Baj-havas gerince

Átkelve az Azuga-patakon, a kék háromszög jelzést követve forrásvidékére, a Baj-havas gerincére, a Tigáj-havasra vezet az út a meredek emelkedőn.

A rengeteg ritkulni kezd, az egyre szélesebbre nyíló tisztásokról a fenyők között a Nagykő-havas hófehér sziklái, köztük a jellegzetes Írottkő látható. A mezőhavas csúcsán, a Tigájon érjük el a főgerincet. A nyitott, széles plató minden irányban makulátlan kilátást nyújt, majd továbbhaladva elérjük a Tótpál-havasát. A főgerincen folytatva utunkat a havas legmagasabb orma, a Neamt-csúcs felé.

Borzsa-havasok gerince

A főgerinc felé tartva, ahogy kiérünk az erdőhatár fölé pazar kilátás fogad: előttünk a Borzsa gerince, a Nagy-hegy tömbjével már nagyon várja, hogy a hátára lépjünk. Visszafelé a Fehér-ág völgye, a Máramarosi Verhovina elszórt bojkó falvai, fölöttük távolabb az Északkeleti-Kárpátok havasai vérbeli Kárpátaljai tájképet varázsolnak elénk. Ha kicsit rájuk közelítünk, északnyugatról délkeletre, ott sorakoznak a Vereckei-Beszkidek ormai, közöttük a Pikuj ormával. Északra a Máramarosi-havasok, mögötte a Gorgánok is ott napoztatják csupasz hátaikat. Északkeletre a Toronyai-hágó környéki hegyek, sőt, még a Fekete-bérc is felvillantja magát.

A mesés körképbe feledkezve érjük el a főgerincet a Gemba-csúcsánál. Innen a gerinc mindkét irányába hosszan ellátunk.

Az Asztag-csúcs a Borzsa-havas ékköve. Innen ered a Borzsa folyó, amit egy kereszttel jelöltek meg.

Radnai-havasok gerince

Az Ünőkőről tovább indulva, a Sima-oldalban haladva és a Csicsó ormát érintve egy meredek kaptatón át vezet az út az Ember-tetőre. Innen a gerincen haladunk tovább a Gargaló-csúcs felé. A Gargaló csúcsa igazi földrajzi választópont. Innen a Radnai-havasok gerince nyugatnak tart tovább az Ünőkő felé. Vessünk egy pillantást a Nagy-Tejes, a Puzdra, s mögöttük távolabb a Bukuly és a Nagy-Pietrosz hegytömegei felé. A Kárpátok fő vízválasztója viszont itt, a Gargaló-nyeregtől északnak kanyarodik és az Asztal rét felé tart.

Pereniz-nyereg

Ezen a részen már a jelzések és táblák aktívabb turista életről tanúskodnak. Kárpátalján Trianon után az állami támogatású Cseh-Szlovák Turista Klub fektetett komoly munkát a hegyek feltárásába. Amikor Kárpátalja hazatért, a határmenti turistaforgalmat a lengyelekkel kötött határzóna egyezmény lendítette fel, amelynek értelmében a lengyelek átjárhattak a Tisza forrásvidékeire, míg a magyarok a határhegységek lengyel lejtőin közlekedhettek szabadon. Az erdőhatár fölött, a Kis-Szivulától már magashegyi viszonyok várnak.

A Fogarasi-havasok nyugati gerince (Feleki-tótól a Szuru-csúcsig)

Aki nyugat felől indul a Fogaras gerincén, az első katlanban találkozik a nyáron is jéghideg, kristálytiszta Feleki-tóval. Innen meredek út vezet a Feleki-nyeregkapuba, ahol nyáron birkapásztorokkal is találkozhat a vándor. A gerincút innen már laposabb hegyháton hullámzik tovább nyugat felé. A Budiszláv tetejéről csodás kilátás nyílik régi hazánk természetes határaira, majd a Szuru-csúcsra vezet az út tovább.

 

Nagy-Somlyó

A hegytetőn a régi Nagy-Somlyó sóvárának romjainál hatalmas kilátótorony épült. Innen csodás kilátás nyílik a Csíki-medencére és a csíksomlyói nyeregre.

A Kelemen-havasok központi főgerince (Magyar-Negoj, Nagy-Köves, Ruszka-havas)

A Kelemen-havasok hatalmas vulkáni kráterének peremén vezető piros jelzésen, a Negoj-nyergen keresztül érhető el az egykori ezeréves határ magyar oldalán magasodó Magyar-Negoj csúcs. A II. világháború egyik magyar védvonalát alkotó egykori lövészárkok mentén tovább haladva mászhatunk fel a kráter peremének legmagasabb csúcsára, a Nagy-Kövesre. 1940-ben, Észak-Erdély visszatértekor a csúcsot Teleki Pál miniszterelnökről nevezték el. Tiszta időben innen a Máramarositól a Fogarasi-havasokig belátni a Kárpátok bérceit. Innen látható a Román-Negoj legyalult csúcsa is, amelyen a kommunista időkben kénbányát nyitottak. A főgerinccel párhuzamosan végig húzódó Mária Terézia-útja Magyarország és Moldva határőrútjának épült 1762-ben. A központi főgerinc utolsó csúcsát a Ruszka-havas különleges sziklaalakzatai jelölik.