A Vihorlát egyik kúpján emelkedik Jeszenő várának romja. A Drugethek Árpád-kori erősségét 1644-ben Rákóczi György erdélyi fejedelem rombolta le, maradék falai azóta porladoznak odafent.
Archives
Bártfa
Bárddal egy nap alatt kivágható erdő. Azaz Bárdfa. Így nevezték el az egykori Sáros vármegye gyöngyszemét, melynek fényét a szász hospesek tették messzi ragyogóvá. A Főteret uraló Szent Egyed székesegyház tornyából csodálatos kilátás nyílik a régi belvárosra. Bártfát a tatárjárás után flamand és német telepesek építették újjá. Nagy Lajos szabad királyi várossá tette. A 15. századra kiépült a város védműrendszere, és egy hatalmas céh rendszer is, körülbelül 30 céhvel.
A Városháza a 16. század elején épült.
Az új idők ellenére még megőrzött valamit a város középkori hangulatából. A téglalap alakú főtér közepén a Divald Kornél alapította Sárosi múzeumnak otthont adó városháza falán az óra már több mint 500 éve méri a visszafordíthatatlan időt.
Felvidék egyik legnagyobb harangja, a 4 tonnás Orbán-harang 1584 óta – túlélve ostromot és tűzvészt – annyiszor megkondult már, és most megfáradva, hallgatagon alussza örök álmát.
A míves polgárházak közül számunkra különösen érdekes ez a 17. századi, mert 1820-ban itt született az Európa szerte ismert és elismert komponista és karmester, Kéler Béla.
Zsolnalitva vára
A Cibulnik kúpján gubbaszt Zsolnalitva vára. A Balassák építtették az 1200-as évek végén. 1321-ig Csák Máté birtokolta. Az 1430-as évek elején huszita rablóbandák is fosztogattak errefelé, birtokolták is a várat és utána Luxemburgi Zsigmond verte őket ki, véglegesen. Utána a Szapolyiéké is volt jó ideig. 1474-ben Mátyás király leghűségesebb vazallusának, Kinizsi Pálnak adományozta, kinek címere még ma is látható. A 16. század közepén a Thurzók kezére került. A kuruc harcok után a vár elvesztette jelentőségét, így a 18. századtól folyamatosan pusztul.
Fülek vára
Nógrád északi szélén, egy ősi vulkán lekopott bazaltperemén mulatja az időt Fülek vára. Úgy hírlik, hogy az erődítmény a Kacsics nembeli Fulkó rablólovag építette még a tatárjárás előtt. Majd a királyra szállt, később többször gazdát is cserélt, mígnem a török 1554-ben csellel elfoglalta. Közel 40 évet kellett várni, mire a császáriak felszabadították. Fülek szerepe a három részre szakadt országban felértékelődött: több vármegye is itt székelt. A várkapitány, Koháry István megerősíttette, de talán ő sem gondolta, hogy éppen Thököly Imre ellen kell majd védelmeznie. A kuruc felkelők ugyanis az 1680-as években török segítséggel elfoglalták és felrobbantották a várat, sőt, az egész várost is a földdel tették egyenlővé.
A vár azóta romos, de a Koháry család nem hagyta veszni a várost. Először is újjáépítették a hit bástyáját, a középkori ferences templomot és kolostort, majd kúriát is emeltek maguknak. Így tettek a későbbi birtokosok, a Berchtoldok is, kastélyuk ma a gimnáziumnak ad helyet.
Hricsó vára
A tatárjárás pusztításából okulva IV. Béla király országszerte kővárak építésébe kezdett. A Szulyói hegyvidék egyik jól védhető, meredek sziklaszirtjére építettek fel Farkas fia Tolus Ricsó várát, amit a századok során többen is birtokoltak. Volt, hogy Csák Máté oligarchái, volt, hogy a magyar király birtokolta, volt, hogy rabló hadjáratok indultak innen, volt a huszitáké is, majd Luxemburgi Zsigmond, magyar király a feleségének adományozta. Szapolyai János magyar király, 1536-ban, Podmanicky Jánosnak és a Rafael testvéreknek adományozta. De miután átálltak a Habsburg oldalra, elkezdték fosztogatni a környéket, és még pénzhamísítás is folyt a falai között. Az 1570-es években már Thurzó Ferenc volt nyitrai püspöké volt a birtok. Az 1670-es évek óta gazdátlanul áll.
Klissza vára
Béla király Dalmácia kapujában, a Kecske és a Mosor-hegy közötti sziklaszirten, a magyar-horvát királyok ősi fészkében, Klissza várában remélt családjának menedéket Batu kán pusztító seregei elől. A király leánya, Katalin, itt adta vissza lelkét a Teremtőnek. Ám az Isten nemcsak elvesz, hanem ad is: itt született Margit. Szülei Istennek ajánlottak újszülött lányukat, ha megmenti Magyarországot a tatárok rabigájától. Érdekesség, hogy a horvátok Klisszai Szent Margitként tisztelik őt.
Tornalja
A gömöri magyarság kulturális központja Tornalja. Ősi, 15. századi gótikus temploma ma már a reformátussá lett közösséget szolgálja. A kisváros a magyar oktatásnak is egyik központja.
Bálványosvár
„Akár hiszitek, akár nem: tündérek építették Bálványos várát. De az olyan régen volt, hogy akkor a kövek még meg sem voltak keményedve. A tündérek sem olyan kicsikék voltak ám, mint most a fehérnépek: ha sietős volt az útjok, egyben általléptek egész megyéket, s ha jókedvük kerekedett, fölszedték kötényükbe a szántó-vető embereket, s úgy játszadoztak velük. No, jó magasra is építették a várat: Bálványos-hegy tetős-tetejébe. Hát éppen amikor készen voltak, vágtat föl a patakon egy vitéz, utána a katonái. Kérdik a tündérek:
– Hová szaladsz, fiam? Talán bizony kerget valaki?
Mondja a vitéz nagy búsan:
– Senki sem kerget, de még sincs maradásunk. Nem nézhetik vérünkből való véreink, hogy a nap, a hold s a csillagok a mi isteneink. Erővel azt akarják, hogy mi is megkeresztelkedjünk.
– Hát te ki vagy, fiam? – kérdé a tündérek királynéja. Felel a vitéz:
– Apor az én nevem: Első voltam eddig az én népeim közt, most utolsó vagyok. Volt fényes palotám, aranyam, ezüstöm, mostan semmim sincsen.
– Ne búsulj! – mondá a tündérek királynéja. – Látod-e ezt a várat a hegy tetején? Ezt ma építettük játékból. Ez jó lesz neked s az embereidnek. Itt imádhatjátok a napot, holdat s a fényes csillagokat.” (Benedek Elek: Bálványosfürdő legendája)
A hagyomány szerint már Szent István idejében állt Bálványos vára. Lakói a 13. századtól a felsőháromszéki Apor nemzetség sarjai voltak, akik makacsul ragaszkodtak honfoglaló őseiktől örökölt hitükhöz, dacolva a térítő király parancsaival. Az Árpád-ház kihalását követő zűrzavaros időkben Bajor Ottó magyar király a Szent Koronával Erdélybe utazott Kán Lászlóhoz. Az erdélyi vajda nem fogadta túl szívélyesen, hanem elfogatta őt, és addig tartotta fogva Bálványosvárban, amíg Ottó le nem mondott a magyar trónról. A vajda a koronát is elkobozta, és átadta Károly Róbertnek. A vár krónikájához tartozik, hogy a székelyek kétszer is elűzték falai alól a kutyafejű tatárokat. A 17. században költöztek le lakói kényelmesebb torjai kastélyukba, de van olyan verzió is, miszerint a királlyal összevesző Aporok robbantották fel azt, majd Rudolf király haragja elől Lengyelországba menekültek.
A várról Jókai Mór is írt Bálványosvár című művében.
„Úgy volt az építve, hogy örökké tartson. A „Magyar isten” számára építették. A magas torony falait sem villámverés, sem földrengés nem bírta ledönteni. Ez a torony volt bizonnyal a bálványok szentélye; Itt ülök a kövön, ami onnan esett le az istenek tornyáról. S nézem a falakat; hallgatom a vércsék vijjogását: iharfák zúgását… Héj, te öreg Isten! Magyarok Istene! Emlékezel-e még arra, amit Opour Kevendtől izentél a nap mezejéről?! – Vagy te is azt mondod: „Régen volt az: talán nem is igaz!”
A Tűz-isten oltalmazzon,
Istennyila meg ne sújtson,
Guta, csoma rád ne lessen,
Dobroc, mirigy meg ne lepjen,
Kék kelevény ne találjon,
Rossz bába ki ne cseréljen,
Hopciher rád ne dobbanjon,
Koldusfarkas meg ne marjon,
Vahor, rossz szem meg ne verjen.
Minden ízed nagyot nőjjen,
Mint a vas, oly kemény legyen.
Nagyobb ember légy apádnál,
Ne sírj otthon az anyádnál.
Mint ez a tűz, oly igaz légy!”
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a vár öregtornya.
Magasság: 1040 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Bálványosfürdőről a piros kereszt jelzésen (1,9 km; 1 óra; 250 méter szintemelkedés).
Késmárki vár
Középkori eredetű város Késmárk, első említése 1251-ből származik. Lakói több évszázadon át magyarok és németek voltak. Ám a második világégés után az őslakosokat kitelepítették. Ma már szinte csak szlovákok élnek Késmárkon, de az épületek egy szebb kor emlékét őrzik.
A főteret az 1461-es megépítése óta jócskán átalakított tornyos városháza díszíti.
A magyar címer is ott ragyog még a Szepesség legrégibb, 16. századi reneszánsz harangtornyán. Mellette már 600 éve virraszt rendületlenül a Szent Kereszt gótikus plébániatemplom.
De koronás címert találunk az evangélikus líceum homlokzatán is, ahol egykor a Magas-Tátra feltárói tanítottak, így érthető, hogy miért volt Késmárk az első magyar turista szervezet, a Kárpát Egyesület székhelye.
Közel a líceumhoz a 17. században, egyetlen vasszög felhasználása nélkül épült 1500 férőhelyes Régi Evangélikus fatemplom ma már a világörökség részét képezi.
Késmárk híres szülötte Felső-Magyarország és Erdély fejedelme, Thököly Imre, akit idegen földön, száműzetésben ért a halál. Hamvai csak két évszázad múltán, 1906-ban térhettek haza szülővárosába. Sírboltja a líceum szomszédságában található evangélikus templomban található.