Hontbagonya

A honti váruradalom tulajdonát IV. Béla adományozta a selmeci polgároknak. A 19. században aztán a Nyári család birtoka lett. Kastélyuk a magyar kultúrtörténet kiemelkedő alakjainak, Nyári Gyulának, Albertnek és Jenőnek is szülőháza. Aztán jött az új világ, és ma már nincsenek Nyáriak, akik itt születhetnének…

Bikfalva

Bikfalva

A Bodzai hegyek lábánál, Háromszék déli határát őrzi Bikfalva. A település Nagy-Magyarország legdélkeletibb csücskében fekszik, első írásos említése 1321-re tehető. Évszázadokon át szabad székelyek lakták, akik a határvédő szolgálataikért adómentességet és önrendelkezési jogot kaptak a magyar királytól. Az egykori székely lófők épített hagyatékai a kőből épült tornácos kúriák.

Vannak, amelyek érintetlenül pusztulnak. Mások a szakszerűtlen átalakítások áldozataivá válnak, de akadnak szép példák a megújulásra is. Ilyen Kerezsi János kúriája is. Ma már falukép-védelmi program is segíti az értékes épületek megmenekülését.

Lisznyó

Lisznyó

Lisznyó ősi székely falu, amiről a református templom toronygombján található nap és félhold tanúskodik. A templom kőkerítése háborús időkben fontos szerepet játszott a nép védelmezésében, ma viszont szellemi fronton nyújt menedéket a délkeleti végvidék székelységének.

Uzon

Uzon

A hagyomány úgy tartja, Úz vezérnek volt szállásterülete itt, a Feketeügy jobb partján. Uzon szabad székely népe és templomuk aztán sok viszontagságon mentek keresztül.

A Béldiek uzoni birtokán Háromszék főkapitánya, Béldi Pál is menedéket nyert egykor, akitől Mikes Kelemen háromszéki főkapitányra szállt a birtok a 17. században. A kastély utolsó tulajdonosa Mikes Kelemenné Béldi Emma volt. Aztán jöttek a kommunisták, hogy végképp eltöröljék a múltat. De a csillagok járása változó: a messziről jött látogatót ma újra a régi birtokos Mikes család sarja, Zsigmond fogadja.

Az uzoni kúriában színvonalas kiállítás fogadja az erre járót, ami az Erdélyi Fejedelemség korszakát mutatja be.

Kilyén

Kilyén

A ma már unitárius hitre tért híveket szolgáló templom falain kopott freskók őrzik egy letűnt korszak emlékét. A protestánsok által lemeszelt középkori falképeket Huszka József tárta fel a 19. század végén. Hat évszázad távlatából elevenedik meg Szent László-legendája. A másik falsávban Jézus életének jelenetei tűnnek elő.

1977-ben egy földrengés súlyos károkat okozott a templomban, de Isten megingathatatlan házát a ’90-es években sikerült helyreállítani.

Tiszaveresmart

A Veresmarti, majd a Pogány család egykori birtokán ma már nem a magyarok, még csak nem is a ruszinok alkotják a többséget. A Szaplonczai-udvarház is gyámoltalanul tengődik. Előbb az uraságok, utóbb az iskola is kiköltözött a falai közül. Nincs elég magyar gyermek Veresmarton.

Az apró szórványfalu magyar élete a római katolikus templomba húzódott vissza.

Szind

Torda fölött nyugatra, félúton a Tordai- és a Túri-hasadék között található Szind. A falu ősiségét igazolja 13. századi temploma, ahol az unitárius magyarok gyakorolják a hitüket.

A II. világháború ádáz harcai Szindet is érintették. A falu környékén 1944 őszén hősi halált halt honvédeink előtt a templomkertben található emlékoszlopnál hajthatunk fejet.

A fogyatkozó magyar unitárius egyházközség a hiten kívül már csak a falu kedvező fekvésébe kapaszkodhat. Nem is tétlenkedtek: az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári osztályával összefogva a több mint 100 éves paplakot sokak önkéntes munkájával turista szálláshellyé alakították.

Túrterebes

A Túr menti Terebes is az Árpád-korban gyökerezik. Ugocsából a Perényiek révén került Szatmár vármegyéhez. A családi kastély ma már iskolaként szolgálja a magyar megmaradást.

A Perényiek építtették a katolikus templomot is, Nagyboldogasszony tiszteletére. Nagy szerepe van a faluban a hitéletnek, hisz 1989 után Túrterebes három püspököt is adott az egyháznak.

Halmi

800 esztendő telt el azóta, hogy Halmi nevét először írásba foglalták. Akkor még Ugocsa vármegyét gyarapította. Öreg temploma sok mindent látott. Azt is, amikor Kemény János erdélyi fejedelem a falai között fogadott örök hűséget Kállai Zsuzsannának. A templom ma a reformátusokat szolgálja. Miután ősi templomuk a kálvinistáké lett, a katolikusok új templomot építettek maguknak, Jézus Szent Neve tiszteletére.

Zsong a magyar élet Halmiban, hála a helyi tánccsoport gyermekeinek.