A Bánffyak egykori uradalma, és a Felszegi-medence központja Kalotaszentkirály. Az Árpád-kori település a Kalota patak partján fekszik. A történelem rendesen megpróbálta a falut. A tatárok, majd a törökök pusztítottak, de a legnagyobb veszedelem az 1848-as szabadságharc során érte, amikor a havasról lezúduló oláh kóbórcsapatok módszeresen felégették az összes házat, a templommal együtt. Aztán Trinanon Romániához csatolta, majd 1940-ben a bécsi döntéssel Észak-Erdély határtelepülésévé vált. Mígnem 1944-ben a bevonuló román csapatok miután a parókia udvarán elégették a falu írásos emlékeit, hosszú évtizedekig megpecsételték a sorsát. A település központjában középkori eredetű református erődtemplom magasodik.
Archives
Lucski
A hegy központi részén terül el Lucski, ahol a gyógyfürdő parkjában egy 12 m magas vízesés, valamint egy termálvízzel rendelkező tó várja a túrázókat. A Kelemenfalu feletti erdőszélen megbújó apró tavacskának közel 40 fokos a vize. A gazdag ásványtartalmú termálfürdő szabadon látogatható az év minden napján.
Ivó
A tanyavilág következő bástyája, ami az Ivó-patak völgyében fekszik. Az Ivó-völgyi tanyavilág szétszórt falusi házai ma már a nagyvárosban élők hétvégi lakhelyeként szolgál.
Deság
A szórványtelepülés a Hargita fennsíkján, a Nagy-Küküllő völgye felett, csaknem 1000 méteres magasságban fekszik. A Zetelaka környéki tanyavilágot, így Deságot is a túlnépesedett falvakból a távolabb eső hegyvidékekre felköltözők alakították ki; miután a szűkülő élettér szükségessé tette, hogy művelés alá fogják az addig terméketlen területeket is. Így váltak a természetes legelők szántókká, s a kezdetben alkalmi szálláshelyek végleges lakhelyekké.
Zeteváralja
A falu a Nagy-Küküllő völgyében terül el. Zeteváralja ma egy 800 lelket számláló színmagyar település, amit a Millenium idején az itteni fafeldolgozó munkások alapítottak.
Gyimesi-szoros (Gyimesbükk, Kontumác, Rákóczi vár)
Ahol a Kárenta-pataka beletorkollik a Tatrosba, ott húzódik az ezeréves határ. Felette egy dombon a völgy első római katolikus temploma, a kontumáci Nagyboldogasszony kápolna áll. Mellette közvetlenül világháborús katonai emlékhely fogad. A szorosban a MÁV legkeletibb őrháza található, ahol Bilibók Ágoston vasúttörténeti gyűjteménye tekinthető meg. Az őrház fölött, a Kőorr-hegycsúcs Antalok sorka nevű nyúlványán áll a romos Rákóczi vár, melynek szerepe mindig is a határ ellenőrzése volt.
Hidegségpataka
Korábban Gyimesközéplok része, a trianoni békeszerződés előtt Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. Az idelátogató megcsodálhatja a klasszikus csángó házakat, valamint életet.
Gyimesfelsőlok
Csíkszeredától 30 km-re északkeletre a Tatros völgyében fekvő hosszan elnyúló szórványtelepülés.A Tatros völgye a 17. század közepén még lakatlan volt. A benépesülés a székely határőrség létrehozásával kezdődött, majd a gyimesi hágón át a nehéz életkörülmények és a katonáskodás elől vándoroltak ide főleg csíki székely néptömegek, több hullámban. Egy részük meg sem állt Moldváig, mások viszont itt maradtak, és megalapították Gyimesbükköt majd Középlokot és Felsőlokot. Részei: Récepataka, Sántatelek, Komját vagy Karácsony, Rajkók vagy Farkasokpataka, Bothavaspataka, Rána- vagy Ciherekpataka, Görbepataka, Ugrapataka, Szőcsökpataka, Gáborokpataka, Nyíresalja.
Holtmaros
A magyar többségű Maros-völgyi település, Holtmaros református templomában őrizték sok éven keresztül az erdélyi irodalom egyik legnagyobb alakja, Wass Albert hamvait. A templom kertjében álló szobrát a román hatóságok levetették. Helyette kis fenyő emlékeztet az üldözött íróra, míg szobra ideiglenesen bekerült a templomba. A Czegei Wass Alapítvány és a Holtmarosi Református Egyházközség által működtetett Tulipán Gyermekotthonban 12 állami árvaházból származó gyermeket nevelnek.