1775-ben még olyan idők jár­tak a Kár­pát hazá­ban, hogy Mária Teré­zia fog­ta magát, és Fel­ső-Auszt­ri­á­ból német anya­nyel­vű famun­kás szak­em­be­re­ket tele­pí­tett a Tarac fel­ső völ­gyé­be, művel­jék csak meg szé­pen a kincs­tá­ri erdő­ket.

A vidék köz­pont­ja koráb­ban a fel­sőbb fek­vé­sű Német­mok­ra volt, aztán a Tarac völ­gyét és mel­lék­völ­gye­it átszö­vő kis­vas­út kiépü­lé­se után a cso­mó­pont, Király­me­ző vet­te át a köz­pon­ti sze­re­pet. Ám a 2001-es nagy árvíz a kis­vas­utat és a tele­pü­lés egy részét is elpusz­tí­tot­ta. A derék német tele­pe­sek utó­da­it is elűz­te már innen a sztá­li­ni ter­ror vörös árja, pedig még Tri­a­non után, 1944-ben is nem keve­sebb, mint 1800 német nyel­vű lakó­ja volt Király­me­ző­nek.

Magyar szót se nagyon hal­lunk már itt. Azért itt van még az a kiüre­se­dett épü­let, ami a magyar idők­ben a határ­őr­ség lak­ta­nyá­ja volt.

Ne feled­jük, tör­té­nel­mi hazánk határ­vi­dé­kén vagyunk, így a Tarac kör­nyé­kén az erdős hegy­ol­da­lak a Magyar Kirá­lyi Hon­véd­ség Kár­pá­tok­ban kiépí­tett máso­dik világ­há­bo­rús védel­mi rend­sze­re, az Árpád-vonal marad­vá­nya­it rej­tik.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 223. rész: Gorgánok 2. — A Tarac forrásvidékén