A Sóvidéki-dombság legészakibb faluja, a Siklód patak völgyében fekszik, zsákfalu, így sikerült megőriznie archaikus arculatát, jellegzetes hegyvidéki székely háztípusait. A templom Kós Károly tervei alapján épült. A helyiek hűen őrzik hagyományaikat, népszokásaikat, valamint épített örökségüket. A központban lévő tájházban a siklódi emberek mindennapjaival ismerkedhet meg az idelátogatók.
Archives
Atyha
A falu festői környezetben fekszik, Korondtól alig 10 kilóméterre. Mai, kőfallal kerített temploma a 18. században épült. 2016. szeptember 18-án villámcsapás következtében leégett.
Énlaka
A Firtos hegy lábánál fekszik Énlaka. Kanyargós utcáit régi, tornácos házak szegélyezik. A falu a világörökség része. Énlaka fehér kőfallal körülvett, gótikus templommal rendelkezik.
Korond
Korondot fazekassága tette világhírűvé, mivel alapanyaga maga a föld, és Sóvidék egyben az agyag országa is. Főutcája mentén állandó kirakodóvásár jelzi a helyi hagyományok és népművészet továbbélését. A korondiak évszázadok óta foglalkoznak agyagművességgel, de hírük csak a 20. század elején terjedt el a nagyvilágban. A míves kerámiák mellett Korondon értékesítik a környék fűzfavesszőből készült eszközeit és faragványait is. Ma a településen közel ötezren élnek fazekasságból.
Felsősófalva
A település templomának tornyán a vidékre jellemző nap-és szélkakas látható.
Parajd
Az erdélyi só fővárosa Parajd, de Európa egyik leggazdagabb sólelőhelye is. A bányát nemcsak turisták látogatják, de a légúti megbetegedésben szenvedőnek is kiváló terápiás lehetőséget nyújt a föld alatti hatalmas csarnokok száraz, sóporos levegője. Parajd környékén már évezredek óta folyik a só kitermelése, de az itt fellelhető tartalék még mindig több mint száz évig biztosíthatná Európa teljes szükségletét. A föld alá először a 18. században ereszkedtek a bányászok, addig csupán felszíni fejtéssel foglalkoztak. A bányában ökumenikus sótemplom, valamint egyedülálló módon borpince is található.
Szovátafürdő és a Medve-tó
Csodás erdei környezetben fekszik Szováta. A régi kicsiny falu alig 150 év alatt lett nagyhírű üdülőközponttá, Sóvidék egyetlen városává, természetes sós tavainak köszönhetően. Közülük a legnagyobb és legismertebb a völgykatlanban fekvő Medve-tó. A kiterített medvebőrre emlékeztető formájú tó az 1870-es években keletkezett, egy víznyelő elzáródásával. Hírnevét annak is köszönheti, hogy a világ legnagyobb és Európa egyetlen heliotermikus – azaz naptól melegedő – sós tavaként tartják számon. A néhol 18 méteres mélységet is elérő, rendkívül sós tó ugyanis a felszínén képződött vékony édesvízréteg hatására a napsütéstől fokozatosan felmelegszik. A szórakozni és a gyógyulni vágyó turistákat szolgálja a Medve-tó körüli fürdőtelep, ami a századfordulón kezdett kiépülni. A monarchiát idéző faragott fatornácos villákat ma már egyre inkább kiszorítják a modern hotelek.
Székelyvarság
A Nagy-Küküllő forrásvidékén fekszik a hatalmas kiterjedésű tanyai szórványtelepülés, Székelyvarságra. A színmagyar hegyi település Oroszhegyi havasi szórványtelepekből szerveződött önálló tanyaközséggé, 1907-ben. A kristálytiszta patakok völgyeivel tagolt fennsíki község 8 tanyabokorból áll. A falu jellegzetessége, hogy minden ház fából készült, ezért hívják Varságot más néven „zsindelyországnak”.
Pálpataka
Pálpatakán közel 500 magyar él. A településen 1994 óta áll a Szent Péter és Pálnak szentelt fatemplom, ahol a székely népi fafaragó mesterek munkáit csodálhatja meg a vándor.