Zolna kapcsán a krónikák legelőször Zólyomi Tóbiás fiainak, Bitó és Zobratha comeseknek a nevét jegyezték fel 1311-ben. A Borsa-fiak lázadásának leverésekor mutatott vitézségükért kapták birtokul a falut III. Andrástól. Aztán mikor utód nélkül hagyták itt Zólyom vármegyét és ezt a földi világot, a birtokot unokafivérük unokája, Zolnai Tamás örökölte. És bár Zolna a véglesi királyi váruradalom tartozéka volt, a Zolnai család mindvégig birtokos maradt a településen. Kastélyuk középkori alapokra épült, ám mióta 1944-ben megrongálódott, romos állapotban várja a megújulást vagy a beteljesülést. Szerencsére a kastély melletti Szent Mátyás apostol tiszteletére szentelt kora gótikus temploma jó állapotban van, így aki Zólyom környékén jár, annak érdemes egy kiruccanást tennie Zolnára.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a gótikus templom.)
Ha csak annyit tudunk Pónikról, hogy van egy 1310 körül épült gótikus temploma, amelynek belseje Lőcsei Pál mester alkotása, máris elkezdjük keresni a térképen, Zólyom vármegye melyik szegletében is fekszik a település. Aztán mikor meg is érkezünk az Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt katolikus templomba, egyik ámulatból a másikba esünk az 1380 és 1415 között festett freskók és az 1512-ből származó főoltár láttán. A templom a XVI. század elején bővült egy oldalkápolnával, majd 1750 körül barokkizálták, de 1971 és 1991 között eltüntették ennek a barokk átalakításnak a nyomait. A templom mellett szép fa harangláb áll. A templomkulcs ügyében ezen a telefonszámon érdemes érdeklődni: +421484193263
Pónik a templom építése idején királyi birtok volt, amelyet IV. László 1284-ben adott Turhus Fülöp mesternek a csehek elleni háborúban mutatott vitézségéért. Később a török többször is elért idáig, utoljára 1678-ban, mikor 300 lakost hurcoltak el rabságba. Az egykor ércbányászatáról híres település hírnevét ma már az 1995-ben ide költöző kapucinus szerzetesek öregbítik.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a gótikus templom.)
Beréd templomát 1759-ben ácsoltak össze, pusztán faszegek felhasználásával.
Szent László király tiszteletére szentelt, katolikus templomuk 1805-ben épült. A történelmi emlékfal az egész felvidéki magyar sors jelképe.
A 12. században épült fel az egyik legősibb falu, Varsány Szent Annának szentelt temploma. Mára az ódon épület – átvészelve a zord időket – a vidék legrégebbi épített örökségévé vált.
Amikor az 1300-as években már elegendő erdőóvó élt a zólyomi királyi ispánság sűrű vadonjának apró településén, ideje lett, hogy saját templomuk legyen. Azóta áll Isten háza Erdőbábonyban, Szent Katalin tiszteletére.
A hitnek ma is nagy szerepe van a faluban. Itt van a Xavéri Szent Ferenc nevét viselő katolikus szeminárium új épülete, ahova még II. János Pál pápa is ellátogatott.
A 16. században a Peckovics család népesítette be. Itt is megtaláljuk a görög katolikus ruszinok épített örökségének egy szép, 18. századi darabját, a Szentlélek tiszteletére szentelt fatemplomot. Szépen megújult és hála az Égnek nem bádog fedi, hanem, mint régen, zsindely.
De Zúgó nem csak fatemplomáról nevezetes, hanem az Árpád vonal egyik maradványáról is. Az épen maradt bunkert ma már egy élelmes, vállalkozó szellemű ruszin, Valeriy Kondes hasznosította, s egy egészen egyedülálló turista szálláshelyet alakított ki benne. A Grün Hof egy kis háborús múzeum is egyben.
Az Alsó- és Felsőhidegpatakból álló gyönyörű, hegyvidéki fekvésű települést a 16. században a Lipcsei és Dolhai családok alapították és telepítették be bojkó ruszinokkal.
Felsőhidegpatak egy a ruszinokra jellemző, remekbe szabott szakrális épülettel is büszkélkedhet: a görög katolikus fatemplomot 1804-ben építették, Szent Miklós tiszteletére. Szomorú, hogy a modernizmus előfutára itt bádog formájában jelent meg, amelynek takarásából alig látszik ki az egykori népi mestermunka.
A település érdekessége, hogy egykor legalább hatvan ruszin család viselte a Rákóczi családnevet, amely az ősi Rákóczi-kultuszra emlékeztet.
Érdekesség, hogy a ruszinok nemzethűségéről tanúskodik az is, hogy az első világháború idején az orosz betörés után a faluban rekedt magyar honvédeknek menedéket és élelmet nyújtottak, saját életüket is kockáztatva.
A református magyarok 1866-ra építették fel templomukat. Hatalmas méretei erős közösségről tanúskodnak. A templom előterében 1904-ben leplezték le Kossuth Lajos mellszobrát.
