Csomád-hegység – Tündérkert utolsó vulkánja
Hazajáró műsorok

Csomád-hegység – Tündérkert utolsó vulkánja

76. rész

A Kárpát-medence testet és lelket felszabadító gyógyereje talán Székelyföldön tapintható ki a legélesebben. Tündérkerten belül is van egy apró zug, ahová a gondviselő természet mintha összesűrítette volna az anyaföld áldásait. A Kárpátok belső, a Börzsönytől a Hargitáig húzódó vulkáni koszorújának a legutolsó és egyben legfiatalabb tagja, a Csomád-Büdös hegycsoport nem véletlenül Székelyföld egyik legnépszerűbb vidéke. Nyúlványát a rakoncátlan Olt folyó a tusnádi szorosban áttörve választotta le a Hargita déli vonulatáról. Északon az Alcsíki-medence, keleten a Bálványos patak határolja, míg délen a Bükszádi-medence választja el a Bodoki-havasoktól. Az egykori vulkáni működés örökségeként máig megőrizte bizarr hegyformáit, meredek kúpjait, kalderáit, épen megmaradt különleges krátertavait, a hegy gyomrából feltörő változatos gyógyforrásait, bűzös gázkiömléseit, melyek köré nevezetes fürdőhelyek épültek, no és persze legendák szövődtek. A Csomád vadonjaiban a székely mondavilág alakjai lakoznak: táltosok, boszorkányok, tündérek és óriások lesik lépteinket, miközben a hegy kincsei után kutakodunk. Olyan gazdag irodalma van a Csomádnak, hogy szinte szóhoz sem jutunk, úgy adogatják egymásnak a múlt és a jelen honismeretének halhatatlan leírói.

Látnivalók

Látnivalók / Székelyföld / Csíkszék

„Erdély gyöngye” Tusnádfürdő. Az Olt holtágából 1900-ban mesterségesen alakították ki a Csukás-tavat. Szemben a Solyómkő sziklacsúcsa. A háborús hősök emlékművét őrzi a Turul. Az egykor fedett felső sétány régi villái a nagy múltú fürdővároska millenniumi hangulatát idézik. A századfordulós épületek között találjuk az 1890-ben épült Stefánia gyógyintézetet, amely Tusnádfürdő első balneológiai kezelő központja volt. Mellette két gyógyvízforrás csordogál.

Bővebben...

Az Apor-bástyáról visszatérve a piros kereszt jelzésű erdei ösvényre, meredek út vezet felfelé a Csomád kráterének peremére.

A legmagasabb csúcsra a kék háromszög jelzésű út tér fel. A rejtelmes, sűrű és sötét vadonban alig találjuk meg a legmagasabb pontot, kilátás nincs. De hogy ne maradjunk a vulkáni építmény kalderájára nyíló panoráma nélkül, az ereszkedő ösvény már egy kilátóhoz vezet.

Bővebben...

Ha van tó, amelynek tükrében magyar embernek egyszer az életben szembe kell néznie önmagával, akkor a Csomád vulkáni kráterében ülő Szent Anna-tó ilyen. A természeti különlegességet már az ősi magyar hitvilágban kultusz övezte, majd a keresztény időkben búcsújáró hellyé vált a tündértó. A világ legtisztább tavának tartják a Szent Annát.

Bővebben...

A Szent Anna-tó szomszédságában, a Csomád és a Büdös-hegy között található a Mohos Természetvédelmi Terület. A Mohos-tőzegláp ingoványába kiépített tanösvény vezet.

Bővebben...

A Büdös-hegy igazi vonzerejét a törésvonalai mentén feltörő vulkáni gázömléseknek, és a szénsavas ásványvizeknek köszönheti. A Sósmezőről a kék pont jelzés a hegycsoport egyik ikonjához, a Torjai-büdösbarlanghoz vezet. Aki reumával, ízületi bántalmakkal vagy éppen érelmeszesedéssel küzd, jöjjön ide a Torjai-büdösbarlangba, aminek gyógyhatása egyedülálló Európában.

Bővebben...

A három kisebb fürdőtelep összeolvadásával létrejött Bálványosfürdőn szinte minden kanyarban a vulkáni múlt hagyatékai köszöntenek ránk. A környéket 900 éven át birtokló Aporok létesítették az első gyógyfürdőt. Róluk kapta a nevét az Európában is egyedülálló, timsós fürdő.

A kivételes forrásokat a 19. században kezdték szervezetten is kiaknázni gyógyturisztikai célokra. A növekvő vendégforgalom kiszolgálására ekkor teljesedett ki Bálványosfürdő.

1895-ben, a Csoma-hegy lábánál forrásokkal és 7 kiépített fürdőmedencével megalakult a Csiszár-fürdő. A fagerendával bélelt medencék mindegyikét más és más összetételű borvízforrások táplálják. A fürdőközpont a ’90-es évek elején szűnt meg. Lassan az enyészeté lesz a legnagyobb strand-fürdő és ez a sors vár a többire, így a híres Csokoládé-fürdőre is. Csak egy remény maradt: hiába a lepusztult környezet, ezek a források kiapadhatatlanok.

Bővebben...

A hagyomány szerint már Szent István idejében állt Bálványos vára. Lakói a 13. századtól a felsőháromszéki Apor nemzetség sarjai voltak, akik makacsul ragaszkodtak honfoglaló őseiktől örökölt hitükhöz, dacolva a térítő király parancsaival. Megtérésük után is évszázadokig védelmezték ősi várukat: csak a 17. században költöztek le innen torjai udvarházukba.

Bővebben...