Az Erdé­lyi-meden­ce és a Gör­gé­nyi-hava­sok talál­ko­zá­sá­nál, a Maros és a Gör­gény össze­fo­lyá­sá­nál, fon­tos utak met­szés­pont­ján van Szász­ré­gen. Az Árpá­dok előtt már lakott tele­pü­lés­re a tatár­já­rás után szá­szok érkez­tek, akik hamar ura­dal­mi köz­pont­tá fej­lesz­tet­ték. Ám a régi idők­ből nem sok emlé­ke maradt. Leg­ősibb temp­lo­ma 14. szá­za­di, ma már az evan­gé­li­ku­so­ké. A 15. szá­zad­ban már mező­vá­ros Régent a csá­szá­ri­ak, majd a törö­kök is fel­dúl­ták. 1660-ban Kemény Jánost itt válasz­tot­ták erdé­lyi feje­de­lem­mé. De meg­em­le­get­te a ’48-as sza­bad­ság­har­cot is, ami­kor a szé­kely-szász har­cok­ban a lán­gok mar­ta­lé­ka lett. A bol­dog béke­idők évti­ze­de­i­ben a Fel­ső-Maros vidék egyik köz­pont­já­vá fej­lő­dött. Ám jött a kőszí­vű 20. szá­zad és egy­ko­ri szász jel­le­gét vég­leg elvet­te. Az elűzött néme­tek helyé­re romá­nok tele­ped­tek, akik jelen­lé­tük­nek a város­ban úton útfé­len har­sány – és néhol meg­mo­so­lyog­ta­tó – jele­it is adják.

Magyar emlé­kek­kel főleg a rége­ni kato­li­kus temp­lom kert­jé­ben talál­koz­ha­tunk, ahol szo­bor­park őrzi nagy­ja­ink emlé­két. Már­ton Áron püs­pök, vagy Szent Ist­ván király mel­lett itt áll­na Wass Albert szob­ra is, ha a román hata­lom el nem távo­lít­tat­ta vol­na.

A Fel­ső-Maros men­te magyar­sá­ga főleg refor­má­tus. Rége­ni temp­lo­muk 1890-ben épült. A kör­nyék magyar közös­sé­gét szol­gál­ja, de ven­dég­ház­ként is műkö­dik a Dió ház, ame­lyet Deme­ter József refor­má­tus lel­kész álmo­dott meg.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 139. rész: Görgényi-havasok 2. — Erdély vadászparadicsoma