A 18. század már a Kiss családot találta itt, akik németeket telepítettek le. Régi kastélyukat a szerbek Trianon után lerombolták. De áll még a katolikus templom, amit Kiss Ernő honvédtábornok építtetett 1846-ban.
Ha tudta volna a legendás magyar huszár, Kiss Ernő, hogy 3 év sem telik el, és egy levert magyar szabadságharc mártírjaként végzi Aradon… Hamvai a kiegyezés után kerültek végső nyugvóhelyére, az altemplomban kialakított család sírboltba.
Attila szigete a legenda szerint ősi misztikummal bír, hiszen a helyiek úgy vélik, hogy a hun vezért annak idején, itt, a Tisza közepén temették el, és a sír körül alakult ki ez a sziget.
1775-ben még olyan idők jártak a Kárpát hazában, hogy Mária Terézia fogta magát, és Felső-Ausztriából német anyanyelvű famunkás szakembereket telepített a Tarac felső völgyébe, műveljék csak meg szépen a kincstári erdőket.
A vidék központja korábban a felsőbb fekvésű Németmokra volt, aztán a Tarac völgyét és mellékvölgyeit átszövő kisvasút kiépülése után a csomópont, Királymező vette át a központi szerepet. Ám a 2001-es nagy árvíz a kisvasutat és a település egy részét is elpusztította. A derék német telepesek utódait is elűzte már innen a sztálini terror vörös árja, pedig még Trianon után, 1944-ben is nem kevesebb, mint 1800 német nyelvű lakója volt Királymezőnek.
Magyar szót se nagyon hallunk már itt. Azért itt van még az a kiüresedett épület, ami a magyar időkben a határőrség laktanyája volt.
Ne feledjük, történelmi hazánk határvidékén vagyunk, így a Tarac környékén az erdős hegyoldalak a Magyar Királyi Honvédség Kárpátokban kiépített második világháborús védelmi rendszere, az Árpád-vonal maradványait rejtik.
A Nagy-Magyarország Park Királyszálláson, a Dél-keleti Bakony erdővel körülvett, különlegesen szép részén található, Várpalotától 6 km távolságra. A Nagy-Magyarország Park nem csak a pihenést szolgálja, kiépített infrastruktúrájával és felújított épületeivel, szállás- és étkezési lehetőségeivel ideális helyszíne konferenciáknak, képzéseknek, táboroknak, osztálykirándulásoknak, erdei iskoláknak, fesztiváloknak, kulturális és sportrendezvényeknek.
A felújított vadászkastély épületében szálláshelyek, házimozi rendszerrel ellátott, korszerű konferenciaterem, étterem, kávézó, várja a vendégeket. Kiépítés alatt áll sószobával, szaunával és masszázsmedencével felszerelt beltéri wellness-részleg is. Az épület földszintje akadálymentesített. A vadászkastélyban összesen 35 fő befogadására alkalmas, 11 tágas, fürdőszobás szoba található.
A szabadidőpark területén 4 önálló vendégház (Felvidék Ház, Délvidék Ház, Kárpátalja Ház és Partium Ház), a közeli Hétházpusztán pedig további 2 vadászház (Őrvidék Ház, Nedecvidék Ház) összközműves, hűtő-fűtő klímával ellátott, de egyedi, cserépkályhafűtéssel is fűthető, és összesen 52 vendég fogadására alkalmas. A park elkülönített részén, védett közösségi területtel rendelkező Kárpátia Kemping lakókocsiparkja és sátorhelyei nyáron további 40-60 fő elhelyezésre adnak lehetőséget.
A park területén működő Kárpátia Étterem és Kávézó, valamint a “Nem felejtünk” erdei falatozó színvonalas vendéglátást biztosít. A látogatók a-la-carte ajánlatok közül választhatnak. A hagyományos magyar ízvilágú ételek mellett Hargita Gyöngye ásványvizek, Csíki és Zirci Apátsági Sörök, valamint Kárpát-medencei történelmi magyar borok szerepelnek a kínálatban.
A park meghatározó épülete a 450 négyzetméteres, üvegfalú Hungária rendezvény pavilon, amely 120 fő befogadására alkalmas és helyszínt biztosít különféle színvonalas rendezvényeknek (konferenciák, esküvők, kiállítások, tréningek, képzések, tanácskozások stb.). A park rengeteg lehetőséget kínál az aktív pihenésre, kikapcsolódásra, szórakozásra: muzeológus vezetésével látogatható a Trianon Múzeum időszaki kiállítása, gyalogos, kerékpáros, lovas túrák a Burok-völgy csodálatos természeti környezetében, szabadtéri dézsafürdő és szauna, bográcsfőzési és szalonnasütési lehetőség teszi feledhetetlenné a Nagy-Magyarország Park élményt.
A park területén garantált a világtól elvonulás, nincs térerő. Az apartmanházakban nincs internet, wifi szolgáltatást az Erdély Vadászkastélyban biztosítunk vendégeinknek!
Verespataktól keletre a Veresvölgyben már nem aranyat, hanem rezet rejt a föld. Itt éktelenkedik, mint egy hatalmas amifiteátrum a szászavinci rézbánya. 1977-ben nyitották meg, azóta zabálják fel a hegyet a fentről apró bogaraknak tűnő hatalmas munkagépek.
Kellett a hely a réz után maradt zagynak is. Ceausescu meg valamiért épp a hegyek közé szorult Szászavinc völgyét nézte ki zagytárolónak.
Nem zavarta, hogy már foglalt a völgy. Így lett, hogy Szászavinc több mint ezer lakójának 1986-ban egyik pillanatról a másikra távoznia kellett. Talán vissza se néztek, hogy ne kelljen látniuk, hogy borítja be házaikat, templomukat, iskolájukat, temetőjüket, addigi életüket a vörös veszedelem. Akinek térkép e táj, nem is gondolná, hogy a bányahordalék egy falut rejt, ha nem lógna ki a zagyból mementóként a dombra épült középkori templom tornya.
A Dukla környéki második világháborús harcok intenzitását jelzi, hogy volt olyan magaslat, ami több mint hússzor cserélt gazdát. A magyarok parancsnoka László Dezső volt, akit 1949-ben a kommunisták Budapesten kivégeztek. Az volt a bűne, hogy sikerült megtörni a szovjetek előrenyomulását és megakadályozni, hogy a hágón betörve lenyomuljanak fővárosunk felé.
De a véráztatta gerincet járva emlékezzünk az I. világháború hőseire is, akiknek szintén a hágón betört oroszokkal kellett megvívniuk és sikerült is őket kiszorítani hazánkból.
Kapisó fölött, az Ondava északi mellékvölgyének tájéka a II. világháború egyik legnagyobb Kárpát-medencei csataterét rejti. Az egykor halált osztó harckocsik ma már némaságba dermedve mesélnek az 1944-es ütközetről, amely annyira véres és kíméletlen volt, hogy színterét azóta is Halál-völgy néven emlegetik.
A Ladomér és az Ondava vizeinek találkozásánál van Felsővízköz. A faluban található skanzen népi építészeti remekei a ruszin pásztorok, földművesek és famunkások rég letűnt világáról mesélnek.
De nem volt mindig ilyen békés és csöndes a sárosi ruszin vidék élete. A husziták, a lengyelek, a kuruc harcok, a napóleoni háborúk és a ’48-as szabadságharc is letette itt a névjegyét. Az első világháborúban orosz csapatok gyújtották fel Vízközt, de alig ocsúdott fel, 1944-ben a még súlyosabb harcokban újra elpusztult. Csak Felsővízközön 9000 katona, 9000 lélek, köztük számos magyar honvéd nyugszik tömegsírban.
A szomszédos hadtörténeti parkban ízelítőt kapunk az Ondava völgyét meghatározó második világháborús emlékekből.
Mert bizony, a győztesek írják a történelmet. A „vae victis” – „jajj a legyőzöttnek” nevet is viselhetné Vízköz határában a vörösök győzelmét jelképező emlékmű…
Amikor Jókaitól „A kőszívű ember fiait” olvassuk, jusson eszünkbe, hogy az ember, akiről Jókai Baradlay Richárd alakját mintázta, végakaratának megfelelően itt nyugszik szülőfalujában, a csiliznyáradi temetőben.
Sebő Alajos negyvennyolcas huszár–alezredes volt az, aki riválisát, Riedesel osztrák őrnagyot a tápióbicskei csatában egy hadipárbajban rettentő csapással ketté hasította.