A kék jelzésen, a szinevéri erdők élővilágát bemutató tanösvény mentén indulunk felfelé a sűrű rengetegben. A patak néhol apró zuhatagként bukdácsol lefelé a sűrű vadon kövezetén. A piros jelzésre kanyarodunk, amelyen még közel 8 kilométeres kaptató vár ránk a fő csúcsig. Lassanként a fenyves erdőt is magunk mögé utasítjuk. Ez már a havasi rétek világa, ahonnan egyre jobb rálátásunk nyílik a szomszédos és távolabbi Máramarosi-hegyekre, a Gorgánok szürkés-zöldes vonulataira.
A Pisokonjánál érjük el végre a hullámzó főgerincet. Innen aztán teljessé válik a körkép.
Nyugat felé a Talabor völgye elszórt települései várnak ránk. Fölöttük a Kraszna-havas, észak felé a Kamianka környékének erdős hátai ívelődnek körénk. Rálépve a széles és lapos füves gerinc ösvényére, először a Kis-Gropa csúcsát érintjük. Kellemes időben nagy élmény hosszan gerinctúrázni. Nincsenek nagyobb szintemelkedések, így megerőltetés nélkül, kényelmesen haladunk. A Fekete-bérc csúcsáról már tényleg oltári a körkilátás: innen az Északkeleti-Kárpátok szinte valamennyi tagját belátjuk.
A Bretocsa-hágónál hagyjuk el az Erdélyt Havasalfölddel összekötő utat, s a piros jelzéssel felkanyarodunk a Csukásra. Hosszan kanyargózunk felfelé, s ahogy kiérünk az erdőből, mögöttünk a szomszédos Baj-havas és a Grohotis görnyednek, előttünk meg kikandikálnak a fenyők közül a Csukás első látványos sziklaalakzatai, a Bretocsa sziklái.
A Bretocsa-sziklái között járva mintha a mesék birodalmába léptünk volna, a kővé meredt különleges alakok valósággal megelevenednek körülöttünk.
A Bretocsa-havas platóján, a csúcs megkerülésével a Tigáj-nyereg felé ereszkedünk. Vissza is térünk meseországba, ahol nincsenek gondok, csak a csodás alakok, akik újra és újra elvarázsolják a hozzájuk betérő hazát járó vándorokat. Szemben ránk köszönnek a Nagy-Tigáj óriásai, előtérben az elementáris Vörös-toronnyal. És a Tigáj sziklái közül “három ujj”, maga az Ördög ujjai mutatnak az ég felé.
És a mesés világ folytatódik: a Tigáj-nyeregből már a Csukás-csúcs felé kanyarodva egyszerre csak elénk áll a hatalmas Góliát torony, mintha épp Dávidra várva hencegne legyőzhetetlen erejével. Ilyen pompás díszkísérettel érünk fel a hegység legmagasabb csúcsára, a Csukásra. Innen belátni a teljes Barcaságot és a Székelyföld egy jó részét.
A Csomád-hegység legmagasabb pontja pontosan az a hely, ahova nem a kilátásért érdemes felmászni, hanem, hogy elmondhassuk magunkról, hogy jártunk a hegység legmagasabb pontján. Az 1301 méter magasra nőtt andezit csúcsra több irányból is felkapaszkodhatunk. Legegyszerűbb a Szent Anna-tó felső parkolójától a kék jelzésen, vagy Tusnádfürdőről a piros kereszt, majd kék jelzésen. Ezt a túrát lehet kombinálni egy Vártető látogatással is, ez esetben a két Csomád és a Komlós-tető nyergéből északnak kell indulnunk a kék jelzéssel.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcs.
Magasság: 1301 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Szent Anna-tótól (2 km; 1 óra; 223 m szintemelkedés) és Tusnádfürdőről (4 km; 2 óra 15 perc; 564 m szintemelkedés).
A Radnai-havasok második legmagasabb csúcsa. Alattunk a katlanok csillogó tengerszemeket rejtenek, a nyugati Ünőkő-völgyben az Ünőkő-tó, a keleti Lála-völgyben pedig a Lála-tavak csillognak.
A Barna-hegyről visszatekintve egészen Pozsonyig ellátunk, s a Dévényi vár is egész különleges látványt nyújt innen. Azt mondják, Árpád is innen irányította a pozsonyi csatát.
Huculföld ékköve, a Várkő. Aki földrajz- és történelemkönyvek helyett az életből szeretne tanulni történelmi hazánk északkeleti zuga, az ősi Máramaros múltjáról és természeti értékeiről, vagy csak egyszerűen meg akar szabadulni az aszfalt porától, látogassa meg a Visó-völgye rejtett kincseit és jöjjön fel ide körülnézni a Várkő keresztjétől.
A gerinc mellett található a Vércse-tó, ami egy hófolt eróziós tó, tehát nincs kifolyása, így amikor megnő a vízszintje, akkor a vize átcsurog a gerincen.
A Dél-Hargita legmagasabb pontja a Kakukk-hegy vulkáni maradványa. Tetejéről körbetekintve a Hargita közeli s távoli vonulatai bűvölnek. Távolabb északra a Központi-Hargita ragyog. Délkeletnek a Csomád-hegycsoport tagjai, előttünk keletnek a Csíki-havasok.
A Kakukk-hegyről hosszan ereszkedünk az erdő rengetegében, míg végre elérjük a Mitács-hegy alatti széles pusztát. A Mitácson nemcsak a hatalmas óriási bükkfa matuzsálemek, de a hely történelmi levegője is magával ragadó. 1849-ben, a véres Nyerges-tetői csata után szegény Tuzson János főparancsnok is itt, a Mitácson keresztül menekült a hontalanságba.
Innen aztán jól látható a Tusnádi-szorostól Felcsík felé emelkedő Csíki-medence.
A Kőszegi-hegység második legmagasabb csúcsa a Nagy-Szarvaskő. A Nagy-Szarvaskő tetejét kereszt ékesíti, s egy csúcskönyv is a turisták rendelkezésére áll.
Az egész Fogarasi-havasok legmagasabb csúcsa a Moldován, ahonnan csodás panoráma nyílik a Fogaras-gerincre. Nyugat felé Erdély legmagasabb csúcsa, a Negoj-csúcs látható.
