Kalota-havas – Felszeg Vigyázója
Hazajáró műsorok

Kalota-havas – Felszeg Vigyázója

16. rész
"Földünk köves és sovány és hegyes-völgyes, mintha egyszer valami óriásekével összevissza szántották volna. Kurta a nyár itt, hosszú és hideg a tél, és a vénséges Vlegyásza gyakran küld a völgyekre metsző, fagyos szelet és nehéz ködöt. De harcolunk kővel, széllel, faggyal és acélos a búzánk, édes a gyümölcsünk. Ez Kalotaszeg. […]Gúnyánkat ma már csak a székely hegyek legrejtettebb zugában hordja néhány elfelejtett ember és egy parányi néptörzs az Ural hegyei között. Hallottaink fejéhez zászlós fejfát szúrunk, mint egykoron harcos őseink, és tort ülünk, ha halottunk van, mint pogány apáink egykor. Magos, csúposfedelű házakban lakunk, mintha azokba eleink sátorát álmodtuk volna, és égreszökő hegyestornyú templomba járunk dicsérni az Urat, mintha táltosok dombtetőre szúrt áldozó kopjája volna. Ez mind-mind Kalotaszeg! Külön magyar világ volt ez a Vlegyásza alatt sok-sok szépséggel a maga egyedülvalóságában, és sok-sok ódon zamattal, ős kultúrával a maga százados elzárkózottságában. De csak volt.”
Kós Károly: Kalotaszeg (1912)

Már annyi szé­kely hegyet és völ­gyet bejár­tunk, de itt, a kele­ti végek felé fél­úton még nem áll­tunk meg. Azért jöt­tünk most ide, Erdély egyik leg­sa­já­to­sabb magyar szeg­le­té­be, a hon­fog­la­lás­ko­ri Kalo­tha nem­zet­ség ősi föld­jé­re, Kalo­ta­szeg­re, hogy utá­na­néz­zünk, mi maradt meg abból a világ­ból, amit a hely poli­hisz­tor szel­le­me, Kós Károly már 100 éve is csak múlt idő­ben írt le. Mert igen­is kel­lett, hogy marad­jon itt vala­mi. Hisz Kalo­ta­szeg vidé­ke még ma is, mint való­di magyar szi­get szol­gál kikö­tő­ül a bel­ső Magyar­or­szág és Szé­kely­föld között hajó­zó Haza­já­ró­nak.

 

Látnivalók / Erdély / Kalotaszeg

Ha átmegy az ember a Király­há­gón, hamar a Bán­ffy­hu­nya­di-fenn­sík­ra ér, amely­nek köz­pont­já­ban a főút men­tén fek­szik Kalo­ta­szeg köz­pont­ja, egy­ben egyet­len váro­sa, Bán­ffy­hu­nyad. A Bán­ffy csa­lád ősi bir­to­ka 100 éve még 90%-ban magyar anya­nyel­vű volt, ma viszont tíz­ezer lakó­já­nak már csak alig egy­har­ma­da magyar. Kalo­ta­szeg­re jel­lem­ző­en ők szin­te mind refor­má­tu­sok. Val­lá­su­kat a főté­ren emel­ke­dő impo­záns Árpád kori góti­kus temp­lom­ban gya­ko­rol­hat­ják.

Bővebben...

A Bán­ffyak egy­ko­ri ura­dal­ma, és a Fel­sze­gi-meden­ce köz­pont­ja Kalo­ta­szent­ki­rály. Az Árpád-kori tele­pü­lés a Kalo­ta patak part­ján fek­szik. A tör­té­ne­lem ren­de­sen meg­pró­bál­ta a falut.  A tatá­rok, majd a törö­kök pusz­tí­tot­tak, de a leg­na­gyobb vesze­de­lem az 1848-as sza­bad­ság­harc során érte, ami­kor a havas­ról lezú­du­ló oláh kóbór­csa­pa­tok mód­sze­re­sen fel­éget­ték az összes házat, a temp­lom­mal együtt. Aztán Trin­anon Romá­ni­á­hoz csa­tol­ta, majd 1940-ben a bécsi dön­tés­sel Észak-Erdély határ­te­le­pü­lé­sé­vé vált. Míg­nem 1944-ben a bevo­nu­ló román csa­pa­tok miu­tán a paró­kia udva­rán eléget­ték a falu írá­sos emlé­ke­it, hosszú évti­ze­de­kig meg­pe­csé­tel­ték a sor­sát. A tele­pü­lés köz­pont­já­ban közép­ko­ri ere­de­tű refor­má­tus erőd­temp­lom maga­so­dik.

Bővebben...

Hon­fog­la­lás kori tele­pü­lés. A falu jel­leg­ze­tes­sé­ge a fazsin­de­lyes, négy­fia­tor­nyos, erő­dí­tett góti­kus temp­lom. A körü­löt­te lévő teme­tő­ben régi és új kop­ja­fák őrzik a múlt emlé­két

Bővebben...

Elő­ször 1332-ben emlí­tet­ték a kora­be­li kró­ni­kák Monos­tor néven. Ez a falu büsz­kél­ked­het Kalo­ta­szeg leg­ré­geb­bi temp­lo­má­val. A temp­lom mögött áll Kos­suth Lajos híres bánya­ta­ná­cso­sá­ról, Deb­rec­ze­ni Már­ton­ról elne­ve­zett táj­ház, ahol meg­cso­dál­ha­tó Fel­szeg szín­pom­pás nép­raj­zi vilá­ga.

Bővebben...

A Kalo­ta-havas lábá­nál, a Sebes patak mel­let­ti hegy­or­mon fek­szik. A vár egy­kor a völ­gyek felett őrkö­dött, ma már elha­gyat­va áll.

Bővebben...

1836 m magas, az erdé­lyi Szi­get­hegy­ség máso­dik leg­ma­ga­sabb pont­ja. A csú­cson mete­o­ro­ló­gi­ai állo­más áll. A nép­hit sze­rint itt, a Vigyá­zón maga az öreg­is­ten lakik, s a gara­bon­ci­ás, aki hosszú bot­já­val jeget suhog­tat arra, aki­re meg­ha­rag­szik. A Vigyá­zó remek kör­pa­no­rá­má­val ren­del­ke­zik

Bővebben...

A Vigyá­zót ren­ge­teg hegyi patak szab­dal­ja szét. A mere­dek szur­dok egyi­ké­be a Szé­kelyó-patak folyik, ami három lép­csőn eresz­ke­dik alá.

Bővebben...

A Havas­re­kettyei-víz­esés mint­egy 30m magas­ság­ból, 4–5 méter szé­le­sen, fátyol­sze­rű­en zuhog alá, télen-nyá­ron felejt­he­tet­len benyo­mást téve a szem­lé­lő­jé­re. Az egész Erdé­lyi-szi­get­hegy­ség leg­na­gyobb hoza­mú víz­esé­se mél­tán a kör­nyék egyik leg­ked­vel­tebb lát­vá­nyos­sá­ga. Az ide veze­tő, nyár­idő­ben autó­val is jól jár­ha­tó.

Bővebben...