Nevicke

Az Ung folyó feletti sziklán ma is büszkén meredező középkori erőd igazi strázsaként tornyosul a völgy fölé. A romok mögötti platón Wagner Károly kincstári főerdőtanácsos gondozott parkot létesített, melyet a háború után alaposan megrongáltak. A nevickei vár falai már a tatárjárás előtt erős védelmezői voltak hazánk keleti végeinek. A 13. században Aba Amadé meg is erősítette, majd a Drugethek keze nyomán nyerte el végleges alakját. A vár sűrűn cserélte gazdáit, ám mégsem ostrom, hanem az aggodalom lett a végzete: amikor I. Rákóczi György elfoglalta, félve attól, hogy a császáriak később felhasználják ellene, leromboltatta.

Sokáig elhagyatottan álltak a romok, s csak a 19. század végén kezdték meg helyreállítását.

Murányalja

Érdemes Murányalján egy túrát tenni a Murányi Nemzeti Parkba, hogy megismerjük a patakok szabdalta Gömör-Tornai-karszt északnyugati darabkáját, a Murányi-fennsíkot. A mészkő-dolomit fennsík rengeteg karsztképződmény és különleges élővilág otthona. A magaslaton elterülő Hosszú-rétet jelentős vegyes erdőségek övezik.

A Hosszú-mező egy különleges ménesnek is otthona: a hucul és a nordikus fajta keresztezéséből kitenyésztett hegyvidéki ló hazája ez.

A Murányi-fennsíkot 300 kilométernyi turistaösvény hálózza be. A várba vezető a kék jelzést vezet. A sárga viszont, ami a számtalan murányi üreg közül az egyik ismertebbhez, a denevérfajoknak otthonául szolgáló Wesselényi barlanghoz vezet.

A 17. században még Magyarország legmagasabban fekvő erődítménye volt a Murányi vár. Maradék fokairól, és a Cigányka legendás mészkőszirtjéről körülnézve, elkápráztatnak a murányi karsztfennsík peremének meredek sziklái. S ahogy körbetekintünk a Murányi hegyek és a Sztolica-hegység vonulatain, hisszük és érezzük is, hogy itt rejtőznek még a vár falaiban, a vadon fáiban, az ég felhőiben a Széchyek, Wesselényiek és Coburgok, s mindaddig maradnak, de csak addig, amíg lesznek, akik kíváncsiak történetükre.

Nagyszalánc

Sok harc dúlt birtoklásáért és sok nevezetes ura volt az Aba nemzetségbeli Szalánciak sasfészkének. A Drugethekhez például királyi adományként került, miután Drugeth Miklós Visegrádon megvédte Károly Róbertet a rátörő Zách Felícián kardjától. De itt élt „Szalánc galambja”, Losonczy Anna is, akit Balassi Bálint hiába ostromolt oly sokáig, ő végül Forgách grófot választotta. Aztán, végül, ahogy lenni szokott, a kuruc háborúk idején, 1678-ban a császári csapatok elpusztították. Ennyi: egy torony és egy fal maradt a rettegett erődből.

Füzér

Valószinűleg az Aba nemzetség építette Füzér várát a 13. század elején. Az Árpád-korban végig kincstári tulajdon. Az Anjou-korban első tulajdonosa a francia származású Drugeth Fülöp, ő Károly Róberttől kapta honorbirtokként.  1389-ben Zsigmond király a Perényi családnak adományozta, az ő nevükhöz köthető a vár virágkora. Érdekesség, hogy 1526 novemberétől 1527 októberéig itt őrizték a Szent Koronát.

Vinnai-tó és Vinna vára

Jeszenő várát elhagyva érjük el a Vinnai tavat. A tó feletti dombon a nagymihályi nemesek székhelye, Vinna vára árválkodik. Vinna vagy másik nevén Tarna várát a 13. században a Kaplony nembeli Nagymihályiak építtették. A Sztáray család uradalmának részeként évszázadokig őrizte a Tisza mentéről Lengyelországba vezető Magna Via kereskedelmi útvonalat. Mint oly sok Kárpát-medencei erősséget, ezt is a császári seregek rombolták le a kuruc szabadságharc idején. De közben voltak legendás urai. Az egyik, az akkori ungi főispán állítólag mérhetetlen dühében magát a királyt, az ifjú Kun Lászlót is megkorbácsolta. De volt egy másik is, Eödönffy István uram, aki ördöngős boszorkánymester hírében állott. Egyszer maga Wesselényi nádor is felkereste Sárospatakról. Jól elbeszélgettek, majd eljött a búcsú ideje és Eödönffy minden jóval ellátta a nádort. Ám amikor Wesselényi kíséretével hazafelé tartott, úticsomagja úgy ahogy volt kővé változott. Úgy tartották, hogy a vinnai vár ura maga az ördög volt, akitől az Ördögfy család is származik.

 

Várjeszenő vára

A Vihorlát egyik kúpján emelkedik Jeszenő várának romja. A Drugethek Árpád-kori erősségét 1644-ben Rákóczi György erdélyi fejedelem rombolta le, maradék falai azóta porladoznak odafent.

Zsolnalitva vára

A Cibulnik kúpján gubbaszt Zsolnalitva vára. A Balassák építtették az 1200-as évek végén. 1321-ig Csák Máté birtokolta. Az 1430-as évek elején huszita rablóbandák is fosztogattak errefelé, birtokolták is a várat és utána Luxemburgi Zsigmond verte őket ki, véglegesen. Utána a Szapolyiéké is volt jó ideig. 1474-ben Mátyás király leghűségesebb vazallusának, Kinizsi Pálnak adományozta, kinek címere még ma is látható. A 16. század közepén a Thurzók kezére került. A kuruc harcok után a vár elvesztette jelentőségét, így a 18. századtól folyamatosan pusztul.

Fülek vára

Nógrád északi szélén, egy ősi vulkán lekopott bazaltperemén mulatja az időt Fülek vára. Úgy hírlik, hogy az erődítmény a Kacsics nembeli Fulkó rablólovag építette még a tatárjárás előtt. Majd a királyra szállt, később többször gazdát is cserélt, mígnem a török 1554-ben csellel elfoglalta. Közel 40 évet kellett várni, mire a császáriak felszabadították. Fülek szerepe a három részre szakadt országban felértékelődött: több vármegye is itt székelt. A várkapitány, Koháry István megerősíttette, de talán ő sem gondolta, hogy éppen Thököly Imre ellen kell majd védelmeznie. A kuruc felkelők ugyanis az 1680-as években török segítséggel elfoglalták és felrobbantották a várat, sőt, az egész várost is a földdel tették egyenlővé.

A vár azóta romos, de a Koháry család nem hagyta veszni a várost. Először is újjáépítették a hit bástyáját, a középkori ferences templomot és kolostort, majd kúriát is emeltek maguknak. Így tettek a későbbi birtokosok, a Berchtoldok is, kastélyuk ma a gimnáziumnak ad helyet.

Hricsó vára

A tatárjárás pusztításából okulva IV. Béla király országszerte kővárak építésébe kezdett. A Szulyói hegyvidék egyik jól védhető, meredek sziklaszirtjére építettek fel Farkas fia Tolus Ricsó várát, amit a századok során többen is birtokoltak. Volt, hogy Csák Máté oligarchái, volt, hogy a magyar király birtokolta, volt, hogy rabló hadjáratok indultak innen, volt a huszitáké is, majd Luxemburgi Zsigmond, magyar király a feleségének adományozta. Szapolyai János magyar király, 1536-ban, Podmanicky Jánosnak és a Rafael testvéreknek adományozta.  De miután átálltak a Habsburg oldalra, elkezdték fosztogatni a környéket, és még pénzhamísítás is folyt a falai között. Az 1570-es években már Thurzó Ferenc volt nyitrai püspöké volt a birtok. Az 1670-es évek óta gazdátlanul áll.