„Ott, hol az Olt folyó tátongó rést ütött a Hargita sziklavárán, a regényes tusnádi szorosban, fenyvesektől benőtt hegyek által védett helyen fekszik Erdély gyöngye: a szép Tusnád fürdő. A Csomag nyugati lejtőjén buzognak fel a tusnádi ásványvíz-források. A regényes vidék, a friss, egészséges hegyilevegő, a források bősége mintegy fölhívják az emberek vállalkozó kedvét gyógyhely létesítésére, s annak felvirágoztatására.” (Hankó Vilmos: Székelyföld)

A monda szerint 1842-ben, Tusnád falu alvégi, lápos, bozótos részén egy mezítláb legeltető pásztorfiú azt vette észre, hogy az ásványvizes iszapba mélyen bemerülő lábairól addig gyógyíthatatlannak hitt kiütései rövid idő alatt eltűntek. Ezt persze elmesélte Tusnádon is, minek hatására egyre több környékbeli kereste fel a Beszéd-mező forrásait, gyógyulást remélve. A nagy érdeklődést látva 1845-ben a tusnádi Élthes Lajos kibérelte a területet, és megkezdte a ma ismert Tusnádfürdő kiépítését. Pár év alatt igen megnövekedett a részvényesek száma, befektetésük eredményeképpen a telepen számos villa és fogadóház épült a fürdővendégek fogadására. A fejlesztéshez hozzájárult Erdély akkori püspöke, a tusnádi születésű Kovács Miklós is, aki a szegény sorsú betegek számára fogadóházat (Püspökház) építtetett a fürdőtelepen. 1849-ben Gál Sándor itt vívta utolsó nagy csatáját a muszka ellen, amely során a fürdő is tönkrement. A károkat fokozta a helyiek bosszúja, akik sérelmezték hogy elvették tőlük az ingyenes fürdő- és borvíz használatát, ezért felgyújtották a fürdőt. 1852-ben Ferenc József járt itt, és elrendelte a fürdő újjáépítését. Báró Szentkereszti Zsigmond és gróf Mikes Benedek kezdeményezésére a részvényesek még abban az évben elkezdték a fürdő újjáépítését. Svájci stílusú villákat építettek az Alvégi-szikla alatt található területen, melyet azután “Svájcnak” hívtak a helybeliek. 1868-ban vegyészek elemezték ki a forrásokat, innentől számítható a gyógyhatású borvizek ipari méretű hasznosítása. A források (Apor, Mikes, Rudi, Ilona, Anna) többségét ma is használják. 1890-ben épült meg a Stefánia gyógyintézet, amely 1975-ig volt a fürdő kezelőközpontja. Az egykor fedett felső sétány régi villái a nagy múltú fürdővároska millenniumi hangulatát idézik, és itt találjuk a háborús emlékművet őrző turulmadarat is. Az Olt egyik holtágából 1900-ban alakították ki a Csukás-tavat, mely 1928 óta a város strandfürdője. Mára Tusnádfürdő legendás fürdőhellyé avanzsálódott, ahol termálfürdő, rafting, kalandpark, siklóernyős tandemrepülés, télen pedig sípálya várja a turistákat. Nem mellékesen pedig 1997 óta házigazdája a Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek, nagykorú nevén Tusványosnak, amelyet minden év júliusában rendeznek.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Csukás-tó partja.
Magasság: 632 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a főúton álló Szent Anna katolikus templomtól 320 m.

„A telepnek sétaútjai felvezetnek a hegyoldalon a fenyvesek közt a hegyek ormaira. A legtöbben azt az utat járják, mely a fürdő fölött kiemelkedő Apor-bástyára vezet. Egy festői formájú magas szikla-szál ez; a tetejére épített csinos szétnéző toronyból szép kilátás nyílik a szemben fekvő Sólyomkőre, a fürdőre, az Olt völgyére és a szomszéd hegyekre.” (Hankó Vilmos: Székelyföld)

Tusnádfürdő első jelzett turistaútja az Apor-bástyához vezetett, ahol 1883 óta várja a turistákat a kilátó. 2017-ben felújították a bástyát, amelynek földszintjén egy kiállítóhelységet alakítottak ki, ahol a bástya és a város múltjáról vannak fényképek kiállítva. A 701 méter magasan fekvő bástyához kb. 20-25 perc alatt érünk fel Tusnádfürdőről, a felső sétányon található Apor-forrástól. Innen egy körtúra keretében visszatérhetünk Tusnádfürdőre, de akár megmászhatjuk a Nagy-Csomádot is.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a bástya.
Magasság: 701 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: az Apor-forrástól a piros kör jelzésen (1 km; 25 perc; 93 méter szintemelkedés).

A Csomád-hegység legmagasabb pontja pontosan az a hely, ahova nem a kilátásért érdemes felmászni, hanem, hogy elmondhassuk magunkról, hogy jártunk a hegység legmagasabb pontján. Az 1301 méter magasra nőtt andezit csúcsra több irányból is felkapaszkodhatunk. Legegyszerűbb a Szent Anna-tó felső parkolójától a kék jelzésen, vagy Tusnádfürdőről a piros kereszt, majd kék jelzésen. Ezt a túrát lehet kombinálni egy Vártető látogatással is, ez esetben a két Csomád és a Komlós-tető nyergéből északnak kell indulnunk a kék jelzéssel.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcs.
Magasság: 1301 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Szent Anna-tótól (2 km; 1 óra; 223 m szintemelkedés) és Tusnádfürdőről (4 km; 2 óra 15 perc; 564 m szintemelkedés).

„A falombok nyílásain át egykori tűzokádó krátere kezd előnkbe mélyedni. Az egykori tűztölcsér helyén nem köd, mit megpillant a vándor: egy kristály-tiszta tó tükre az, merészen emelkedő hegyek kerítik, fenyők s bikkfák lombjait tolva ég felé. Beléptünknél, partján kápolna emelkedik; szent jele a búcsújárásnak, mit a székelyek évenként szent Anna napján itt szoktak tartani. A víz tükrére fenyőfák hajlanak, mintha mondanák: ember, közel állsz istenedhez! Felébb szelídebb fák lombjai, mintha susognák: légy jó ember, s a havasok is teremnek gyönyörűséget számodra!” (Kőváry László)

Ha van tó, amelynek tükrében magyar embernek egyszer az életben szembe kell néznie önmagával, a Csomád vulkáni kráterében ülő Szent Anna-tó az. A természeti különlegességet már az ősi magyar hitvilágban kultusz övezte, majd a keresztény időkben búcsújáró hellyé vált, melynek nyugodt víztükre ősi regékről mesél.
Az egyik rege szerint valamikor régen egy égigérő bérc emelkedett a tó helyén, vele szemben pedig egy másik kopár csúcs ostromolta a hegyet. Mindkét hegy tetején egy-egy vár állt, amelyet két gonosz testvér, Sándor és Gáspár épített. Az egymással versengő, civódó grófok állandó rettegésben tartották a környékbeli lakosságot. Egy alkalommal egy gazdag utazó, aki gyönyörű négylovas hintón érkezett Sándor úr várához, éjjeli szállást kért a vár urától. A kapzsi gróf, miután nem tudta rábeszélni vendégét az irigyelt fogat eladására, kockajátékon elnyerte tőle. Eldicsekedvén szerzeményével Gáspár grófnak, az fogadást ajánlott, miszerint, ha ő egy nap leforgása alatt sokkal szebb és drágább fogatot nem szerez, akkor vagyonát öccsének adja. Gáspár ördögi tervet eszelt ki: a környék falvaiból összeszedette a nyolc legszebb szüzet és gyönyörű lószerszámmal ellátva befogta őket a legszebb hintójába. A szerencsétlen teremtések azonban meg sem bírták mozdítani a kocsit. Erre Gáspár gróf – szörnyű haragjában – ostorával rávágott a fogat élén levő legszebb lányra, akit Annának hívtak. Isten meghallgatva a fájdalomtól térdre rogyott Anna könyörgését, szörnyű ítéletet hozott: megmozdult a föld, megnyíltak az ég csatornái, s az istentelen grófok várai a várhegyekkel együtt, nagy robajjal a mélységbe zuhantak. Helyükön másnapra egy sötét vizű tengerszem tükrözte vissza a felkelő nap sugarát. Errefelé azt mondják: ha nem hiszed, járj utána!
A tavat a maar-tipusú vulkanizmus hozta létre, azaz a magma és a kürtőbe bejutó víz kölcsönhatása okozta robbanás nyomán keletkezett. Fatörzsek maradványaiból Harangi Szabolcs és Kiss Balázs vizsgálata megállapította, hogy az utolsó vulkánkitörés itt 32000 évvel ezelőtt volt, azóta gyűlik a kráterben a csapadékvíz. A közel kör alakú tó felszíne 0,22 km², medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. Lefolyása nincs, a víz a fölbe szivárog el, hogy a vulkán külső palástján bukkanjon majd fel forrásokból. A tó mélysége 1867-ben még 12 méter volt, jelenleg már csak 7 méter, aminek oka a feltöltődés és a növényzet terjedése. Ez a folyamat néhány évtized alatt a szomszédos Mohos-tőzegláp sorsára juttathatja a tavat. Ezt igyekszik lassítani a terület gondnoka, a Pro Szent Anna Egyesület. 2018 óta például tilos fürdeni a tóban, de az autók behajtása is korlátozva van. A gépjárművel érkezőket a tó feletti nyeregben sorompó fogadja, itt kell megvenni a belépőt. Aki valamelyik turistaúton gyalogosan érkezik a tóhoz, annak nem kell fizetnie. Ezt Tusnádfürdő, Bálványosfürdő, Lázárfalva és Sepsibükszád felől is megtehetjük. A tavat a piros jelzésen lehet körbesétálni, közben ügyeljünk a medvékre, akiket szintén igyekeznek kiszorítani a területről. Aki medvét szeretne látni, a tó szomszédságában, Máté Bence természetfotós medvelesét ajánljuk. Itt ember és a medve számára is biztonságos a szórakozás, testközelből láthatják az érdeklődők a barnamedvét saját, természetes környezetében. A tó partján már hosszú évszázadok óta áll a Szent Anna-kápolna, melyet időről időre bekövetkezett pusztulása után eredeti helyén mindig újjáépítettek. A tóra nyújt kilátást a Szent Anna-kilátó a két parkoló közt.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a tó melletti Szent Anna-kápolna.
Magasság: 960 m
Nyitva: a tó szezonban, májustól októberig reggel 9-től este 7-ig, szezonon kívül reggel 9-től este 5-ig látogatható.
Megközelítés: a parkolótól a kék jelzésen 670 méter.

„Ez a halál országa valóban. A mostani neve „Mohos”, népies elnevezéssel „Kokojszás”. Az ember teste végigborzad, mikor azt a tájt először meglátja. Sással benőtt zsombikok, mintha ezernyi sírhalom volna egy rakáson, köztük egy-egy nyomorék lucfenyő, egy göcsörtös árvanyírfa, bársonynak látszó halmok, kövér mohából. S azon az elijesztő páston alul az ismeretlen mélység. Ennek a halálos vidéknek még a tájára sem merik hajtani a marháikat a pásztorok. A mohos lapály száz meg száz gömbölyű tengerszemmel van behintve, olyanok azok, mintha ablakai volnának egy föld alatti világnak.” (Jókai Mór: Bálványosvár)

Az 1050 méteres magasságban fekvő Mohos-tőzegláp a Csomád-hegység ikerkráterének északi kráterét tölti ki, a Szent Anna-tó nagyobbik, idősebbik testvére. A népi nevén Kukujzásnak nevezett tőzegláp körülbelül négyszer nagyobb kiterjedésű volt, mint kistestvére. A Mohos-kráter feltöltődése a keleti oldalán található vulkáni törmelék gyors lepusztulásának, valamint a kráterből eredő Veres-patak eróziós tevékenységének együttesen köszönhető: a hajdani krátertó fokozatosan alakult át magashegyi felláppá. A tőzegláp több mint tíz méteres, mintegy 3 millió köbmétert kitevő tőzegvastagságával és 80 hektár területével egyedülálló Európában, egy darab déli tundra. Legnagyobb hossza 1000 m, szélessége 800 m. A láp vízutánpótlását a csapadék biztosítja, ezért nedvességi mutatói nagyban függnek az évszaktól és a csapadékmennyiségtől. A Mohosban élő, jégkorszaki reliktumnövények, mint például a kereklevelű harmatfű szigorúan védettek. A láp sajátos növényvilágát az időszakos legeltetés, a szabályozatlan turizmus és a terjedő erdei gyümölcsgyűjtés végveszélybe sodorta, de a 2000-es évek elején a természetvédelem pallósort épített, ami megmentette a pusztulástól. A Mohos ma is csak vezetővel látogatható.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Mohos-tőzegláp kis tava.
Magasság: 1049 m
Nyitva: a tőzegláp szezonban, májustól októberig reggel 9-től este 7-ig, szezonon kívül reggel 9-től este 5-ig látogatható.
Megközelítés: a parkolótól a piros jelzésen 460 méter.

„Büdös-fürdő telepről keskeny bokrok, fák és sziklákkal szegélyezett hegyi út vezet a Büdös-barlanghoz. Az út mellett itt-ott sírkövek fehérlenek, a melyek alatt a barlang áldozatai alusszák örök álmukat. E szerencsétlenek közül többen az igazság, mások a zsarnokság sujtó keze elől, sokan a szégyen vagy az élet elviselhetetlen terhének nyomása alatt kerestek és találtak itt menedéket. Közeledvén a barlanghoz, megcsap bennünket a kiáramló kénhidrogén szaga; még egy fordulat, s megnyílik előttünk a szikla-hegy, a Büdös-barlang óriási torka ásít felénk. Dante ilyennek képzelte magának a poklot, sötét borzalmaival. Bemenve, végtagjainkat sajátságos melegség járja át. Addig, míg szájunk, orrunk az alsó rétegből kiér, bátran lélekzelhetünk; az alsó gázrétegben azonban csak visszatartott lélekzet mellett járhatunk, mert egy lélekzetnyi a gázból már öl. A gázfürdő élettani hatásánál fogva már sok rheumatikus bajnak volt gyógyítója. (Hankó Vilmos)

A Büdös-hegy igazi vonzerejét a törésvonalai mentén feltörő vulkáni gázömléseknek, és a szénsavas ásványvizeknek köszönheti. A Sósmezőről a kék és piros pont jelzés vezet a hegycsoport ikonikus pontjához, egy természetes mofettához, a Büdös-barlanghoz. Az üreg nem természetes módon jött létre, egy kénbánya felhagyott tárnája volt. 1892-ben Apor Gábor falaztatta ki faragott kövekkel a 14 méter hosszú üreget, majd ajtót szereltetett rá, melyet naponta csak bizonyos időre, állandó felügyelet mellett nyitottak ki. Jelenleg a barlang szabadon látogatható, az üreg két oldalán padokat helyezek el. Erről a barlangról írt Sánta Ferenc a Sokan voltunk című novellájában. A gázelegyben található kén-hidrogénből terméskén csapódik ki a barlang falára, ezt bizonyos magasságig sárga kénréteg borítja. Ez egyben a gáz szintjét is jelzi, ez alá ne hajoljunk!!
Ha feljebb megyünk a Büdös-hegyen, még több kisebb-nagyobb, gázkiömléses kőfülkét és barlangot találunk. A Büdös-barlang mellett ott van mindjárt a Timsós-barlang, amely azonban más gázösszetételű és ki sincs építve. Kissé feljebb van a Madártemető, ami egy beszakadt kénbánya mélyedése, amelyben felhalmozódott a széndioxid. Az alacsonyan repülő madarak, ha a gáz szintje alá szállnak, rögtön elpusztulnak. A pár négyzetméteres süppedésbe lépve mi is érezhetjük lábunkon a forróságot. Pár méterre nyílik a Gyilkos-barlang, amely telve van széndioxiddal, ezért ebbe be se lépjünk! Mindezek a helyszínek egy tanösvényre vannak felfűzve.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Büdös-barlang bejárata.
Magasság: 1052 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Sósmezőről a kék és piros pont jelzés (850 méter; 20 perc; 152 méter szintemelkedés).

A három kisebb fürdőtelep (Büdösfürdő, Transzilvánia Fürdő, Csiszárfürdő) összeolvadásával létrejött Bálványosfürdőn szinte minden kanyarban a vulkáni múlt hagyatékai köszönnek ránk. A hagyomány szerint neve onnan ered, hogy az Aporok őse a pogányok legyőzése után ide vonult vissza az ősi isteneket imádni, bálványozni. A környéket 900 éven át birtokló Aporok létesítették az első gyógyfürdőt. Róluk kapta a nevét az Európában is egyedülálló, timsós fürdő. Tündérmesébe illő a kénes források fortyogó, buffogó hangja. Hívhatnánk a Büdös-hegyet székely boszorkánykonyhának is, ha nem tudnánk, hogy ezek a félelmetesnek ható bugyogások rontás helyett mennyi áldással bírnak. A kivételes forrásokat a 19. században kezdték szervezetten is kiaknázni gyógyturisztikai célokra. A növekvő vendégforgalom kiszolgálására ekkor teljesedett ki Bálványosfürdő. A számos fürdőmedencét szénsavas, sós, savas borvízforrások táplálják, az ide érkező turistát több panzió és vendégfogadó, illetve kalandpark is várja. A leghíresebb hely itt az Apor lányok feredője, vagyis a Timsós-fürdők, ahol apró források bugyognak fel. A feredőt 2015-ben a természetvédelmi terület gondnoka, a Vinca Minor Egyesület, meghívására a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka mozgalom keretében, a budapesti Ars Topia Alapítvány irányításával, segítségével újították fel. 1990-től 1996-ig a településen tartották a „Bálványost”, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, amely kinőtte a kis települést, és leköltözött Tusnádfürdőre.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja az Apor lányok feredője.
Magasság: 925 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a főúttól 100 méterre.

„Ezen források mindenike egy-egy kincse az egészségnek, egy-egy áldásos adománya a jótékony természetnek, de azok ismeretlenül s kevéssé hasznosítva folynak itten el. Én azoknál átutazva csak felemlítem azért, hogy a szakértők figyelmét és a jövő gondoskodását azokra fölhívjam, mert hinnünk kell, hogy e szép haza nem lesz mindig oly ismeretlenül elhagyatott.” (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása)

1895-ben, a Csoma-hegy lábánál forrásokkal és 7 kiépített fürdőmedencével megalakult Csiszár-fürdő, mely az alapító, Csiszár Dénes után kapta a nevét. Az egykori szeszgyáros egy vadászat után egymaga kutatta fel az itteni borvízforrásokat, és végül tizenhat gyógyforrást talált. A fagerendával bélelt medencék mindegyikét más és más összetételű borvízforrások táplálják. Még a kommunizmus alatt is virágzó fürdőközpont a ’90-es évek elején szűnt meg. Szomorú látvány volt az egykor gyógyulni vágyókkal és önfeledt fürdőzőkkel teli, korhadó medencék látványa, köztük a Csokoládé-fürdőé… Ám úgy tűnik a leszármazottak meghallgatták Orbán Balázs intését! A Taierling fivérek, Johann és Péter-Ferenc – bár nevük német, mindketten magyar érzelműek – nagy tisztelettel őrzik ükapjuk, Csiszár Dénes, és ükanyjuk, Csiszár Dénesné Török Róza emlékét. A 2010-es években úgy döntöttek, nem engedik tovább pusztulni a Csiszárfürdőt, azóta pedig kalákamozgalom keretében újultak meg a medencék. A fürdő el van látva meleg vizes dézsákkal, szaunákkal, nedves és száraz mofettákkal, villanypásztorral körbevéve a vendégek biztonsága érdekében.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Csokoládé-fürdő.
Magasság: 900 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés Bálványosfürdő felől.

„Akár hiszitek, akár nem: tündérek építették Bálványos várát. De az olyan régen volt, hogy akkor a kövek még meg sem voltak keményedve. A tündérek sem olyan kicsikék voltak ám, mint most a fehérnépek: ha sietős volt az útjok, egyben általléptek egész megyéket, s ha jókedvük kerekedett, fölszedték kötényükbe a szántó-vető embereket, s úgy játszadoztak velük. No, jó magasra is építették a várat: Bálványos-hegy tetős-tetejébe. Hát éppen amikor készen voltak, vágtat föl a patakon egy vitéz, utána a katonái. Kérdik a tündérek:
– Hová szaladsz, fiam? Talán bizony kerget valaki?
Mondja a vitéz nagy búsan:
– Senki sem kerget, de még sincs maradásunk. Nem nézhetik vérünkből való véreink, hogy a nap, a hold s a csillagok a mi isteneink. Erővel azt akarják, hogy mi is megkeresztelkedjünk.
– Hát te ki vagy, fiam? – kérdé a tündérek királynéja. Felel a vitéz:
– Apor az én nevem: Első voltam eddig az én népeim közt, most utolsó vagyok. Volt fényes palotám, aranyam, ezüstöm, mostan semmim sincsen.
– Ne búsulj! – mondá a tündérek királynéja. – Látod-e ezt a várat a hegy tetején? Ezt ma építettük játékból. Ez jó lesz neked s az embereidnek. Itt imádhatjátok a napot, holdat s a fényes csillagokat.” (Benedek Elek: Bálványosfürdő legendája)

A hagyomány szerint már Szent István idejében állt Bálványos vára. Lakói a 13. századtól a felsőháromszéki Apor nemzetség sarjai voltak, akik makacsul ragaszkodtak honfoglaló őseiktől örökölt hitükhöz, dacolva a térítő király parancsaival. Az Árpád-ház kihalását követő zűrzavaros időkben Bajor Ottó magyar király a Szent Koronával Erdélybe utazott Kán Lászlóhoz. Az erdélyi vajda nem fogadta túl szívélyesen, hanem elfogatta őt, és addig tartotta fogva Bálványosvárban, amíg Ottó le nem mondott a magyar trónról. A vajda a koronát is elkobozta, és átadta Károly Róbertnek. A vár krónikájához tartozik, hogy a székelyek kétszer is elűzték falai alól a kutyafejű tatárokat. A 17. században költöztek le lakói kényelmesebb torjai kastélyukba, de van olyan verzió is, miszerint a királlyal összevesző Aporok robbantották fel azt, majd Rudolf király haragja elől Lengyelországba menekültek.

A várról Jókai Mór is írt Bálványosvár című művében.
„Úgy volt az építve, hogy örökké tartson. A „Magyar isten” számára építették. A magas torony falait sem villámverés, sem földrengés nem bírta ledönteni. Ez a torony volt bizonnyal a bálványok szentélye; Itt ülök a kövön, ami onnan esett le az istenek tornyáról. S nézem a falakat; hallgatom a vércsék vijjogását: iharfák zúgását… Héj, te öreg Isten! Magyarok Istene! Emlékezel-e még arra, amit Opour Kevendtől izentél a nap mezejéről?! – Vagy te is azt mondod: „Régen volt az: talán nem is igaz!”
A Tűz-isten oltalmazzon,
Istennyila meg ne sújtson,
Guta, csoma rád ne lessen,
Dobroc, mirigy meg ne lepjen,
Kék kelevény ne találjon,
Rossz bába ki ne cseréljen,
Hopciher rád ne dobbanjon,
Koldusfarkas meg ne marjon,
Vahor, rossz szem meg ne verjen.
Minden ízed nagyot nőjjen,
Mint a vas, oly kemény legyen.
Nagyobb ember légy apádnál,
Ne sírj otthon az anyádnál.
Mint ez a tűz, oly igaz légy!”

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a vár öregtornya.
Magasság: 1040 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Bálványosfürdőről a piros kereszt jelzésen (1,9 km; 1 óra; 250 méter szintemelkedés).

Azt mesélik a fiatal Ferencz József 1852-ben innen szemlélte meg a Tusnádi-szorost, és döntötte el, hogy újjáépítteti a szabadságharc idején tönkrement Tusnádfürdőt. A város felett emelkedő vulkanikus sziklataréj a Nagy-Piliske egyik keleti mellékgerincén található. Az andezit sziklákon 824 méteres magasságban egy kereszt mellől tekinthetünk le az Olt völgyében fekvő Tusnádfürdőre. Szemben a Vár-tető, a Komlós-tető, a Szurdok-tető és a Nagy-Csomád fenyvesekkel borított csúcsai láthatók. Az Alsó-Sólyomkő szikláin egykor vár állott, amelynek már csak romjai láthatók. A Sólyomkő egyébként védett terület, kiemelkedő értéke a Teleki hölgymál (Hieracium telekianum) amely csak itt fordul elő a világon. Figyelemreméltó hely a túlsó völgy felett emelkedő Toronykövek és az Olt felett átívelő függőhíd is.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a sziklán álló kereszt.
Magasság: 824 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Tusnádfürdőről a piros háromszög jelzésen (1,1 km; 45 perc; 212 méter szintemelkedés).

A Csomád-hegység északi részén fekvő Vártető igazi ínyenceknek való hely. Valószínű, hogy a hegységben túrázók csak elenyésző része jut el erre a vulkáni csonkakúpra, amelynek legmagasabb pontja 1079 méter. Az andezit dagadókúp meredek lejtőit hatalmas kőtengerek borítják.
“A délre néző romos kapun lépünk be a várudvarba. A várkapu bal oldalán még láthatók a kapubástya alapjai. Jobb oldalon egy hatalmas kőbe vésve látható az őr helye. A közel egy méter vastag és két méter magas várfal belső oldalán mély árok fut körbe. Valószínűleg innen termelték ki a fal építéséhez szükséges anyagot. A régészek szerint a mészhabarccsal rakott várfal kora középkori lehet, de a vár központjában vaskori település nyomai is felszínre kerültek. Az 1085 méter magas Vártetőn igen bővizű forrás található, még az 1947-es szárazság idején is ebből itatták az itt legelő állatokat. De a kúthoz más történet is kapcsolódik.
Mesélik, hogy az újtusnádi Tánczos Lázár és Kovács András feljött a Vártetőre vadászni. Megesteledtek, s a kút mellé tüzet tettek, szalonnát sütöttek. Miközben a nyársat forgatták, a tűz mellé ült egy kecske. A kecske a nyársra békát húzott, s azt sütögette, s közben a Tánczos és Kovács kenyerét békazsírral lecsepegtette. A két férfi nézett össze, de nem mertek egymáshoz szólani. Egyszer aztán Tánczos a puskáját elővette, és balkézzel a kecskét meglőtte. Úgy zúgott az erdő, úgy csattogtak a fák, hogy csak… A kecske egybe eltűnt. Másnap, amikor a vadászok jöttek haza, az erdőszélén a kecskét dögölve találták. Úgy tartották, hogy szellem, talán a kút, vagy a víz szelleme ült a tűz mellett, s a nyársra húzott békát verte hozza a vadászok szalonnájához. Még az is tartották, hogyha a Vártetőn jársz, akkor „a bocskort kösd a farcsokodra, mert ha nem, akkor a rézf… baglyok megreszetelnek”.
A Vártető nemcsak védelmi célokat szolgált, hanem kultikus hely is volt. Ezt igazolják a vár északnyugati sarkában található hatalmas kőtömbökbe vésve fennmaradt ősi írásjelek is, amelyek nagy része megtalálható a székely-magyar ábécében is. Erről a természetes oltárról szép kilátás nyílik az Alcsíki-medencére. Amikor még óriások lakták a várat, innen nézhették a tusnádi szántóvető embereket. Mert a tusnádi néphagyomány úgy tartja, hogy amikor az óriás megszomjazott, akkor az egyik lábát a Vártetőre, a másikat meg Büklentőtetőre tette, s úgy ivott az Oltból.” (Forrás: tusnadfurdo.ro)

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a hegycsúcs.
Magasság: 1079 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Tusnádfürdőről a kék jelzésen, a Vártető alatti elágazástól a kék kör jelzésen (2,3 km; 1 óra 20 perc; 377 méter szintemelkedés).

A Büdös-hegy és a Köztető közötti nyeregben fekvő ingóláp Székelyföld egyik nevezetes utóvulkáni látnivalója. A süppedős tőzegmohás terület neve onnan ered, hogy a kis tavakból buffogó szén-dioxid tör fel. A nyírfaerdős lápon olyan reliktum növények élnek, mint a tőzegrozmaring, a keskenylevelű gyapjúsás, a tőzegrozmaring, a mámorka, a szibériai hamuvirág és a kereklevelű harmatfű. Utóbbi rovarokkal táplálkozik: a leveleit borító ragadós anyag vonzza őket; a levélre ragadt rovarokra mirigyszőrök hajlanak, a levél begörbül, majd az emésztőenzimek lebontják a rovarok fehérjéit és a képződött anyagok felszívódnak a levélbe.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a tőzegláp kis tava.
Magasság: 988 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Sósmezőről a kék kör és piros háromszög jelzésen, közben érintjük a Gyilkos-barlangot és a Madártemetőt is (2 km; 45 perc; 212 méter szintemelkedés)