Besszádok – Bükkös-hegyek és Polonyinák
Hazajáró műsorok

Besszádok – Bükkös-hegyek és Polonyinák

180. rész

A Keleti-Beszkidek hegyvilágát jól összekuszálták a terek és idők viharai. Egyik hegycsoportján ma három ország három nemzeti parkja osztozik. Itt vannak a Nasztáz és a Bükkös-hegyek Polonyinái, az Ungi-határhegység és a Besszádok. A jegenyefenyők és bükkök alkotta Erdős-Kárpátok farkasok, hiúzok, sőt bölények járta őserdeiből csak helyenként bukkannak elő domború gyephavas polonyinák vagy élesebb sziklacsúcsok. A honfoglalás után a területen Magyarország, Lengyelország és a Kijevi Rusz viaskodott. Belső oldala sokáig a Magyar Királyság Zemplén és Ung vármegyéihez tartozott. Uradalmaiban és eldugott falvaiban ruszinok, németek, lengyelek és magyarok éltek harmóniában egymással és a természettel. Aztán az öreg kontinens egyik utolsó érintetlen szegletét 100 éve ágyúk zaja verte fel: az első nagy háború, és ami utána jött alaposan felforgatta a hegyvilág nyugalmát.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Zemplén

Véres harcok helyszíne volt az első világháborúban az ezeréves határunkon, a Ciróka-folyó völgyében fekvő Takcsány. Az északi hágókon 1914 őszétől betörő muszkákat honvédeink kemény ellenállása végül meghátrálásra késztették. 1915 tavaszára a Magyar Királyság felszabadult. A küzdelem súlyos váráldozattal járt: a harctéren több tízezer katona lelte halálát. Sírjaik ma is ott domborulnak a Keleti-Beszkidek katonatemetőiben.

Bővebben...

Sok vér folyt le a Felső-Ciróka völgyében a nagy világégések idején. De az ötszáz éves ruszin falvak mégsem háborúban, hanem az 1970-es évek csehszlovák kommunista „békeharcaiban” pusztultak el, amikor az illetékes elvtársak úgy döntöttek, hogy a Cirókát és mellékvizeit egy mesterséges víztározóba terelik. Az ivóvíz tározó megépítése Sztarina és 6 másik község pusztulásával és közel 4000 ember kitelepítésével járt. A Ciroka-völgyi duzzasztás áldozata lett Nagypolány is. Az apró ruszin faluból csak a temető maradt meg a dombon, amely 340 jórészt azonosítatlan honvédnek lett a végső nyughelye. A háborús hősök és az elűzött őslakosok szellemei ma is itt bolyonganak a Szent Mihály-templom néma romjai körül.

Bővebben...

A hegyek katlanában megbúvó Juhászlak szép példája az értékőrző falvaknak. Érdekessége, hogy Felvidéken ebben a faluban a legkisebb a fényszennyezés, ezért rengeteg olyan állatfaj él itt, ami máshol nem. Juhászlak mai képét a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének és a 18. honvédezrednek köszönhet. Ők gyűjtötték össze a pénzt az újjáépítésre, miután az oroszok az első világháborúban felgyújtották.

Bővebben...

Felvidéknek ez az északkeleti szeglete a jellegzetes bojkó ruszin típusú fatemplomok világa. Ezeket az általában Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt csodás kis épületeket a kék jelzésű tanösvény köti össze.

Kistopolya a 17. században kapott fatemplomot a falu feletti dombon.

Kertjében újabb katonatemető, melyben halhatatlan hősök keresztfái állnak díszőrséget az örökkévalóság kapujában.

Bővebben...

Szinte minden falura jut egy apró fatemplom. Görbeszegé 1718-ból származik. Előtte egy különleges magyar emlékkőre lelünk, ami igazolja, hogy még itt a távoli végeken is otthonosan mozoghat a hazajáró. A kereszt felirata a következő: „Isten dicsőségére állíttatták Stim Vazul, Kocsán András, Buslák Fedor, Togán Péter és több görbeszegi hívő…”

Bővebben...

Kevesen tudják, hogy az Árpád-vonal védelmi rendszerét ezen a vidéken is kiépítették, olyannyira, hogy az Ulicska és a Ciróka-völgyi völgyzárak tartották magukat a legtovább a második világháborúban.

Az ősi határt őrizték egykor az Ulicska-patak völgyében a hegyek előtti utolsó település, Újszék lakói is. Innen indulunk fel a Besszádok vadonjába a piros jelzésű turistaúton. Ez már a Poloninyák Nemzeti Park területe, amely a nagy kiterjedésű bükk és jegenyefenyő őserdőivel 2007-ben felkerült az UNESCO Természeti Világörökségeinek listájára is.

Európa egyik legnagyobb kiterjedésű őserdője ma már fokozottan védett nemzeti park, ahol a természet őrei semmiféle emberi beavatkozást nem tűrnek. Azért is bír a kutatók számára nagy értékkel ez a bükkfajtákban gazdag érintetlen terület, mert tökéletes példája a mérsékelt égövre jellemző összetett ökoszisztémának. A védett Sztuzsica őserdő az itt honos sokszínű élővilágnak köszönhetően felbecsülhetetlen értékű genetikai adattár is egyben.

Innen megyünk fel a Poloninyák legmagasabb pontjára, a Kremenec csúcsára. Ma ez a szlovák-lengyel-ukrán hármas határ. Ha továbbhaladunk Lengyelországba, értelmet kap a Poloninya elnevezés is, ami az erdőszint felett elterülő hegyi rétekre utal. Ilyen kopasz csúcs a Nagy Ráwka is, amely pazar körkilátással várja az erre járót a Besszádokkal és a Vereckei-Beszkidekkel.

Bővebben...