A Kis-Duna mellékvize a Tőkési-ág különlegessége, hogy nincs forrása – a meder alján feltörő talajvízből táplálkozik, ezért vize rendkívül tiszta. Fokozottan védett terület, rendkívül gazdag vízivilággal rendelkezik.
A termőföldekben bővelkedő Csallóközben a gabonát évszázadokon át vízimalmok segítségével őrölték meg. A Duna ágain több száz működött, ám a 20. században zömük elpusztult. Egyik utolsó hírnöknek maradt meg az 1922-ben épült alsó meghajtású dunatőkési malom.
Azóta sok víz lefolyt már a Dunán, s ahogy a búza őrlését, úgy a gabona aratását is motorizálták már. A vízimalmok mellett már a kézi aratás is a múlté, de a föld és a termés azért maradt a régi.
Csallóköz a Duna legnagyobb szigete, a kürt törzs ősi szállásterülete. Az Árpád-kori Szent István vértanú templom ősi, gótikus múltjára már csak tornya emlékeztet. A reformáció idején a kürti katolikus egyházat több mint 350 évre kiiktatták, 1872-ben lett újra önálló plébánia, majd a régi templom maradványaiból 1933-ban újjáépítették Isten házát.
Carrarai márvány főoltára a felvidéki magyar élni akarás sokat mondó jelképe. Mert hiába döntötték le a múltrombolók Mária Terézia pozsonyi lovasszobrát, jöttek a jövőépítők, összeszedték darabjait és a romokból Isten dicsőségére oltárt faragtak. Így lett az áldozat gyümölcse az öröklét, és így születik újjá minden csapás után a magyarság is a Felvidéken.
Ahol a Cserna folyó a Dunába ömlik, ott van Orsova. De ez már nem az az Orsova, mert 1968 és 72 között Ceaucescu és Tito közösen megépítette a Vaskapu erőművet, így a Duna elárasztotta a régi Orsovát. Mert a kilowattok fontosabbak voltak a régi városnál, ami fölött ma már vígan motorcsónakáznak. Hol van már a rómaiak ősi Dierna castruma, a középkori magyar királyság végvára, az osztrákok határsáncai, a magyar és német többségű nyüzsgő határváros? Már csak emléke él itt Szent Lászlónak, Zsigmond királynak, Hunyadi Lászlónak, Thököly Imrének, amit a hatalmas víztömeg és a panelek rengetegei sem tudnak elhalványítani.
Annak idején itt töltötte utolsó éjszakáját magyar földön Kossuth Lajos, és volt idő, amikor a Magyar Szent Koronát is itt rejtették el. Azon a helyen 1854-ben Korona Kápolnát emeltek, ami ma már víz alatt van.
Az 1976-ban épült katolikus templomban német, magyar, román és cseh nyelvű miséket is celebrálnak. A Szent Korona Szövetség 2004-ben állított emléktáblája idézi fel a Szent Korona orsovai őrzésének történetét.
A Kárpát-medencéből a Zsil, az Olt és a Bodza szorosai mellett a Vaskapu is kifolyást jelent a Fekete-tenger irányába. Ezt a stratégiai átkelőt őrizte egykor Szörényvár. Már a római időkben Traianus császár hidat építtetett itt, ami elpusztult a népvándorlás forgatagában. Aztán az Árpád-házi uralkodók idején IV. Béla király 1227-ben létrehozta a szörényi bánságot. A 15. században a végvárrendszer egyik fontos bástyája volt Szörényvár.
A Duna partján még ma is láthatóak a MAHART egykori épületei.
A Vaskapu őre Galambóc, amiért folyamatos küzdelem zajlott a magyarok, a szerbek és a törökök között. Aztán amikor a török már Szerbiát dúlta és a Magyar Királyság déli határait fenyegette, 1426-ban Zsigmond királyunk kénytelen kelletlen csak megegyezett Lázárevics István szerb despotával. Nándorfehérvár és Galambóc a királyé lett, cserébe Brankovics György szerb hatalmának elismeréséért. Ám Brankovics felrúgva a szerződést a török kezére juttatta a várat. Mit volt mit tenni, Zsigmond a szemközti Lászlóvárból ostromot vezetett Galambócért. A csata főhőse végül Rozgonyi István temesi főispán felesége, Cecília lett, aki hajókkal mentette ki a halálból a királyt és férjét.
1725 óta önálló falu Csíkszenttamás, azelőtt Csíkszentdomokossal volt egy község. Közös templomuk romjai még ma is a hegytetőn állnak. Egykor várkastély is övezte, biztos menedéket nyújtva a falu lakóinak. A védfalat 1725-ben bontották le, ebből készült Szenttamás temploma.
A domb mellett fekszik a Feneketlen-tó. E szép tavacskából a Hőviznek nevezett patak folyik ki, amely olyan meleg, hogy télen sem fagy be.
Az Imreg fölötti domboldalon a 18. században telepedtek meg a minoriták, és Assisi Szent Ferenc tiszteletére mindjárt kolostort és templomot építettek. Egyre többen jöttek a zarándokok, Imreg nevezetes búcsújáróhely lett, mígnem 1950-ben megérkeztek a bolsevikok is és száműzték innen a szerzeteseket. 1999-ig kellett várni, hogy visszaköltözzön a rend a vaskos falak közé. Itt található Sulyánszky György síremléke. Euszták páternek jutott az a szomorú szerep a történelemben, hogy 1849. október 6-án Aradon a tizenhárom vértanút utolsó útjára kísérje. Faggatták is a hatalom emberei a pátert, de ő sem az aradi hősök gyónási titkát, sem a Szent Korona rejtekhelyét nem árulta el. Ide menekült, nyolc esztendeig élt itt száműzve, a világtól elzárva, és titkát e sírba vitte.
Ősi rejtelmek őrzője és nevezetes történelmi hely Imreg déli szomszédja, Zemplén is. Anonymus szerint Árpád itt vívott csatát Zalán bolgár fejedelem seregével. Majd Szent István király maga tette meg a vármegye székhelyévé, s így lett Zemplén a vármegye névadó települése. A Bodrog partján ma is állnak 11. századi várának sáncai. A földvárat ma már 2 templom tornya jelöli.
A krónikák szerint 1258-ban IV. Béla király még országgyűlést is összehívott Zemplénbe. A megyegyűléseket rendre itt tartották. 1668-ban megépült a vármegyeháza. Ha tudták volna építtetői, hogy alig pár esztendő és 1685-ben a vármegye székhelye elköltözik Sátoraljaújhelyre.
Zemplén nemcsak történelmi, hanem földrajzi szempontból is tündöklő helye hazánknak. Mert bizony a Bodrog szülőföldjét nem hegyi patakok forrásánál kell keresnünk, hanem itt, a Bodrogköz és a zempléni hegyek közötti síkon. A forrás nélküli Bodrog itt születik öt folyó egyesüléséből. Az Ung, a Feketevíz, a Laborc, az Ondava és a Latorca folyók vizei találnak itt egymásra. Innentől a folyó, már Bodrog néven indul tovább, hogy 70 km-es kanyargós útja végén Tokajnál torkolljon a Tiszába.
Bári itt van a Zemplénben. Mindjárt kettő is, az Árpád-kori Kis-és Nagybári, melyeket 1960-ban egyesítettek. A települést főleg reformátusok lakják. Kisbári református temploma román kori, a 13. században épült. Benne ma is ott áll egy 17. században faragott pad, töredékes Biblia-idézettel.
A Bodrog jobb partjának első faluja Borsi. A hagyomány szerint nevét Bors vezértől kapta, de a község egy másik vezérről lett igazán híres, akinek itt, a kastélyban ringott bölcsője. 1676-ban ugyanis itt született a nagyságos vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc.