Lisznyó ősi székely falu, amiről a református templom toronygombján található nap és félhold tanúskodik. A templom kőkerítése háborús időkben fontos szerepet játszott a nép védelmezésében, ma viszont szellemi fronton nyújt menedéket a délkeleti végvidék székelységének.
A hagyomány úgy tartja, Úz vezérnek volt szállásterülete itt, a Feketeügy jobb partján. Uzon szabad székely népe és templomuk aztán sok viszontagságon mentek keresztül.
A Béldiek uzoni birtokán Háromszék főkapitánya, Béldi Pál is menedéket nyert egykor, akitől Mikes Kelemen háromszéki főkapitányra szállt a birtok a 17. században. A kastély utolsó tulajdonosa Mikes Kelemenné Béldi Emma volt. Aztán jöttek a kommunisták, hogy végképp eltöröljék a múltat. De a csillagok járása változó: a messziről jött látogatót ma újra a régi birtokos Mikes család sarja, Zsigmond fogadja.
Az uzoni kúriában színvonalas kiállítás fogadja az erre járót, ami az Erdélyi Fejedelemség korszakát mutatja be.
A ma már unitárius hitre tért híveket szolgáló templom falain kopott freskók őrzik egy letűnt korszak emlékét. A protestánsok által lemeszelt középkori falképeket Huszka József tárta fel a 19. század végén. Hat évszázad távlatából elevenedik meg Szent László-legendája. A másik falsávban Jézus életének jelenetei tűnnek elő.
1977-ben egy földrengés súlyos károkat okozott a templomban, de Isten megingathatatlan házát a ’90-es években sikerült helyreállítani.
Volt idő, amikor Budapest után a második legnagyobb magyarok lakta település Cleveland volt. Olyannyira, hogy egykor Amerika Debrecenjeként is emlegették a várost, mivel közel 30 ezer magyar élt itt egy tömbben, és beszélték a magyar nyelvet. Ma is pezsgő magyar élet folyik Cleveland-ben. Van cserkészet, hét templomban hirdetik magyar nyelven az igét, sőt, magyar iskola is van. A magyarság egyik támaszpontja a Bocskai Rádió.
Cleveland sok magyar emlékkel is büszkélkedhet.
Amikor Kossuth Lajos a függetlenségi harc folytatása mellett korteskedve Amerikát járta, 1852-ben Clevelandbe is eljött. A látogatás 50. évfordulóján a nagyszalontai Kossuth-szobor pontos mását avatták fel itt, az egyetemi parkban.
Az ’56-os szabadságharc emlékét nagy becsben tartják a tengeren túli magyarok. A clevelandi emlékművet az 50. évfordulón állították. Mindszenty bíboros kultusza is él még. Bronzszobra 1997 óta díszíti a teret. 1975-ben Mindszenty teret avattak a helyi magyarok, de van itt Magyar Múzeum is.
Cleveland-et erdős városnak is nevezik. A Kultúrkertben a sok nemzet között természetesen a magyarnak is jutott egy földdarabka, ahol bemutatkozhat, jó hírét viheti évezredes hazánknak. Mintha egy otthoni városban járnánk, annyi a magyar szobor és emlékmű a kertben.
Clevelandnek két katolikus egyházközsége van. Az egykori magyar negyedben, a Bakayon a Szent Erzsébet templomban 1897-ben tartották az első magyar nyelvű katolikus misét.
A kistelepülés különlegessége, hogy a 19. század végén sok magyar érkezett Fairpot Harbour-ba. Közel 7500 kilométerre otthontól megdobogtatja a szívet a magyar zászló és az Isten hozott felirat. Azt mondják, az Egyesült Államokban itt a legmagasabb a magyarok aránya. A mintegy 3000 lélekből minden tizedik magyar gyökerekkel rendelkezik. De a magyar itt inkább már csak származást jelent, alig használja már valaki a magyar nyelvet. A protestáns híveket szolgáló templomban a tiszteletes azért még magyarul hirdeti az igét.
A templombelső az egykor virágzó magyar közösségről tanúskodik. De sajnos nagyrészt már csak a színfalak maradtak: némán is beszédes üvegablakok, feliratok, régi fényképek…
Rónaszék ma is magyar többségű. A település nagy múltú sóműveléséről híres. Rónaszák azonban egy szép kastéllyal is büszkélkedhet, amit eredetileg sóbánya hivatalnak építettek, majd az Apafi családhoz került. Tőlük vásárolta meg II. Rákóczi Ferenc a kastélyt, míg végül a magyar király tulajdonába került.
Egykor Rónaaszék fürdőiről is híres volt, ám a szovjet megszállás után – úgy, ahogy a sóbányák is – bezárták kapuikat.
Érdemes meglátogatni a település 200 éves katolikus templomát is.
A Veresmarti, majd a Pogány család egykori birtokán ma már nem a magyarok, még csak nem is a ruszinok alkotják a többséget. A Szaplonczai-udvarház is gyámoltalanul tengődik. Előbb az uraságok, utóbb az iskola is kiköltözött a falai közül. Nincs elég magyar gyermek Veresmarton.
Az apró szórványfalu magyar élete a római katolikus templomba húzódott vissza.
Losonc egykor Nógrád vármegye kereskedelmi, gazdasági és ipari központja volt. Református temploma 1851-ben épült az egykori gótikus-reneszánsz templom helyén, amelyet 1849. augusztus 9-én a cári csapatok felgyújtottak, így az enyészeté lett. Katolikus temploma a 18. században épült.
Losonc jellegzetes épülete az 1857-ben épült Vigadó és a Városháza, melyek homlokzatát a város címerállata a pelikán díszíti.
A református temető valóságos zarándokhelye a helybeli magyaroknak, de a turistáknak is.
A Ráday-kriptában nyugszik II. Rákóczi Ferenc fejedelem személyi titkára, Ráday Pál erdélyi alkancellár.
Kármán József író sírhelyét 1897-ben avatták fel.
1686-tól a Zichy grófokhoz tartozott Divény. Ma már velük is csak a temetőben találkozhatunk, ahol lassan a felirat is elkopik sírjaikon. Pedig ereje teljében még többek között olyanokkal foglalatoskodott a Zichy család, hogy újra építette a gótikus eredetű plébániatemplomot.
Kezük nyomát őrzi a szépen megújult kastélyuk is. A Zichyek emlékei mellett azért maradt még valami a Balassák örökségéből is. Kiállítási tárgy lett a 15. századi, hársfából faragott Immaculata szoborból is, amit még Balassa Menyhért rabolt el a Csábrági várból.
1945-ig adatott meg a Zichyeknek Divény. Aztán megérkeztek a kommunisták, és elűzték innen az építőket. Otthonukat kirabolták, pusztulásra szánták, de mára már szépen megújult a kastély.