A csúcson a nem is olyan régi múltban határkő jelezte országunk határát. Egyik oldalán „M”, mint Magyarország, másik oldalán „P”, mint Poland azaz Lengyelország állt. A határkőtől remek kilátás nyílik a Borzsa-havastól a Kraszna-havason át egészen a Fagyalosig. Észak felé a Gorgánok Galíciába nyúló vonulatai is felsejlenek.
A múltba vesző legenda szerint egykor egy móc járt szekerével a körösök vidékén, amikor hatalmas szélvihar tört ki. A vihar fölkapta a mócot és szekerestől-lovastól ide, a Pádis fölé magasodó sziklacsúcsra helyezte. Az oromról ragyogó kilátás mutatkozik az egész fennsíkra, és a Bihar-hegység gerincére.
A legősibb nevén Juhászkő-csúcs első ismert megmászója 1837-ben Michael Ackner lelkész volt. S itt kell megemlékeznünk a nagyszebeni magyar természetjárás megszervezőjéről, az EKE helyi osztályának ügyvivőjéről, Szalay Béláról is, aki nemcsak havasi utakat tárt fel és tudományos igényű kalauzokat írt, de 1909-ben méréseivel ő állapította meg elsőként, hogy a Moldován-csúcs magasabb az addig legmagasabbnak hitt Negojnál. Felismerését akkor még kétkedéssel fogadták, olyannyira, hogy román szakemberek egészen 1958-ig a Negojt tartották országuk legmagasabb csúcsának.
A Zsibrice mészkőszikláiról pazar kilátás nyílik a Nyitra-völgyére és a Zobor-vidék északi részére, a hegy mögötti, úgynevezett hegymegi falvakra.
Egykor a Piramis-csúcson állt a Huba vezér emlékére 1896-ban emelt húsz méteres turulmadaras millenniumi emlékmű, amit 1921-ben a betörő cseh légionáriusok döntötték le, porba sújtva, megcsonkítva egész Felső-Magyarországot. A Zobor-hegy évszázadok óta a nyitraiak kedvenc kirándulóhelye, ma is turisták tömegei látogatják. Legmagasabb pontja a Zobor-csúcs.
A gyephavason fekszik Csűrkösmező, amelynek közepén az Erdélyi Kárpát Egyesület újjáépített menedékháza várja a megfáradt vándort. A házat az Egyesület Négyfalusi Osztálya tartja karban.
A Nagykő-havas csúcsa Kárpát-kanyar egyik legpompásabb kilátóhelye. A szélrózsa minden irányába varázslatos a panoráma.
A XIX. században fellendülő természetjárás 1880-ban nyert szervezett formát, amikor szász turisták Nagyszebenben megalakították a Siebenbürgischer Karpaten Vereint. Az egyesület hamar felvirágoztatta a dél-erdélyi turistaéletet. Aztán jött 1945, s az új hatalom törvényen kívül helyezte az SKV-t, menedékházait pedig államosította. Fél évszázados kényszerszünet után Szebenben, majd Brassóban is újjáalakult a szászok Kárpát Egyesülete, sőt, itt a Keresztény-havason még egykori menedékházukat, a Julius Römer hüttét is sikerült visszaszerezniük.
A menedékháztól alig félórás túra vezet a Keresztény-havas csúcsára, ahová kikerültek a turistákat tájékoztató táblák. Innen gyönyörű panoráma nyílik a Bucsecsra, a Baj-havasra, Nagykó-havasra, Csukásra, a háttérben pedig a Barca-mező, a Bodoki-havasok és a Persányi-havasok nyújtanak csodálatos látványt.
A Bucsecs-csúcs után a Fehér-kő havasa magasodik, kilátással a patkóra.
A csúcsról gyönyörű látvány tárul elénk. Innen látható a Buksoj-csúcs. E csúcsokon és gerinceken húzódik az ezeréves határ.