A Csomád-hegység északi részén fekvő Vártető igazi ínyenceknek való hely. Valószínű, hogy a hegységben túrázók csak elenyésző része jut el erre a vulkáni csonkakúpra, amelynek legmagasabb pontja 1079 méter. Az andezit dagadókúp meredek lejtőit hatalmas kőtengerek borítják.
“A délre néző romos kapun lépünk be a várudvarba. A várkapu bal oldalán még láthatók a kapubástya alapjai. Jobb oldalon egy hatalmas kőbe vésve látható az őr helye. A közel egy méter vastag és két méter magas várfal belső oldalán mély árok fut körbe. Valószínűleg innen termelték ki a fal építéséhez szükséges anyagot. A régészek szerint a mészhabarccsal rakott várfal kora középkori lehet, de a vár központjában vaskori település nyomai is felszínre kerültek. Az 1085 méter magas Vártetőn igen bővizű forrás található, még az 1947-es szárazság idején is ebből itatták az itt legelő állatokat. De a kúthoz más történet is kapcsolódik.
Mesélik, hogy az újtusnádi Tánczos Lázár és Kovács András feljött a Vártetőre vadászni. Megesteledtek, s a kút mellé tüzet tettek, szalonnát sütöttek. Miközben a nyársat forgatták, a tűz mellé ült egy kecske. A kecske a nyársra békát húzott, s azt sütögette, s közben a Tánczos és Kovács kenyerét békazsírral lecsepegtette. A két férfi nézett össze, de nem mertek egymáshoz szólani. Egyszer aztán Tánczos a puskáját elővette, és balkézzel a kecskét meglőtte. Úgy zúgott az erdő, úgy csattogtak a fák, hogy csak… A kecske egybe eltűnt. Másnap, amikor a vadászok jöttek haza, az erdőszélén a kecskét dögölve találták. Úgy tartották, hogy szellem, talán a kút, vagy a víz szelleme ült a tűz mellett, s a nyársra húzott békát verte hozza a vadászok szalonnájához. Még az is tartották, hogyha a Vártetőn jársz, akkor „a bocskort kösd a farcsokodra, mert ha nem, akkor a rézf… baglyok megreszetelnek”.
A Vártető nemcsak védelmi célokat szolgált, hanem kultikus hely is volt. Ezt igazolják a vár északnyugati sarkában található hatalmas kőtömbökbe vésve fennmaradt ősi írásjelek is, amelyek nagy része megtalálható a székely-magyar ábécében is. Erről a természetes oltárról szép kilátás nyílik az Alcsíki-medencére. Amikor még óriások lakták a várat, innen nézhették a tusnádi szántóvető embereket. Mert a tusnádi néphagyomány úgy tartja, hogy amikor az óriás megszomjazott, akkor az egyik lábát a Vártetőre, a másikat meg Büklentőtetőre tette, s úgy ivott az Oltból.” (Forrás: tusnadfurdo.ro)
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a hegycsúcs.
Magasság: 1079 m
Nyitva: 0–24
Megközelítés: Tusnádfürdőről a kék jelzésen, a Vártető alatti elágazástól a kék kör jelzésen (2,3 km; 1 óra 20 perc; 377 méter szintemelkedés).
