Magyargyerőmonostor

Elő­ször 1332-ben emlí­tet­ték a kora­be­li kró­ni­kák Monos­tor néven. Ez a falu büsz­kél­ked­het Kalo­ta­szeg leg­ré­geb­bi temp­lo­má­val. A temp­lom mögött áll Kos­suth Lajos híres bánya­ta­ná­cso­sá­ról, Deb­rec­ze­ni Már­ton­ról elne­ve­zett táj­ház, ahol meg­cso­dál­ha­tó Fel­szeg szín­pom­pás nép­raj­zi vilá­ga.

Magyarvalkó

Hon­fog­la­lás kori tele­pü­lés. A falu jel­leg­ze­tes­sé­ge a fazsin­de­lyes, négy­fia­tor­nyos, erő­dí­tett góti­kus temp­lom. A körü­löt­te lévő teme­tő­ben régi és új kop­ja­fák őrzik a múlt emlé­két

Kalotaszentkirály

A Bán­ffyak egy­ko­ri ura­dal­ma, és a Fel­sze­gi-meden­ce köz­pont­ja Kalo­ta­szent­ki­rály. Az Árpád-kori tele­pü­lés a Kalo­ta patak part­ján fek­szik. A tör­té­ne­lem ren­de­sen meg­pró­bál­ta a falut.  A tatá­rok, majd a törö­kök pusz­tí­tot­tak, de a leg­na­gyobb vesze­de­lem az 1848-as sza­bad­ság­harc során érte, ami­kor a havas­ról lezú­du­ló oláh kóbór­csa­pa­tok mód­sze­re­sen fel­éget­ték az összes házat, a temp­lom­mal együtt. Aztán Trin­anon Romá­ni­á­hoz csa­tol­ta, majd 1940-ben a bécsi dön­tés­sel Észak-Erdély határ­te­le­pü­lé­sé­vé vált. Míg­nem 1944-ben a bevo­nu­ló román csa­pa­tok miu­tán a paró­kia udva­rán eléget­ték a falu írá­sos emlé­ke­it, hosszú évti­ze­de­kig meg­pe­csé­tel­ték a sor­sát. A tele­pü­lés köz­pont­já­ban közép­ko­ri ere­de­tű refor­má­tus erőd­temp­lom maga­so­dik.

Lucski

A hegy köz­pon­ti részén terül el Lucs­ki, ahol a gyógy­für­dő park­já­ban egy 12 m magas víz­esés, vala­mint egy ter­mál­víz­zel ren­del­ke­ző tó vár­ja a túrá­zó­kat. A Kele­men­fa­lu felet­ti erdő­szé­len meg­bú­jó apró tavacs­ká­nak közel 40 fokos a vize. A gaz­dag ásvány­tar­tal­mú ter­mál­für­dő sza­ba­don láto­gat­ha­tó az év min­den nap­ján.

Ivó

A tanya­vi­lág követ­ke­ző bás­tyá­ja, ami az Ivó-patak völ­gyé­ben fek­szik. Az Ivó-völ­gyi tanya­vi­lág szét­szórt falu­si házai ma már a nagy­vá­ros­ban élők hét­vé­gi lak­he­lye­ként szol­gál.

Deság

A szór­vány­te­le­pü­lés a Har­gi­ta fenn­sík­ján, a Nagy-Kükül­lő völ­gye felett, csak­nem 1000 méte­res magas­ság­ban fek­szik. A Zete­la­ka kör­nyé­ki tanya­vi­lá­got, így Des­ágot is a túl­né­pe­se­dett fal­vak­ból a távo­labb eső hegy­vi­dé­kek­re fel­köl­tö­zők ala­kí­tot­ták ki; miu­tán a szű­kü­lő élet­tér szük­sé­ges­sé tet­te, hogy műve­lés alá fog­ják az addig ter­mé­ket­len terü­le­te­ket is. Így vál­tak a ter­mé­sze­tes lege­lők szán­tók­ká, s a kez­det­ben alkal­mi szál­lás­he­lyek vég­le­ges lak­he­lyek­ké.

Zeteváralja

A falu a Nagy-Kükül­lő völ­gyé­ben terül el. Zete­vár­al­ja ma egy 800 lel­ket szám­lá­ló szín­ma­gyar tele­pü­lés, amit a Mil­le­ni­um ide­jén az itte­ni fafel­dol­go­zó mun­ká­sok ala­pí­tot­tak.

Gyimesi-szoros (Gyimesbükk, Kontumác, Rákóczi vár)

Ahol a Kár­en­ta-pata­ka bele­tor­kol­lik a Tat­ros­ba, ott húzó­dik az ezer­éves határ. Felet­te egy dom­bon a völgy első római kato­li­kus temp­lo­ma, a kon­tu­má­ci Nagy­bol­dog­asszony kápol­na áll. Mel­let­te köz­vet­le­nül világ­há­bo­rús kato­nai emlék­hely fogad. A szo­ros­ban a MÁV leg­ke­le­tibb őrhá­za talál­ha­tó, ahol Bili­bók Ágos­ton vas­út­tör­té­ne­ti gyűj­te­mé­nye tekint­he­tő meg. Az őrház fölött, a Kőorr-hegy­csúcs Anta­lok sor­ka nevű nyúl­vá­nyán áll a romos Rákó­czi vár, mely­nek sze­re­pe min­dig is a határ ellen­őr­zé­se volt.

 

Hidegségpataka

Koráb­ban Gyi­mes­kö­zép­lok része, a tri­a­no­ni béke­szer­ző­dés előtt Csík vár­me­gye Szép­ví­zi járá­sá­hoz tar­to­zott. Az ide­lá­to­ga­tó meg­cso­dál­hat­ja a klasszi­kus csán­gó háza­kat, vala­mint éle­tet.