A Fekete-Körös mentének ezt az ősi élővilágát és geológiáját kutatta Csák Kálmán is, aki az 1950-es években alapított Tenkén természettudományi múzeumot, hiszen a Fekete-Körös vidéke igen gazdag földtani értékekben.
A református parókia kertjében egy új Kossuth-szobor hirdeti a magyar múltat. Az eredetit még 1899-ben állították.
Elkél Isten segedelme a Vaja nemzetség ősi fészkében, Berekszón is. A templom sírkertjében Vukovics Sebő nyugszik, ha nyugodhat egyáltalán idegenné lett szolgaföldben, egy ilyen életúttal a háta mögött. Temes vármegye egykori alispánja az 1848-49-es szabadságharcban Délvidék kormánybiztosa volt, majd a Szemere kormány igazságügyi minisztere lett. Világos után birtokait elkobozták, Angliába emigrált, de a kiegyezést követően hazatért visszakapott berekszói birtokaira, és itt töltötte élete hátralevő éveit.
Középkori eredetű település Papd, ami azon kivételes falvak közé tartozik, amelyek nem pusztultak el a török hódoltság alatt. A földbirtokos Csávossy család sarja, báró Csávossy Gyula a feltámadás hitével emeltette 1860-ban, mégis az elmúlás jelképe lett az esztergomi bazilikára emlékeztető katolikus templom, ami a Csávossyak végső nyughelye is egyben. Ez a kifosztott, meggyalázott, omladozó mauzóleum inkább tűnik háborús emléknek, mégis a boldogtalan békeidők áldozata lett. Gyülekezet híján már csak Isten kegyelmében bízhat, ahogy megkopott felirata is hirdeti: „Isten segedelme maradjon mindenkor velünk.”
A Teleki család középkori birtoka Ótelek, amely a török alatt teljesen elpusztult, majd a 18. századi folyószabályozás után újratelepült a Béga mellett. Ótelek ma is döntő többségében magyar, amely ritkaságszámba megy a Temesközben. A templom és az iskola. Ahogy a Kárpát hazában mindenhol itt is ez kell a megmaradáshoz. A templom, ami 1885-ben épült Szent Kereszt tiszteletére, hogy az ótelekiek évszázados áldozatvállalására emlékeztessen. És az iskola, ahol meg kell becsülni minden magyar nyelven tanuló nebulót.
Mezőcsáváson ácsorog, immáron 1570 óta a dombon az erdélyi népi faépítészet egyik legrégibb emléke, a harangláb.
Amikor a falut 1661-ben Ali pasa serege elpusztította, a dombtetőn lerombolták a középkori templomot is. De mindig van újrakezdés, és ugyan több mint egy évszázadnak kellett eltelni, de csak újjáépült a templom.
A madarasi hegyek ölelésében meghúzódó település nemcsak az 1708-as kuruc ütközetről nevezetes, de egy égiből pottyant objektumról is. 1852. szeptember 4-én egy meteorit hullott le itt, amit aztán madarasról neveztek el és a világ nagy gyűjteményeiben öregbítette a falu nevét.
Református temploma 1804-ben épült a régi román kori templom köveiből. A Bethlen, majd az Orbán család birtoka volt a falu, akik a nemzet szolgálatában nem fáradtak el soha, „legfeljebb” életüket adták a hazáért. Orbán Károly 1848-ból huszár főhadnagyként, Bem hadsegédeként vette ki a részét. Itt született az ’56-os forradalom erdélyi mártírja, a Szoboszlay-féle antikommunista mozgalom egyik résztvevője, szintén Orbán Károly, akit 1958-ban kivégeztek.
A Székely-Mezőség népszerűsítését, a vidék fejlesztését szolgálja a madarasi turisztikai információs központ is, amit a Pro Ruris Egyesület működtet.
A hagyomány szerint a hely, ahol ma Mezőbánd fekszik, a székelyek ősi letelepedési helye, a Csigla mezeje volt, ahová a hunok maradékai Csaba királyfi vezetésével visszahúzódtak.
A falu mindig is a székely Mezőség központi települése volt, egyfajta Csigla mezeje, amely a vészterhes időkben menedéket nyújtott nemzeti kincseinknek. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc is eltöltött egy éjszakát Bándon, marosvásárhelyi fejedelmi beiktatására menet. A szépen megújított református templom 1885-ben épült egy régi templom helyett. Kertjében kopjafa emlékeztet évezredes ittlétünkre.
Egykor az Ugron család birtoka volt Mezőzáh. Aztán jött a kommunista csürhe, akik kifosztották a kastélyt, sőt még a temetőkápolnát is feldúlták. A kastélyból szanatórium, majd árvaház lett, de ma már egy árva lélek sincs benne, mégsem szolgáltatták vissza az Ugron családnak.
A tiszta magyar Záhot a második világháború után özönlötték el moldvai románok. Napjainkban 3000 románra alig több mint 200 magyar lélek jut.
Szászorbó öreg hegyi temploma, a Bergkirche ma már magányosan árválkodik. Rég volt, amikor az innen elköltözött székelyek elmentek és benépesítették Orbaiszéket. A helyükre jött szászok aztán ide is templomerődöt építettek. Kellett is a védelem, hisz a hegyeken túlról volt, hogy török rablóportyák, máskor havasalföldi románok törtek be hegyaljára. A krónikák szerint 1599-ben Vitéz Mihály csapatainak vérengzését Orbó 400 családjából csupán 16-an élték túl. De a szászok nem adták fel, újraépítették a falakat, melyek 1658-ban ellenálltak a tatár rohamoknak, és mit ad Isten 1705-ben már a császáriak ostromolták. De napjainkban németnek és magyarnak is csak emléknyomait látjuk az elcsendesült Orbón. Más nyelvet beszélnek már errefelé.
A legjobb élmény biztosítása érdekében, az eszközadatok tárolásához és/vagy eléréséhez olyan technológiákat használunk mint a sütik (cookie-k). Amennyiben beleegyezik ezen technológiák használatába, olyan adatokat dolgozhatunk fel mint a böngészési viselkedés vagy az egyedi azonosítók ezen a webhelyen. A beleegyezés visszautasítása vagy visszavonása bizonyos szolgáltatásokat és funkciókat hátrányosan érinthet.