Kunigunda vára

Kunigunda vára

Aki megmássza a Dunajec áttörését őrző Korona-hegy Okraglica nevű csúcsát, feltétlen menjen tovább a kék jelzésen a hegy északi oldalára, ahol magyar történelmi emlékkel találkozhat. Az Okruglicáról úgy fél órás ereszkedés után érhetünk ugyanis Lengyelország legmagasabban fekvő várához, Kunigunda romjaihoz. Az erődítményt az 1200-as években építették a környék védelmére, és a XV. század első felében a husziták rombolták le. De minket jobban izgat az a fejezet, ami egy számunkra oly kedves személyiségről szól. A tatárjárás idején a vár ugyanis nem másnak, mint IV. Béla lányának, a lengyelek hőn szeretett királynéjének, Szent Kingának nyújtott menedéket. Őt idézi elénk a romok egyik sziklaüregében felállított egész alakos szobra is. Az egykori vár alapjain felidézhetjük Szent Kinga legendáriumát. A királylányból tizenöt évesen lett lengyel királyné, Boleszláv krakkói herceg hitveseként. A királyi pár közös fogadalmuk értelmében örökös tisztasági fogadalomban élt. Kingának nagy szerepe volt a tatárjárás utáni újjáépítésben, a lengyelek pedig templomokat, kolostorokat és legnevezetesebb sóbányájukat is neki köszönhetik. Férje halála után klarissza apáca lett, vagyonát szétosztotta a szegények között, s visszavonultan élt az általa alapított ószandeci kolostorban, mígnem 1292-ben megtért urához. Bizony, ma már talán el se hisszük, de volt idő, amikor így éltek és ennyi mindent hagytak maguk után vezetőink. A királyné ki is érdemelte, hogy az ezredfordulón II. János Pál pápa szentté avassa.

A 780 méteren fekvő vár több irányból is megmászható: Kroscienko nad Dunajcemből a sárga, majd kék jelzésen másfél óra, míg Stromowce-Niznéből a sárga, majd zöld jelzésen szintén másfél óra az út, de amennyiben túránkat variáljuk az Okraglica és a Sólyomkő meghódításával, akkor természetesen több.

Pusztavár

Zólyom első vára itt volt a Jávoros oldalában. A hatalmas kiterjedésű erődítmény romjaiban is tiszteletet parancsol. Közép-Európa legnagyobb várának tartják. A hagyomány szerint falai között halt meg 1095-ben Szent László király. Innen igazgatták a hatalmas területű zólyomi erdőispánságot, amit csak a 14. században osztottak fel négy vármegyévé.

A várban két királyunknak is fából faragott szobrot állítottak. Itt őrködik Zólyom felett a városnak kiváltságokat adó IV. Béla, fején a Szent Koronával.

Jutott egy szobor az „Árpád-ház utolsó aranyágacskájának,” III. Andrásnak is.

Garamszeg

Többek között a Polthári Soós, illetve Kürtössy család öröksége, a vízivár, amit a 15. században épített egy akkor még élő, természetes Garam-szigeten, Nógrád, Hont és Zólyom vármegyék alispánja, Polthári Soós János. Azt mondják, az alispán gyakori vendége volt a költő, Balassi Bálint.

Garamszeg még egy kastéllyal büszkélkedhet, a Géczy család udvarháza már 1775-ben épült.

Hrussó vára

Rövid sétával érjük el a Tribecs egyik kúpján emelkedő Hrussó várát. A régi királyi várról kevés történet maradt fenn, de egy 1475-ben történt tragikus esemény emléke a mai napig kísért falai között: Egy bizonyos Szerdahelyi Pál volt az, aki rárontott druszájára, Szelcsényi Pálra. A várurat megölte, feleségét és hat leányát meztelenre vetkőztette és kikergette a környező vadonba, majd a várat kifosztotta. A csúf eset híre a királyhoz is eljutott, aki azon nyomban vissza is foglalta az erősséget. Mivel a Rákóczi szabadságharc idején Hrussó a kurucok oldalára állt, nem lehetett más a végzete, mint a pusztulás.

Kistapolcsány

Aranyosmarót előtt a vármegye székhelye Kistapolcsány volt. A vezérlő fejedelem is többször megfordult itt. A gyönyörű kastély a Keglevich és a Zichy grófok emlékét őrzi, ma múzeumként működik. A kastély kertjében egy kisebb vadászkastély is épült. Körülötte Stróbl Alajos remekbe szabott vadász tematikájú alkotásai díszítik a parkot.

Kapi vára

Sáros szomszédságában találjuk Kapi várát. A királlyal szembe forduló Amádék vára volt ez, s miután a rozgonyi csatatéren Károly Róbert legyőzte az oligarchákat, várukat is elfoglalta és le is rombolta. Aztán jött Zsigmond király és hűséges főnemesének, a Kapi család ősének, Kaproncai Andrásnak adta, aki neki is látott újjáépíteni.

A vidéket elkerülte a török, de ez a vár sem maradhatott ki a kuruc szabadságharcból. És mi más lett volna ezért jutalma, mint hogy a császári katonák felgyújtották.

Sáros vára

A Tarca völgyét őrzi Sáros vára. Évszázadokon át vármegyeszékhely, Árpád-házi királyaink menedéke. Vak Béla királyunk ide temette lányát, Zsófiát. IV. Béla pedig itt lelt menedékre a muhi csatavesztés után. A királyi vár később a Perényieké lett. Szerepet kapott a 17. századi kuruc küzdelmekben is. Végzetét Thököly kapitányának, Székely Mártonnak köszönhette, aki felgyújtotta, nehogy a császáriak kezébe kerüljön. 1701-ben a császáriak a Várhegy alatti kastélyából hurcolták fogságba Sáros vármegye főispánját, hogy aztán Eperjesre, majd Bécsújhelyre vigyék. II. Rákóczi Ferenc volt a rab.

Brinje

A település egykor a Frangepánok birtoka volt, ami egy régi, várral, Szokol várával büszkélkedhet. Sok viszályt élt meg Brinje. Vára 1537-ben I. Ferdinánd kezére került, majd a törökök ostromolták, de elűzte őket az akkori parancsnok, Frangepán Farkas Keresztély. A törökök 1661-ben újból ostromolták, de akkor már Zrínyi Péter verte vissza őket.

Sólyomkő várát a török ugyan nem foglalta el, de nem kerülhette el sorsát: a török veszély elmúltával erős falaira és őrségére sem volt többé szükség, így a magára hagyott vár lassan az enyészeté lesz. Már csak a hit bástyája, a gótikus várkápolna dacol az elemekkel.

Divény vára

A romjaiban is tiszteletet parancsoló Divény várának története a Kacsics nemzetségig nyúlik vissza. A 14. század már a Losonczyakat találja itt, aztán jöttek a Balassák, akik hiába erősítették, 1575-ben a török túlerő bevette várukat. Amikor a 17. században a hírhedt Balassa Imre örökölte meg, még annyi béke se költözött a falai közé, mint előtte. Nógrád vármegye legnagyobb birtokosát mintha az ördög szállta volna meg: fosztogatta a környéket és olyan tivornyákat csapott, hogy az egyiken még a feleségét, Lippay Borbálát is kihajította az ablakon. Bizony meggyűlt a baja Wesselényi Ferenc nádorral, aki előbb börtönbe záratta, majd miután megszökött és tovább garázdálkodott, kiverte őt Divényből. Majd Balassa Imre a várhegy alatt egy kastélyt épített magának. Meg is hívta a vár újdonsült német parancsnokát és tisztjeit egy lakomára, aminek végén embereivel lekaszabolta a megrészegült katonákat és azok ruháját felöltve visszafoglalták a várat. No, ez volt az utolsó csepp a pohárban: a bécsi udvar 1679-ben megostromolta Divényt: Balassát elfogták, vagyonát elkobozták, várát felrobbantották.