsöny nagyobbik testvére.

Karszthíd

A Kis-Ugolyka patak mentén haladunk a Kraszna-havas csodálatos világa felé. A bükkerdőben a kék jelzés egy különleges természeti csodához vezet.

A Kraszna délnyugati részén a felszínre bukkanó idős mészövek egyik látványos, monumentális példája, a Karszthídnak nevezett képződmény.

Meleghegyi-tó és a Derencsényi-karszt

A Balog-völgyében egy szép tó csillan fel. A Meleghegyi–víztározót a 70-es évek végén kezdték kialakítani a Balog folyó felduzzasztásával. Felvidék legmelegebb vizű tavának hőmérséklete eléri a 27 °C-ot is. Egyik oldala főleg strandolásra és vízisportokra alkalmas, érintetlenebb öble ugyanakkor a vízimadarak kedvelt fészkelőhelye.

Ahol a Balog völgye összeszűkül, a Ratkói-hegyek déli lejtőin, a ‘Derencs’ nevű táltostól származó Derencsényiek ősi birtokán különleges természeti képződmény bújik meg.

A patak mentén tanösvény vezet a Derencsényi-karszt látványosságaihoz. Közel negyven kisebb-nagyobb karsztüreg vagy barlang nyílik itt, közülük az ismertebbek, a Kislyuk és Nagylyuk, más néven Magyarlyuk, melyekben már az ősidőkben emberek éltek. Az egyik barlangban Mátyás király korában még hamis pénzverde is működött. Ma már főleg denevérek telelnek át a védett üregekben.

Ipolytarnóc

Világra szóló ősmaradvány park várja az idelátogatót Ipolytarnócon, amely a Karancs vulkán kitörésekor betemetett miocén kori kincseket őriz. Már a bejáratnál az egykori szubtrópusi erdő megkövesedett fa maradványai jelzik, egy valóságos ősvilági Pompeiben járunk, ahol miközben pusztított a vulkán, ősi élet nyomait konzerválta az utókornak.

A turistákat tanösvény várja, ahol az itt élt különleges állatok rekonstrukcióival ismerkedhetnek meg.

Kerka Nemzeti Park

Kirándulóhajóra szállva Közép-Dalmácia legnagyobb folyóján, a Kerkán, mely olyat alkotott Knintől idáig, hogy 1985-ben  Nemzeti Parkká nyilvánították karsztvidékét. A Dinári-hegységben eredő folyó, sziklafalak között vízeséseket, tavakat alkotó 72 km-es útja végén torkollik az Adriai-tengerbe. Legszebb szakasza rejti Európa egyik kiemelkedő madárélőhelyét, 10 halfaja pedig a világon egyedül itt található.

A Skradini Nagy-vízesés, a Kerka leghosszabb zuhatagja. A vízből leülepedett kőzet, a mésztufa gyakori jelenség a dinári karszt felszíni vízfolyásaiban, de ritkán épít olyan pompás vízeséseket, mint amilyeneket itt, a Kerka folyón. Ezen a 400 méter hosszú és 100 méter széles szakaszon 17 lépcsőn zuhog alá, összesen 47 méter szintkülönbséget leküzdve.

Egyik felsőbb lépcsője mentén 1875-ben kilátó épült, ahonnan Ferenc József császár és felesége, Sissy királyné csodálták a Kerka habfürdőjét.

A folyón ma is működő vízimalmok a 19. században főleg gabonaőrlőként szolgáltak.

A monarchia korát idézi a Kerka vízerőmű is, amely 1895-ben kezdte meg működését, mindössze két nappal Tesla Niagara vízesésen található áramfejlesztőjének megnyitása után.

A felduzzasztott Kerka közepén található Visovac-sziget. Az 1440-es években építették a ferencesek a Kegyelmes Anya kolostort és a Szűzanya templomot. Azóta rendszeresek a zarándoklatok a szigetre.

A folyó eget verő mésztufa sziklafalak közé vájt kanyonjába emelkedünk felfelé. A hosszú falépcső egy kilátóhoz vezet.  A kanyon e tölcsérként szétterülő részét a dalmát népnyelv csak Nyakláncnak nevezi.

Sóskopó

Aracs és Törökbecse között a pusztán egy kivételes természeti érték bújik meg. Délvidék legnagyobb szikes tava, a Sóskopó. A sós és lúgos tó szép mementója a még zabolátlan Tiszának, amely egykor erre kanyargott, míg a szabályozáskor le nem választották a fő folyóágról. A hatalmas meder azóta csak az égből csapadék vagy a földből talajvíz formájában kap csekélynyi vizet, ami viszont az agyagos föld miatt csak párolgással tud eltávozni. Nem csoda, hogy a szikesedés és kiszáradás folyamata nyáron felgyorsul, és az amúgy is sekély mocsár szinte kőkeményre szárad.

A Sóskopó ötszáz hektáros természetvédelmi területe kedvelt célpontja a madarászoknak is, nem kevesebb, mint kétszáz madárfajt vettek itt számba.

Tisza-holtág és a Gyöngysziget

A Dél-Bácska egyik természeti gyöngyszeme a Tisza-holtág, ami 19. század közepén, a Tisza szabályozásakor, egy nagy kanyarulat elzárásával keletkezett. A nádasokkal, mocsarakkal, erdőkkel és rétekkel övezett vizes élőhely igen változatos növény- és állatvilággal büszkélkedhet.

Gyöngysziget kiváló gyümölcs- és szőlőtermő vidék, hajdan mintagazdaságáról volt nevezetes, amit a törökbecsei földbirtokos, Rohonczy Gedeon virágoztatott fel. A bohém életű úr egy személyben volt feltaláló, országgyűlési képviselő, jégtáncos és kiváló zöldség- és gyümölcstermelő. Nemcsak kicsapongásairól volt híres, de hatalmas méneséről, kertészetéről, Tisza gyöngye dinnyefajtájáról, és főleg különleges szőlőjéről, az Algériából származó krokánról, amit 1890 után egyedi mikroklímájának köszönhetően az öreg kontinensen egyedül itt, a Gyöngyszigeten sikerült meghonosítani. A krokán muskotály bor világszerte felkeltette az arisztokrácia érdeklődését és számos uralkodóház asztalára felkerült. Aztán jött az összeomlás, a Rohonczy-kastélyt 1946-ban államosították, de folyamatban van a birtok visszaadása.

Cigány-kő

A hullámos hegyoldalt néhol beszakadt kalderák teszik változatossá. Itt-ott a felszínre tört andezit sziklák, mint a vulkáni múlt néma tanukövei köszöntenek ránk.