Kalota-havas – Felszeg Vigyázója
Hazajáró műsorok

Kalota-havas – Felszeg Vigyázója

16. rész

Földünk köves és sovány és hegyes-völgyes, mintha egyszer valami óriásekével összevissza szántották volna. Kurta a nyár itt, hosszú és hideg a tél, és a vénséges Vlegyásza gyakran küld a völgyekre metsző, fagyos szelet és nehéz ködöt. De harcolunk kővel, széllel, faggyal és acélos a búzánk, édes a gyümölcsünk. Ez Kalotaszeg. […]Gúnyánkat ma már csak a székely hegyek legrejtettebb zugában hordja néhány elfelejtett ember és egy parányi néptörzs az Ural hegyei között. Hallottaink fejéhez zászlós fejfát szúrunk, mint egykoron harcos őseink, és tort ülünk, ha halottunk van, mint pogány apáink egykor. Magos, csúposfedelű házakban lakunk, mintha azokba eleink sátorát álmodtuk volna, és égreszökő hegyestornyú templomba járunk dicsérni az Urat, mintha táltosok dombtetőre szúrt áldozó kopjája volna. Ez mind-mind Kalotaszeg! Külön magyar világ volt ez a Vlegyásza alatt sok-sok szépséggel a maga egyedülvalóságában, és sok-sok ódon zamattal, ős kultúrával a maga százados elzárkózottságában. De csak volt.” (Kós Károly: Kalotaszeg, 1912)

 Már annyi székely hegyet és völgyet bejártunk, de itt, a keleti végek felé félúton még meg nem álltunk. Azért jöttünk most ide, Erdély egyik legsajátosabb magyar szegletébe, a honfoglaláskori Kalotha nemzetség ősi földjére, Kalotaszegre hogy utánanézzünk, mi maradt meg abból a világból, amit a hely polihisztor szelleme, Kós Károly már 100 éve is csak múlt időben írt le. Mert igenis kellett, hogy maradjon itt valami. Hisz Kalotaszeg vidéke még ma is, mint valódi magyar sziget szolgál kikötőül a belső Magyarország és Székelyföld között hajózó Hazajárónak.

A Bánnfyhunyad és Kolozsvár között elterülő dimbes-dombos vidéknek most a déli tájegységét,  a Sebes-Körös és a Kalota folyók által határolt Felszeget vesszük célba. Megismerkedünk a szerte szórt apró falvak jellegzetességeivel: a ma is élő színpompás népviselettel, a míves varrottas kézimunkákkal, a négy fiatornyos református templomokkal, és azzal a néppel, amit tizedeltek kun és tatár betörések, kuruc-labanc háborúk, oláh szabadcsapatok, világháborúk és asszimilációs törekvések, mégis dacolva minden vésszel, megmaradtak magyarnak, máig ápolva hitéletüket, szellemi hagyományaikat és archaikus népi szokásaikat. Aztán felmerészkedünk felszeg vigyázójára, az Erdélyi-szigethegységet uraló Bihar-hegység északi nyúlványára, a Kalota Havasra is. A Vigyázó nagy kiterjedésű, lapos, mégis magas hátáról minden irányban meredeken futnak szanaszét patakok, néhol látványos vízeséseket alkotva a sziklahasadékokban. Egy szó mint száz: a természeti, történelmi és néprajzi értékekben gazdag vidék így télvíz idején is ideális kirándulóhely a Hazajáró számára.

Látnivalók

Látnivalók / Erdély / Kalotaszeg

Ha átmegy az ember a Királyhágón, hamar a Bánffyhunyadi-fennsíkra ér, amelynek központjában a főút mentén fekszik Kalotaszeg központja, egyben egyetlen városa, Bánffyhunyad. A Bánffy család ősi birtoka 100 éve még 90%-ban magyar anyanyelvű volt, ma viszont tízezer lakójának már csak alig egyharmada magyar. Kalotaszegre jellemzően ők szinte mind reformátusok. Vallásukat a főtéren emelkedő impozáns Árpád kori gótikus templomban gyakorolhatják.

Bővebben...

A Bánffyak egykori uradalma, és a Felszegi-medence központja Kalotaszentkirály. Az Árpád-kori település a Kalota patak partján fekszik. A történelem rendesen megpróbálta a falut.  A tatárok, majd a törökök pusztítottak, de a legnagyobb veszedelem az 1848-as szabadságharc során érte, amikor a havasról lezúduló oláh kóbórcsapatok módszeresen felégették az összes házat, a templommal együtt. Aztán Trinanon Romániához csatolta, majd 1940-ben a bécsi döntéssel Észak-Erdély határtelepülésévé vált. Mígnem 1944-ben a bevonuló román csapatok miután a parókia udvarán elégették a falu írásos emlékeit, hosszú évtizedekig megpecsételték a sorsát. A település központjában középkori eredetű református erődtemplom magasodik.

Bővebben...

Honfoglalás kori település. A falu jellegzetessége a fazsindelyes, négyfiatornyos, erődített gótikus templom. A körülötte lévő temetőben régi és új kopjafák őrzik a múlt emlékét

Bővebben...

Először 1332-ben említették a korabeli krónikák Monostor néven. Ez a falu büszkélkedhet Kalotaszeg legrégebbi templomával. A templom mögött áll Kossuth Lajos híres bányatanácsosáról, Debreczeni Mártonról elnevezett tájház, ahol megcsodálható Felszeg színpompás néprajzi világa.

Bővebben...

A Kalota-havas lábánál, a Sebes patak melletti hegyormon fekszik. A vár egykor a völgyek felett őrködött, ma már elhagyatva áll.

Bővebben...

1836 m magas, az erdélyi Szigethegység második legmagasabb pontja. A csúcson meteorológiai állomás áll. A néphit szerint itt, a Vigyázón maga az öregisten lakik, s a garabonciás, aki hosszú botjával jeget suhogtat arra, akire megharagszik. A Vigyázó remek körpanorámával rendelkezik

Bővebben...

A Vigyázót rengeteg hegyi patak szabdalja szét. A meredek szurdok egyikébe a Székelyó-patak folyik, ami három lépcsőn ereszkedik alá.

Bővebben...

A Havasrekettyei-vízesés mintegy 30m magasságból, 4-5 méter szélesen, fátyolszerűen zuhog alá, télen-nyáron felejthetetlen benyomást téve a szemlélőjére. Az egész Erdélyi-szigethegység legnagyobb hozamú vízesése méltán a környék egyik legkedveltebb látványossága. Az ide vezető, nyáridőben autóval is jól járható.

Bővebben...