Hazajáró műsorok

Dél-Bánság – Nándorfehérvártól Torontálvásárhelyig

195. rész

Sok előkelő magyar családnak volt a torontáli síkokon birtoka. Élénk hadiélet is folyt itt, amidőn a Hunyadiak diadalmas hadai állottak őrt a Duna mentén és védelmezték Európát a keleti barbárok hordái ellen. De mindez csak homályos emlék már, mert amit a honfoglaló magyarok egy félezredév alatt alkottak, azt a tatárok és a törökök mind elpusztították; elvágták azt az életeret, amelyen a jelen a múltból táplálkozik.

Jankó Ágoston: Torontál vármegye (1912)

A múltat a jövővel újra összefűzni jöttünk a Bánság déli végeibe, a Pancsovai-löszöshát délibábos rónájára. Ahol a régmúlt dicsősége után a török iga, az osztrák katonai kormányzat, majd annak nyomán a betelepített balkáni népek morzsolták fel a magyarságot. A termékeny torontáli síkon a legdélibb magyar nyelvszigeteket már az újabb korokban idetelepült székely falvak jelentik. A délvidéki harangok már nem diadalt hirdetnek, inkább vészt jósolnak, de a remény is kihallatszik zúgásukból, mert vannak még, akik éltetik a hitet.

Látnivalók

Látnivalók / Délvidék / Bánság

Az ezer éves határon fekszik dicső történelmünk egyik legfényesebb diadalának színhelye, Nándorfehérvár. Itt védték meg eleink Hunyadi János vezetésével 1456-ban a Magyar Királyságot és a keresztény Európát. A vár ma is őrzi a nagy hadvezér emlékét. A Hunyadi-kapu volt annak a történelmi tettnek a színhelye, ahol Dugovics Titusz hősi halált halva a mélybe rántotta a török vitézt. De Nándorfehérvár sem kerülhette el a sorsát, török kézre került, és ott is maradt egészen 1863-ig, amikor ünnepélyesen átadták a kulcsát a szerbeknek, így lett Szerbia fővárosa.

Közel fél évezred telt el a nándorfehérvári diadal után, amikor ismét csatazaj verte fel Belgrádot. Az első világháborúban heves harcok dúltak a vidéken az osztrák-magyar monarchia és a szerb hadsereg között. Hős honvédeink temetője Istennek hála átvészelte a titoi vészkorszakot.

Bővebben...

Az Árpád-korban még a magyar-bizánci határ fontos városa volt Zimony. A török balkáni térhódítása idején újra megnőtt jelentősége, és az első világháború első puskalövése is itt dördült el. A Hunyadiak ősi várából nem sok maradt, de áll még a torony, ami ezredéves ittlétünket hirdeti.

A Millenium évében, 1896-ban összesen hét emlékművet építettek a Kárpát-medencében. Ebből az egyiket Zimonyban emelték, amely csodával határos módon túlélte a 20. század viharait. Annak idején nem véletlenül esett a választás Zimonyra, ugyanis itt adta vissza lelkét a Teremtőnek Hunyadi János.

Bővebben...

Torontál vármegye régi határőr központja Pancsova. A Temes dunai torkolatát az 1909-ben emelt világítótornyok jelzik.

Pancsován Árpád népének letelepedése óta folyamatosan jelen van a magyarság, de az utóbbi évszázadok már a kisebbségi létünkről szóltak. A szórvány közösséget a Petőfi Sándor Egyesület fogja össze.

Bővebben...

Pancsova közelében a bukovinai székelyek települései hordozzák a magyarságot. A madéfalvi veszedelem elől Moldvába, majd Bukovinába menekült székelyek 1883-ban végül idelent a déli végeken találták meg végleges otthonukat. Hertelendyfalva nevét Torontál vármegye akkori főispánjáról Hertelendy Józsefről kapta. Református temploma 1902-ben épült, ami a Kárpát-medence legdélebbi kálvinista istenháza.

Az új hazába települt székelyeknek, akár csak ősi földjükön, itt is keményen meg kellett küzdeni a fennmaradásért. Hitüket megtartva sikerült megőrizniük identitásukat is.  Hogy mennyire ragaszkodnak gyökereikhez, erre utal a hertelendyfalvi közösségi ház előtt álló székelykapu is.

Bővebben...

Torontálvásárhely tanulságos helyi legendával büszkélkedhet. Történt ugyanis, hogy amikor 1849-ben a szerbek betörtek a helységbe, a falut felgyújtották, a templomot kifosztották, még a harangokat is elvitték. Ám a szerb községben, ahova a harangok kerültek járványos betegségek kezdtek pusztítani. Végül maguk a község lakói kérték, hogy vigyék vissza a harangot.

A faluba 1794-ben települtek be magyarok, majd miután a falu az 1848-49-es harcokban teljesen elpusztult, szorgalmas lakói újból felvirágoztatták. Ma már csak a lakosság fele magyar.

Bővebben...