Lupény – református egyházközség

A Lupény környékén található panziók kiváló kiindulópontjai lehetnek a festői Kis-Retyezátba, a Vulkán-hegységbe, vagy akár a Páring hegységbe tervezett túráknak. Télen a folyamatosan fejlődő sípályák várják a téli sportok szerelmeseit. Lupény kicsi, de kitartó magyar közössége szeretettel várja az idelátogató magyar vendégeket, szívesen mesélnek a magyar múltról, a jelenről és a jövőről is.

Lupény:

Hunyad megye déli részén, a Petrozsényi-medencében, a Zsil folyó partján, Petrozsénytól 20 km-re, Dévától pedig 110 km-re helyezkedik el.
1916-ban súlyos harcok folytak a városért a román és osztrák-magyar-német seregek között, amely a Központi Hatalmak seregeinek javára dőlt el.
1977. augusztus 2-án a helyi bányászok felkelését a kommunista, kizsákmányoló rezsim ellen a hatóságok gyorsan leverték, sokakat ítélve börtönbüntetésre vagy kényszermunkára.
Itt született 1928. január 11–én Nagy Arisztid egyetemi, főiskolai oktató, földrajzi szakíró.
Itt született 1933. január 25-én Kerekes György magyar műfordító, szerkesztő.
Itt született 1946. november 10-én M. Veress Zsuzsanna költő, prózaíró.

Rövid templomtörténet:

– 1910-ben a gyülekezet saját parókiával és lelkipásztorral rendelkezik, de templommal nem. Elindulnak a tárgyalások a templomépítéssel kapcsolatban.
– 1912 tavaszán elindul a templomépítés. Az építkezési munkálatokat az Urikány Zsil-völgyi Magyar Kőszénbánya Részvénytársaság végezte 32200 korona fejébe.
– 1913 januárjában szerződést írnak alá a Seltenhoffer Frigyes Fiai soproni céggel a harangok beszerzése érdekében. A Hadügyminisztérium kiutalt 30 mázsa ágyúércet, melynek értéke 102 korona mázsaként.
– 1913 márciusában fejezte be a baróti asztalos a berendezéseket.
– A templomszentelés 1913 június 29.-én történt, melyen jelen volt Budapestről a Bethánia belmisszió egyesület vezetősége is.
– Zsil-völgye legnagyobb református temploma.
– Jelenleg 586 gyülekezeti taggal rendelkezik.
– Négyes testvérgyülekezeti kapcsolat van: Budapest- Fasor, Torontálvásárhely, Nagyatád és Lupény városai között.
– A templom előtti kopjafa a magyarság összetartó szimbóluma, melyen ez áll: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, hűtlen ne légy soha!”

A térségben készült Hazajáró epizódok:

Vulkán-hegység – Honvédő harcok a Zsil-völgyében

Téli Páring kóstoló – A Zsil ölelésében

Páring-hegység II. – Gerinctúra az ezerarcú bércen

Búcs

Búcs határában egy gyönyörűséges tó fekszik. De nem ezért nevezetes a felvidéki település, hanem mert ezerszáz esztendővel ezelőtt a magyar törzsszövetség híres alakja, sok német győztes hadjárat vezére, aki Augsburgban, egy vesztes csata után halt kínhalált, Bulcsú vezér ősi földjén járunk. Nagy tiszteletnek örvend, ezt bizonyítja a faluban található bronzszobra is.

Az esztergomi érsekség ősi birtokát Csák Máté emberei és a törökök is dúlták, de poraiból mindig feltámadt. Hogy a búcsiak mennyire becsben tartják múltjukat, erre utal a harangláb melletti szoborcsoport is. A múlt őrzése mellett a jövőt is szolgálja a Népviseletes Babák Háza.

1945-ben Búcs és környéke a Garam-menti harcok frontvonalába került. Itt, a község határában zuhant a halhatatlanságba a Magyar Királyi Légierő hadnagya, Horváth György, miután repülőgépét Esztergom légterében találat érte.

Ez az a hely, ahol megemlékezünk arról a hét búcsi leventéről is, akiket 1945-ben a vörös hadsereg „hős felszabadító” katonái Zámoly határában agyonlőttek.

Vavrisó

1709 augusztusában a Liptói-medence nem akármilyen történelmi eseménynek, a Rákóczi-szabadságharc egyik utolsó csatájának adott földrajzi keretet. Bár a szabadságharc kifulladóban volt, idefent Liptóban kuruc szempontból kedvezőnek mutatkozott a katonai helyzet. A jelentős kuruc létszámfölényre a császári parancsnokok szokatlan módon reagáltak: fasáncokkal és faerődítményekkel zárták le Vavrisó környékét. A kurucok azonban eleve Vavrisó községet célozták meg, így a liptószentpéteri és perbenyei sáncok nem igazán szolgálták a védelmet; az egész ütközet a vavrisói sánc környékén zajlott. Ide vetették be magukat a labancok, ám a kurucok nem tudták a győzelmet kicsikarni.

A csatában elpusztult falu hamarosan újjáépült, ám neoromán evangélikus temploma csak 1884-re készült el, tornyot pedig csak 1928-ban kapott. A kőfaragással foglalkozó vavrisóiak gyakorta tűntek fel a dualizmuskori Budapest építkezésein, de sokan foglalkoztak mezőgazdasággal és fafeldolgozással is. Vavrisó lakói ma már a liptói turizmusból is gyarapodnak, autóskemping, panziók várják a turistákat, sőt a falu szélén 2010 októbere óta már múzeuma is van a híres kuruc-labanc csatának. A múzeumban az ütközet domborzati térképe idézi elénk az 1709-es eseményeket, erőviszonyokat, de kuruc és labanc katonának öltöztetett bábukkal is találkozhatunk.

A múzeum feletti kilátótoronyból elénk tárul maga a táj is a Krivánnal és a Liptói-havasok ormaival. A múzeum július 1. és augusztus 31. között, hétfő kivételével minden nap 13:00 és 16:00 óra között várja a látogatókat. Szeptember 1. és június 30. között már be kell jelentkezni a +421904633244-es telefonszámon; ebben az időszakban hétfőtől péntekig, reggel 8-tól délután 1-ig nézhetjük meg a múzeumot, amelynek itt a honlapja.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a vavrisói múzeum.)

Kisbányahavas

A kisbányahavasi üdülőtelep hétvégi házakkal és szállodával várja a turistákat. Főleg a téli sportok kedvelői járnak ide a vonzó síterepek miatt.

Oroszka

A magyar többségű falu környékén a második világháború frontja iszonyatos pusztítással vonult végig. És hogy ne merüljenek feledésbe a heroikus harcok és hőseik, áldozataik, erre tette fel az életét az oroszkai Zsákovics László, aki valóságos Hadtörténeti Múzeumot rendezett be a két világháború emlékeiből.

Zemplén Kalandpark – Sátoraljaújhely

Sátoraljaújhely ma az ország legészakibb városa.Városunk a zempléni táj központja szerencsésen megőrizte tiszta levegőjét, és természeti környezetét. A fölötte magasodó hegyek vulkáni eredetűek, formájukat az idelátogatók az olaszországi Vezúvéhoz hasonlítják, a városközpont pedig mindmáig megőrizte a felvidéki kisvárosok jellegzetes hangulatát. A város és a térség egyik legnagyobb jelentőségű beruházása a Zemplén Kalandpark, amely mára már 9 teljesen új attrakciót, számos új épületet és új utat foglal magába. A beruházás részben Európai Uniós pályázati forrásból, részben Sátoraljaújhely Város Önkormányzata saját forrásából valósult meg. Első elemét – a bobpályát – 2009. július 20-án adta át a város polgármestere, Szamosvölgyi Péter.

Sátoraljaújhely városa büszkélkedhet Magyarország leghosszabb ülőszékes libegőjével is. A libegő pálya hossza 1332 m, tengerszint feletti magasság 250-480m, és közel 200 utast tud szállítani egy időben. A libegő felső állomásnál egy többszintes, újonnan épült kilátóból lehet megcsodálni Zemplén fővárosát, Sátoraljaújhelyt és a környező vidéket. A Szár-hegy és Magas-hegy közötti 1036 métert a Dongó nevű üvegpanorámás zárt kabinban lehet megtenni. A kabinokban utazók a panoráma ablakokon kitekintve egy párhuzamos kötélzetet láthatnak (ez a “Sólyom”), melyen az extrém kalandra vágyók 80 km/órás sebességgel egy átcsúszó kötélpályán is megtehetik a csaknem másfél km-es távot! Az extrém kötélpálya hazánkban szintén egyedülálló, Európában egyelőre csak az alpesi területek ismert. 2016. június 1-től már két átcsúszópályát használhatnak kedves vendégeink. A “Sólyom 2” párhuzamosan a “Sólyom 1” mellett van, így lehetséges hogy egyszerre két személy tud átcsúszni a Szár-hegyre! Az élményét minden vállalkozó szellemű vendég haza is viheti, hiszen az extrém átcsúszó pályához automata fotó-berendezés is csatlakozik, valamint GoPro rendszerű akció-kamerákkal vehető filmre a száguldás!

Ezek mellett a Kalandparkban még számtalan élményelem vár bennünket: a bobpálya 2275 méteres hosszúságával az ország és a térség leghosszabb pályája. Egy abszolút biztonságos négy csövön rögzített bob kocsival történik a lecsúszás. Minden utas önállóan irányítja a bobot, amely 37 km/órás sebességnél automatikusan lefékeződik, ezzel is garantálva a csúszás biztonságát. A pálya adottságai, elhelyezkedése, szépsége felejthetetlen élményt nyújt a száguldás kedvelőinek.

De van mászófal, gör- és műjégkoripálya, kalandtúra pálya, sípálya, Tubby-pálya, tanösvény, játszótér és egy Turistaszálló is.

Falusi Zöld Turizmus – Visk

A Viski Falusi Zöld Turizmus Szervezet 2000-ben alakult abból a célból, hogy ápolja és népszerűsítse Visk kulturális és szellemi örökségét, gasztronómiáját, népművészetét. Az egyesület a vidékünkre látogató turistákat szervezett keretek között fogadja, számukra tartalmas, változatos programot biztosít, valamint igyekszik feltárni az idelátogatók előtt Kárpátalja nevezetességeit. A szövetség története 1996-ban kezdődött, amikor Ötvös Ida és férje, Sándor pedagógusokként az akkori nehéz gazdasági helyzetben egy magyarországi kedves barátjuk által ismerkedtek meg a falusi turizmussal. A hivatalos beiktatást négy év komoly utánajárás és tanulmányozás előzte meg, Kárpátalján ez volt az első egyesület, mely falusi turizmussal kezdett el foglalkozni. A szövetség tagjai főként pedagógusok. Jelenleg 15 tagcsaládja van a Viski Zöld Falusi Turizmusnak, akik közel hatvan vendég elszállásolását tudják vállalni. Tágas, otthonos porták, lakrészek és vendégszobák várják az idelátogatókat. A helyi vendéglátó családok által az ideutazók bepillantást nyerhetnek a helyiek életmódjába is, megismerhetik a viskiek gazdag kultúráját, néphagyományait és életvitelét. Fontos szempont, hogy az idelátogatók megismerkedjenek a hazai ételekkel. Minden étel természetes módon, natúr alapanyagokból készül, saját készítésű lekvárokkal, helyben termelt zöldségekből és gyümölcsökből készült savanyúságokkal, befőttekkel, tipikus, a községre jellemző ételekkel és ízvilággal kedveskednek az ideérkezőknek. A Viski Zöld Falusi Turizmus igen változatos programokat kínál a hozzájuk látogatóknak. Ötvös Sándor idegenvezető Kárpátalja legnagyobb történelmi nevezetességeihez és leggyönyörűbb tájaira kalauzolja az utazni vágyókat. Vidékünk igen gazdag történelmi emlékhelyekben. Közismert a terület honfoglalás idején betöltött szerepe és jelentősége. Ezen a tájon szólalt meg legkorábban magyarul a Biblia, Bornemissza Péter és Balassi Bálint is otthonosan mozgott itt, s innen indult a világhírnév felé Munkácsy Mihály és Bartók Béla. Állandó látogatója volt Visknek Kölcsey Ferenc, aki a helység egykori várhegyi gyógyvízi fürdőjébe rendszeres kezelésekre járt. Épségben maradt várak, kastélyok, templomok, történelmünk megannyi emléke várja az idelátogató turistát. Az itt élő emberek sokat megőriztek a hagyományos gazdálkodásból, ma is űznek itt kismesterségeket. Aki úgy dönt, hogy ellátogat a vidékre, az nem csupán szemlélője, de részese is lehet a szüretnek (almaszüretnek is), a kukoricahántásnak, lekvárfőzésnek, tollfosztásnak, misányának (a juhok tavaszi befejése), majálisnak. Elevenen élnek a szövés, hímzés, csuhéfonás hagyományai is. A vendégeket Visken szállásolják el igényesen berendezett családi házakban, egy-, két- és háromágyas szobákban. A kárpátaljai körút végén hagyományosan igazi magyaros viski vacsorával zárnak, ahol a legfinomabb ételek mellett előtérbe kerül a jól ismert viski népzene és néptánc, hiszen az autentikus magyar népzene művelőinek nagyjai, Pál István Szalonna és családja is innen származnak. Az egyesület a turizmuson kívül rendezvények lebonyolításával és szervezésével is foglalkozik. Több nagyobb eseményt rendeznek, mint például a Felső-Tisza-vidéki Magyarok Találkozója, a FELTISZA vagy a Máramarosi Koronavárosok Találkozója, de rendszeres szervezői a viski népzenei és néptánctáboroknak is.
A Viski Falusi Zöld Turizmus szeretettel vár minden érdeklődőt és idelátogatót!

Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ – Drégelypalánk

Hétvégén és ünnepnapokon is nyitva tart a SZONDI KIÁLLÍTÓTÉR és TURISZTIKAI KÖZPONT, ahol többek között
a régészeti leletek tára a Drégely és Palánk várából előkerült régészeti leleteket mutatja be, de megtekinthető az irodalomtörténeti kiállítás, a Tájszoba és a Pajta is. Lehetőség van a Szondi legendája (Drégelyvár ostroma 18 percben) és a Szent Sírhely című (Drégelyvár történet 18 percben) filmek vetítésére. Számos érdekes, élményt nyújtó programajánlattal várjuk az érdeklődőket! Drégelypalánkra, Drégely várához és környékére szervezett kirándulásokhoz, programokhoz nyújtunk segítséget a nap 24 órájában.

Drégelyvár Szabadidőpark – Drégelypalánk

A híres Drégelyvár közelében, romantikus erdei tábor várja a csendet, nyugalmat és a tiszta levegőt kedvelő vendégeket. Természetes környezetben, nomád körülmények között erdei tisztáson csörgő patak partján pihenheti ki a civilizáció fáradalmait. A területen kiépített tűzrakóhely, erdei játszótér, fedett étkező, több hektáros sátorozó hely, kiépített WC, tisztálkodási lehetőség, mindez gépkocsi parkolóval. Családok, iskolák, természetjáró csoportok baráti körök és mindazok, akik már unják a nagyváros porát-zaját, itt a Börzsöny erdejében megtalálják a csend hangját. Reggel a táborba érkezéskor lepihennek a fedett étkezőben, hűsítő erdei forrás vizével oltják szomjukat, feltöltik kulacsukat, és felkészülnek a Drégely vár romjának megmászására, amire kivalló kilátás nyílik a Nomád Táborból. A nagy szintkülönbség miatt erős hegymenetre lehet számítani, ami próbára tesz felnőttet és ifjat. A távolság 2,5 km 50 perc. Még mielőtt elindulnak érdemes az ebédre is gondolni, ezért célszerű előre egyeztetni, mert a táborban lehetőség nyílik bográcsban paprikás krumpli, csülkös paprikás, gulyásleves, készítésére, amit önök is elkészíthetnek, de segítséget is tudunk nyújtani. A vár megmászásával egyedülálló kilátás nyílik a Duna-Ipoly Nemzeti park és a Szlovák-magyar országhatár az Ipoly völgyének területére. A kivalló panorámamiatt 17 települést lehet felfedezni tiszta időben. Tudta-e hogy Magyarországon összesen két vár volt, ahol mind egy szálig az életüket adták a várvédők a török ostrom idején Szigetvár és Drégely-vára.

A nomád Táborba visszaérkezéskor várhatóan 12 és 13 óra közt lepihenve szomjukat oltva várja a frissen elkészült ebéd. Étkezés után kezdődhet a tábor felfedezése, ahol a következő lehetőségek állnak a vendégek részére. A Tábor területén 1,3 km hosszan Szőlőhegy Tanösvény, melynek állomásai a következők:

Állomás: Diófa Időjárásjelző állomás
Állomás: Bemutató állattartás állatsimogatás – szőke mangalica disznó (kan, kocák, malacok) szabad tartását lehet megfigyelni természetes környezetben, továbbá birkák és szaporulataik, a kis báránykákat lehet simogatni.
Állomás: Galagonya pihenőhely – ennél az állomásnál a korábbi gazdálkodás nyomairól hallanak kis tájékoztatót.
Állomás: Patakpart pihenőhely – a patakpartra jellemző fák, cserjék, és lágyszárú növényekről kapnak kis ízelítőt.

A focipálya mellett elhaladva egy kis hídon a Kovács-kút nevű forrásnál olthatják szomjukat, és megfigyelhetik a jellegzetes növényvilágot az évszaknak megfelelően. A forrásvízzel tölthető zuhanyzó, medence. A homokos patakmederben lehet sétálgatni megismerve annak természet közeli kellemes hatását.

Az ösvényen tovább haladva, visszatérve a kiindulási pontra, meg kell ismerkedni a

– Családi népi játékok,

– hordólovaglás,

– Padlóharc,

– Célba dobás,

– Diótörő,

További kikapcsolódást szolgáló lehetőségek:

Kötélpálya

Kilátó

Íjászat

Légfegyverrel célba lövés

A tábor területe kiválóan alkalmas a természetfotózásra.

Bográcsozás, szabadtűzön főzés, és sütési lehetőség, segítséget, és felszerelést igény szerint előzetes egyeztetés alapján biztosítunk. A táborban eltöltött idő alatt a területbemutatás során fényképeket készítünk és azt E mail vagy adathordozón eljuttatjuk kedves vendégeinknek.

Minden kedves vendégünknek kellemes kikapcsolódást biztosítunk természetes környezetben. Köszönjük, hogy időt szánt programjaink áttekintésére, és remélhetően vendégeink közt tudhatjuk Önt.