Ha átmegy az ember a Király­há­gón, hamar a Bán­ffy­hu­nya­di-fenn­sík­ra ér, amely­nek köz­pont­já­ban a főút men­tén fek­szik Kalo­ta­szeg köz­pont­ja, egy­ben egyet­len váro­sa, Bán­ffy­hu­nyad. A Bán­ffy csa­lád ősi bir­to­ka 100 éve még 90%-ban magyar anya­nyel­vű volt, ma viszont tíz­ezer lakó­já­nak már csak alig egy­har­ma­da magyar. Kalo­ta­szeg­re jel­lem­ző­en ők szin­te mind refor­má­tu­sok. Val­lá­su­kat a főté­ren emel­ke­dő impo­záns Árpád kori góti­kus temp­lom­ban gya­ko­rol­hat­ják.

A Bán­ffyak egy­ko­ri ura­dal­ma, és a Fel­sze­gi-meden­ce köz­pont­ja Kalo­ta­szent­ki­rály. Az Árpád-kori tele­pü­lés a Kalo­ta patak part­ján fek­szik. A tör­té­ne­lem ren­de­sen meg­pró­bál­ta a falut.  A tatá­rok, majd a törö­kök pusz­tí­tot­tak, de a leg­na­gyobb vesze­de­lem az 1848-as sza­bad­ság­harc során érte, ami­kor a havas­ról lezú­du­ló oláh kóbór­csa­pa­tok mód­sze­re­sen fel­éget­ték az összes házat, a temp­lom­mal együtt. Aztán Trin­anon Romá­ni­á­hoz csa­tol­ta, majd 1940-ben a bécsi dön­tés­sel Észak-Erdély határ­te­le­pü­lé­sé­vé vált. Míg­nem 1944-ben a bevo­nu­ló román csa­pa­tok miu­tán a paró­kia udva­rán eléget­ték a falu írá­sos emlé­ke­it, hosszú évti­ze­de­kig meg­pe­csé­tel­ték a sor­sát. A tele­pü­lés köz­pont­já­ban közép­ko­ri ere­de­tű refor­má­tus erőd­temp­lom maga­so­dik.

Hon­fog­la­lás kori tele­pü­lés. A falu jel­leg­ze­tes­sé­ge a fazsin­de­lyes, négy­fia­tor­nyos, erő­dí­tett góti­kus temp­lom. A körü­löt­te lévő teme­tő­ben régi és új kop­ja­fák őrzik a múlt emlé­két

Elő­ször 1332-ben emlí­tet­ték a kora­be­li kró­ni­kák Monos­tor néven. Ez a falu büsz­kél­ked­het Kalo­ta­szeg leg­ré­geb­bi temp­lo­má­val. A temp­lom mögött áll Kos­suth Lajos híres bánya­ta­ná­cso­sá­ról, Deb­rec­ze­ni Már­ton­ról elne­ve­zett táj­ház, ahol meg­cso­dál­ha­tó Fel­szeg szín­pom­pás nép­raj­zi vilá­ga.

A Kalo­ta-havas lábá­nál, a Sebes patak mel­let­ti hegy­or­mon fek­szik. A vár egy­kor a völ­gyek felett őrkö­dött, ma már elha­gyat­va áll.

1836 m magas, az erdé­lyi Szi­get­hegy­ség máso­dik leg­ma­ga­sabb pont­ja. A csú­cson mete­o­ro­ló­gi­ai állo­más áll. A nép­hit sze­rint itt, a Vigyá­zón maga az öreg­is­ten lakik, s a gara­bon­ci­ás, aki hosszú bot­já­val jeget suhog­tat arra, aki­re meg­ha­rag­szik. A Vigyá­zó remek kör­pa­no­rá­má­val ren­del­ke­zik

A Vigyá­zót ren­ge­teg hegyi patak szab­dal­ja szét. A mere­dek szur­dok egyi­ké­be a Szé­kelyó-patak folyik, ami három lép­csőn eresz­ke­dik alá.

A Havas­re­kettyei-víz­esés mint­egy 30m magas­ság­ból, 4–5 méter szé­le­sen, fátyol­sze­rű­en zuhog alá, télen-nyá­ron felejt­he­tet­len benyo­mást téve a szem­lé­lő­jé­re. Az egész Erdé­lyi-szi­get­hegy­ség leg­na­gyobb hoza­mú víz­esé­se mél­tán a kör­nyék egyik leg­ked­vel­tebb lát­vá­nyos­sá­ga. Az ide veze­tő, nyár­idő­ben autó­val is jól jár­ha­tó.