Az Imreg fölötti domboldalon a 18. században telepedtek meg a minoriták, és Assisi Szent Ferenc tiszteletére mindjárt kolostort és templomot építettek. Egyre többen jöttek a zarándokok, Imreg nevezetes búcsújáróhely lett, mígnem 1950-ben megérkeztek a bolsevikok is és száműzték innen a szerzeteseket. 1999-ig kellett várni, hogy visszaköltözzön a rend a vaskos falak közé. Itt található Sulyánszky György síremléke. Euszták páternek jutott az a szomorú szerep a történelemben, hogy 1849. október 6‑án Aradon a tizenhárom vértanút utolsó útjára kísérje. Faggatták is a hatalom emberei a pátert, de ő sem az aradi hősök gyónási titkát, sem a Szent Korona rejtekhelyét nem árulta el. Ide menekült, nyolc esztendeig élt itt száműzve, a világtól elzárva, és titkát e sírba vitte.
Ősi rejtelmek őrzője és nevezetes történelmi hely Imreg déli szomszédja, Zemplén is. Anonymus szerint Árpád itt vívott csatát Zalán bolgár fejedelem seregével. Majd Szent István király maga tette meg a vármegye székhelyévé, s így lett Zemplén a vármegye névadó települése. A Bodrog partján ma is állnak 11. századi várának sáncai. A földvárat ma már 2 templom tornya jelöli.
A krónikák szerint 1258-ban IV. Béla király még országgyűlést is összehívott Zemplénbe. A megyegyűléseket rendre itt tartották. 1668-ban megépült a vármegyeháza. Ha tudták volna építtetői, hogy alig pár esztendő és 1685-ben a vármegye székhelye elköltözik Sátoraljaújhelyre.
Zemplén nemcsak történelmi, hanem földrajzi szempontból is tündöklő helye hazánknak. Mert bizony a Bodrog szülőföldjét nem hegyi patakok forrásánál kell keresnünk, hanem itt, a Bodrogköz és a zempléni hegyek közötti síkon. A forrás nélküli Bodrog itt születik öt folyó egyesüléséből. Az Ung, a Feketevíz, a Laborc, az Ondava és a Latorca folyók vizei találnak itt egymásra. Innentől a folyó, már Bodrog néven indul tovább, hogy 70 km-es kanyargós útja végén Tokajnál torkolljon a Tiszába.