Muhos

A Tar-kőtől a Naskalat irányába tovább haladva hamar elérjük a szép kilátással bíró Muhos havasát. Innen láthatjuk a Nagy-Hagymást, a Fekete-Hagymást, utána az Egyeskőt, az Öcsém-tetőt és a Terkő-mezőt.

A Muhos teteje történelmi szempontból is fontos vidék, hiszen a II. világháborúban védelmi rendszer húzódott a havason. A géppuska állások ennek a kornak a lenyomatai.

A Borló gerince (Buzsora-csúcs)

A hegyen jelzett utak hiányában nem könnyű a tájékozódás. Ha minden kötél szakad, a barátságos ruszin földműves parasztok megmutatják a helyes irányt a Buzsorára. Ahogy haladunk felfelé, visszatekintve a Borzsa- és a Róna-havas elnyúló hátát láthatjuk. Jelzések továbbra sincsenek.

Úttalan-utakon, és bükkösökön keresztül vezet az út egy széles rétre, ahol egymásra hányt sziklák jelzik a Buzsora csúcsplatóját. A Borló-hát legmagasabb pontja a Buzsora.

A Buzsora délnyugati oldalán továbbhaladva érjük el az „Elvarázsolt Táj” természetvédelmi területet. A több ezer hektáros parkban fenyvesek és bükkösök váltogatják egymást. A védett övezet állatvilága is sokszínű: a barnamedve, szarvas, vaddisznó és hiúz mellett a patakokban különleges halfajok is élnek.

Van itt egy rejtett érték is, egy kiterjedt tőzegmoha láp.

A Csíki-havasok déli főgerince (Pap-hegye, Botsarka, Rugát-tető)

A Csíki-havasok déli főgerincén szélesen hullamzó hegyhátak, és vadvirágos rétek várnak. A Kecske-tető környékéről kitárulkozik a vidék. És már az első esztenák is feltűnnek. Az első komolyabb csúcs a Kászoni-medence felett uralkodó Pap hegye széles pusztája, ami kiváló pihenő- és kilátópont.

A Rugát-tető felé haladva az utolsó nagyobb csúcs, a Botsarka a Csíki-havasok egyik nevezetes földrajzi pontja, ugyanis itt találkozik a Kárpátok főgerince azzal a mellékgerinccel, ami a Nyerges-tetőről kíséri a túrázók útját.

Az Olt és a Szeret vízválasztóját, a Rugát-tetőt egy villámcsapásban megcsonkult kőkereszt őrzi.

Bodoki-havas

A hegytetőről ellátni egészen a Kárpát-kanyari hegységekig, amelyek védőn ölelik körbe a Háromszéki-medencét. Szemben, a Murgó mögött szépen kirajzolódnak a Keleti-Kárpátok Erdővidéket ölelő vonulatai is.

Domogled

Herkulesfürdő egyik kedvelt kirándulóhelye a Domogled. A csúcs felé haladva egészen mediterrán jellegű tájat látunk és érzünk magunk körül. Megtapasztalhatjuk, hogy igaz, amit a tudósok mondanak: az ionizált levegő igen jótékony hatással van az emberi szervezetre: jó közérzetet és nyugalmat biztosít.

A meredekek, köves ösvényen a Domogled kopár, sziklagyeppel és érdekes virágokkal fedett csúcsára érünk. Ezen a gerincen húzódott egykor az ezeréves határ.

Oszlea

Az Oszleán véres harcok dúltak az első nagy világégés idején. Ezt a frontot járta meg Maderspach Viktor is, akinek kiemelkedő szerepe volt a 1916-ban betörő román csapatok kiűzésében.

Az Oszlea kitett, töredezett mészkőgerincet végigjárva érthető, miért is tartják e tömböt a Királykő kistestvérének. A havasról csodálatos kilátás nyílik a Retyezát és a Godja ormaira.

Királyok útja

A Lotru és a Páring-hegység közötti völgyben fekszik a Lotrufő-menedékház, ideális kiindulópont a gerinctúrához. Az Oltot kereső Lotru völgyében indulunk felfelé. Régi krónikák szerint a folyó és a szomszédos hegy a vidék egykori uráról, Lothar teuton vitézről kapta a nevét, akit II. Endre királyunk bízott meg a Vöröstoronyi-szoros felügyeletével.

Elhagyva a folyó völgyét, a Lotru-hegység füves hegyhátainak búcsúpillantásai kíséretében egyre magasabbra kapaszkodunk a Transzalpin aszfaltútján. A Kárpátok legmagasabb átjárója, a Királyok útja ez, amely 2000 méter fölötti magasságban kel át Erdélyből Olténiába. A ma már végig járható látványos autóút a motorizált turisták kedvelt célpontja.

A Muntinu alatti hágóról északra kitárulkozik előttünk a Páring szaggatott paravánja. Na, ez az a pont, ahonnan már nem lehet visszafordulni. Aki innen megpillantja a markáns kiemelkedéseket, a legközelebbi Mohort vagy éppen a Nagy-Szeteát, már nem tud ellenállni vonzerejüknek.

A főgerincre még az Urdele-hágó alatt kanyarodik fel a Papusa felől érkező piros sáv jelzés.

Az Alacsony-Tátra gerince

A Praszivá és a Szalatin tövében, a Lúzsnai-katlanban hosszan elnyúló hegyi falu Lúzsna. A falu közepén álló kőkereszt különösen kedves számunkra. Felirata néma tanújele a Tátra-vidék magyar múltjának. A települést 1669-ben Thököly István árvai főispán alapította felső-árvai gorálok betelepítésével. A bányászat hanyatlása után lakói főként állattartással és erdei munkákkal foglalkoztak, ma már a turizmus is fejlődő iparág errefelé.

A község ideális északi kiindulópont az Alacsony-Tátra főgerincére. Csak egy-egy komolyabb csúcsra kell meredekebben kapaszkodni, mint például a Latibori-hegyre. Innen keletre már egész szépen kirajzolódik a Chabenyec súlyos tömbje. A sűrűsödő sziklakibukkanások, az erősödő szél és hűvösebb levegő jelzi, hogy a Chabenyec hatalmas gyephavas jellegű gránit tömbje már közel 2000 méterrel emelkedik a tengerszint fölé.  A magashegyi élményt erősíti, hogy a csúcs északi oldalait sziklás szakadékok és katlanok szegélyezik. A Chabenyecről azonban csodálatos körkilátás tárul elénk. Észak-nyugatra a Kis- és a Nagy-Fátra vonulatai sejlenek elő. Északra alattunk a Liptói-medence terpeszkedik, felette a Liptói-havasok paravánjával. Keletre a mellékgerinc kiemelkedése, a Szkalka, mögötte a főgerincéből kinövő legmagasabb csúcsok, a Deres, a Chopok és a Gyömbér sorakoznak.

Vit-havas környéke

A Vit-havas nyakáról remek kilátás nyílik mészkőszirtjére.

A Lapos-kapun lépünk be a Hagymás újabb tömbje, a Lapos-havas világába. Virágokkal tarkított havasi legelőjéről elénk tárul a Békás-szoros és környéke szurdokvölgyeinek, mészkőfalainak különleges tájképe: A Kupás-havas, és a Cohárd tömbjei mellett a Lapos-kanyon sziklája is ott tátong meghasadva.

A Lapos-havas délkeleti végét a Csurgó csúcsa koronázza. Tetejéről északra is átlátunk, a szomszédos Zsedán-havas tömbjének sziklavilágára, ami mögött már a Csalhó bércei is előbukkannak.