Hazajáró műsorok

Görgényi-havasok II. – Erdély vadászparadicsoma

139. rész

“Sajátságos darab föld az, melyen a Görgény gyors futásában átsiet. Lombárnyékos magányban az őserdők faóriásai tükröződnek hullámaiban. Még a napfény  éltető  ragyogása, a derült emberi hangok csengése sem képes azon remetei varázst elűzni, mely ezen fenyves magaslatokon honol. Nem csoda, ha a görgényi medvék kevésbé vadak egyéb dörmögő rokonaiknál, hiszen a vadregényessége mellett is oly kedélyes és gondűző szép táj megszelídítheti a legvérengzőbb fenevadat is.”

 Reiner B. tárcájából: Görgény (1888)

A Keleti-Kárpátok tűzhányóláncában van egy rejtelmes masszívum, mely meghajlott háttal, mégis méltóságteljesen görnyedezik Székelyföld és Mezőség peremén. A Görgényi-havasok andezit boltívének ősi múltról sugárzó arculatát a vulkanizmus után a föld és az ég természeti erői barázdálták. A Maros és a Görgény ölelésében emelkedő északi része a Fancsal misztikus vulkáni roncsában tör a legmagasabbra. Vadban bővelkedő sűrű őserdői évszázadok óta vonzzák a vadászokat. Völgyeiben többségben románok élnek, de vannak még magyar szigetek, amelyek minden árral szemben tartják magukat. Mert a víz szalad, de a kő marad…

Látnivalók

Látnivalók / Székelyföld / Marosszék

Az Erdélyi-medence és a Görgényi-havasok találkozásánál, a Maros és a Görgény összefolyásánál, fontos utak metszéspontján van Szászrégen. Az Árpádok előtt már lakott településre a tatárjárás után szászok érkeztek, akik hamar uradalmi központtá fejlesztették. Ám a régi időkből nem sok emléke maradt. Legősibb temploma 14. századi, ma már az evangélikusoké. A 15. században már mezőváros Régent a császáriak, majd a törökök is feldúlták. 1660-ban Kemény Jánost itt választották erdélyi fejedelemmé. De megemlegette a ’48-as szabadságharcot is, amikor a székely-szász harcokban a lángok martaléka lett. A boldog békeidők évtizedeiben a Felső-Maros vidék egyik központjává fejlődött. Ám jött a kőszívű 20. század és egykori szász jellegét végleg elvette. Az elűzött németek helyére románok telepedtek, akik jelenlétüknek a városban úton útfélen harsány – és néhol megmosolyogtató – jeleit is adják.

Magyar emlékekkel főleg a régeni katolikus templom kertjében találkozhatunk, ahol szoborpark őrzi nagyjaink emlékét. Márton Áron püspök, vagy Szent István király mellett itt állna Wass Albert szobra is, ha a román hatalom el nem távolíttatta volna.

A Felső-Maros mente magyarsága főleg református. Régeni templomuk 1890-ben épült. A környék magyar közösségét szolgálja, de vendégházként is működik a Dió ház, amelyet Demeter József református lelkész álmodott meg.

Bővebben...

Egy maroknyi magyar él Görgényszentimrén is. Van miből táplálkozniuk, hisz a királyi vár alatt kialakult település a középkortól egészen a 19. századig mezőváros, és sokáig a görgényi uradalom székhelye volt. A környék erdői mindig is bővelkedtek nagyvadakban. A lerombolt vár köveiből épült kastély II. Rákóczi György erdélyi fejedelemsége idején már jeles vadászatok központja volt. A 18. században a Bornemissza család átépítette, 1848-ban a románok feldúlták, majd a helyreállítás után, 1881-ben Habsburg Rudolf trónörökös vadászkastélya lett.

A millennium idején épült katolikus templom előtt Szent Imre szobra emlékeztet a falu védőszentjére. A református temploma a legrégebbi. Szent helyeik még itt vannak, de az elvándorlás, az asszimiláció és a magyar nyelvű oktatás megszűnése miatt a magyarok száma erősen lecsökkent.

Bővebben...

A Görgény jobb oldali mellékága, a Kásva-patak völgyének felső részén fekszik Görgényüvegcsűr. Régen itt csak erdőségek voltak, aztán történt, hogy a környék birtokosa, ifjabb Bornemissza János báró 1760 körül egy német barátjával a rengetegben vadászva kvarcot találtak. Miután bükkfa is volt bőven a környéken, a báró úgy döntött, üveghutát létesít. Jöttek is családostul az üvegfúvómesterek, Morvaországtól Németországon át Itáliáig. Ők voltak az első lakói a településnek, ami 1847-ben lett önálló község. Bornemissza bárónak munkásai lelki és szellemi életére is volt gondja, 1781-ben fakápolnát építtetett, ami helyén 100 évvel később épült fel a mai templom. 1872-ben iskola is épült. Előtte a parkban, Erzsébet királyné hajdani emlékműve áll a két világháború áldozatainak a nevével.

Bővebben...

A Fancsal tűzhányó északi taraján hiába keresünk tisztást, csak egy tenyérnyi helye nyújt kilátást. De a Laposnya felé húzódó völgyek és hegyoldalak végtelen fenyőrengetegeinek látványáért bőven megéri feljönni ide.

Bővebben...

A Görgényi-havasok másik nevezetes északi tömbje a Zászpás-tető. A Görgényi-havasok északi gerincének egyik mellékágán foglal helyet a Zászpás-csúcs. Hegyes sziklatetejéről elképesztő látvány tárul elénk.

A Marosba ömlő patakok szabdalta havasi tájon körös-körül óriási erdőség terjeszkedik. Északi irányban a Felső-Maros áttörésén túl a Kelemen-havasok gerince húzódik.

 

Alattunk a Szalárd-patak vízgyűjtő medencéje húzódik.

 

Dél és nyugat felé madártávlatból láthatjuk a Görgényi-havasok északi gerincének csúcsait. A Fancsal mögött a háttérben a főgerinc déli vonulata is előkerül a Mező-havas tömbjével.

 

Keletre fordulva a Gyergyói-medence fekszik a mélyben, a Gyergyói-havasokkal keretezve.

Bővebben...

A Galonya patak Marosba ömlésénél, az apró Galonyán ma is áll a híres nevezetes vadászház, amit annyi magyar író és költő megénekelt már. A marosvécsi Erdélyi Helikon irodalmi kör alapítója, báró Kemény János unokája, Nagy Kemény Géza él itt, s a nagymamájáról elnevezett Auguszta-vadászkastélyában vendégházat üzemeltet.

Bővebben...