Késmárk

Uticélok / Felvidék / Szepesség
Nehézségi szint:
2/10

Középkori eredetű város Késmárk, első említése 1251-ből származik. Lakói több évszázadon át magyarok és németek voltak. Ám a második világégés után az őslakosokat kitelepítették. Ma már szinte csak szlovákok élnek Késmárkon, de az épületek egy szebb kor emlékét őrzik.

A főteret az 1461-es megépítése óta jócskán átalakított tornyos városháza díszíti.

A magyar címer is ott ragyog még a Szepesség legrégibb, 16. századi reneszánsz harangtornyán. Mellette már 600 éve virraszt rendületlenül a Szent Kereszt gótikus plébániatemplom.

De koronás címert találunk az evangélikus líceum homlokzatán is, ahol egykor a Magas-Tátra feltárói tanítottak, így érthető, hogy miért volt Késmárk az első magyar turista szervezet, a Kárpát Egyesület székhelye.

Közel a líceumhoz a 17. században, egyetlen vasszög felhasználása nélkül épült 1500 férőhelyes Régi Evangélikus fatemplom ma már a világörökség részét képezi.

Késmárk híres szülötte Felső-Magyarország és Erdély fejedelme, Thököly Imre, akit idegen földön, száműzetésben ért a halál. Hamvai csak két évszázad múltán, 1906-ban térhettek haza szülővárosába. Sírboltja a líceum szomszédságában található evangélikus templomban található.

Hazajáró epizódban szerepelt: