Medvevár

A szárazföldi Horvátország legnagyobb kiterjedésű várát a Türje nembeli Fülöp zágrábi érsek építtette IV. Béla király engedelméből, a fenyegető tatár veszély elhárítására. Fülöp aztán Esztergomi érsek lett, így sokáig a magyar királyok bírták a várat, majd a Ciliéi grófok, utóbb Korvin János, végül a Zrínyiek tulajdonába került. Itt halt bele a muhi csatában szerzett sebesüléseibe Kálmán herceg. És úgy tartják, a várban érte a halál 1472-ben Janus Pannoniust is, miután a Mátyás elleni összeesküvés miatt menekülni kényszerült Pécsről.

A vár legértékesebb épülete a román kapuzatú Szent Fülöp és Jakab kápolna.

Jasztrebarszka

A város rövidített neve meg azért lett Jaska, mert a középkorban a latin nyelvű oklevelekben előszeretettel rövidítették le a bonyolultabb idegen neveket. Ez a városka is IV. Bélának köszönhette szabad királyi városi jogait. Itt található az Erdődy család ódon várkastélya, melynek a megkopott falán felsejlő emléktábla Erdődy Tamás horvát bánt örökíti meg, aki 1592-ben kialakította a várkastély mai képét.

Szamobor

Szamobor magyar kötödését a várnál kell keresnünk. V. István, Kálmán herceg, IV. Béla, Mátyás király, a Cilleiek, a Frangepánok, a Zrínyiek, az Erdődyek… Ilyen nagy nevek kötődnek a szamobori várhoz. Érdemes megemlékeznünk itt az 1441-es évről, amikor Erzsébet királynő és Ulászló hadai ütköztek meg a vár alatti mezőn. A csatából a királynő hadai kerültek ki győztesen, így a korábban a Cilleikhez tartozó vár magyar fennhatóság alá került.

A várból erdei sétaösvény vezet a városba. Maga Szamobor egyébként régebbi a váránál, már Kálmán hercegtől kiváltságokat kapott, majd IV. Béla szabad királyi városi rangra emelte.

A központ mai arculata egy nagy tűzvész után alakult ki az 1800-as években.

Aki Szamoborban jár, érdemes megkóstolnia a méltán híres szamobori krémest.

Vöröstorony vára

A szoros legfőbb őrhelye, a 14. században épült és azóta sokszor megerősített Vöröstorony vára. Ahogy 1545-ben Sebastian Münster feljegyezte: „Vöröstorony a hegyek közt elhelyezkedő nagyon erős vár, egy folyó mellett, ahonnan szűk út nyílik a hegyek közé, és oly módon elzárja az egész országot, hogy senki nem tud behatolni oda.” Aztán elveszett az ország, és vele a határ is, így a régi vámközpont ma már elmegyógyintézetnek ad otthont.

Fraknó

A 14. században építették a Nagymartoni grófok. Ám idővel a család kicsapongó életmódja felemésztette a vagyonukat, előbb Habsburg zálog lett Fraknó, majd Mátyás királyunké. Aztán 1491-ben ismét Ausztria ölelte keblére, jó 135 esztendeig. Sem a török, sem Bocskai, sem Bethlen hadai nem tudták bevenni. Már csak azért sem, mert az Esterházyak rendre a császár oldalára álltak. A hála nem is maradt el. Amikor a vidéket visszacsatolták Magyarországhoz, 1626-ban Esterházy Miklós a fraknói grófi cím mellé örök adományt is nyert a birtokra. Ő építette át az ősi erődöt díszes palotává, 1637-ben, majd a nagyszabású átalakítást fia, Esterházy Pál herceg fejezte be. Azóta az Eszterházyak birtoka a palota, amely a Habsburg-hű család mesés vagyonáról és ősök iránti tiszteletéről árulkodik.

A várkápolnát 1642-ben szentelték fel. Freskói itáliai mesterek keze munkáját dicsérik.

A termekben a család és a nemzet őseit és hőseit felvonultató festmények díszítik a falakat.

A családi fegyvertár hatalmas gyűjteménye az Eszterházy hercegek négy évszázados hadtörténeti hagyományairól mesél. Főleg a törökök, de a poroszok és a franciák ellen is kemény harcokat vívtak, és olyan is előfordult, 1652-ben Nagyvezekénynél, hogy egyetlen csatában négy Esterházy fiú vesztette életét.

A törökellenes harcokra emlékeztet az egyik csata alkalmával zsákmányolt török hadvezéri sátor is.

Fraknó vára őrzi Magyarország legrégebbről fennmaradt koronázási zászlaját is, amit 1618-ban festettek selyemre, amikor Esterházy Miklós II. Ferdinánd koronázására vitte.

A vár ad helyet a család gazdasági életéről tanúskodó levéltár egy részének is.

A palota egészen kivételes műtárgyakat rejt. Az ezüst teremben például Európa egyik legrégibb és legnagyobb ezüst díszbútor gyűjteménye ragyog.

Fraknó falai őrzik aranyozott kötésben Esterházy Pál 1687-es hercegi adománylevelét is.

Az Esterházyak még ebben a pompás környezetben sem érezték eléggé otthon magukat, így végül leköltöztek a kényelmesebb kismartoni kastélyukba.

Vágbeszterce vára

A vágbesztercei várat a 13. században építették, tulajdonosai között volt Csák Máté, Czillei Ulrik, valamint Luxemburgi Zsigmond királyunk is, aki feleségének, Borbálának ajándékozta. A mohácsi vész után a Podmaniczky család birtokába került.

A várból csodás kilátás nyílik a Vág-völgyére.

Lublói vár

A Poprád feletti Hegyeskőn áll a 14. században épült lublói vár. Egykor a Lengyelország felé kereskedelmi út védelmét szolgálta. Annak idején a várat és 16 szepességi várost zálogosított el Zsigmond királyunk Jagelló Ulászlónak, amelyek csak 1772-ben kerültek vissza Magyarországhoz.

Amíg lengyel uralom alá tartozott a vár, többek között itt őrizték a lengyel koronázási ékszereket, amikor az országot megtámadták a svédek.

Börtön is volt a várban, itt, az Ó toronyban tartották fogva Benyovszky Móricot.

Aki a szepesi és sárosi hegyvidék jellegzetes népi építészeti emlékeire kíváncsi, annak a vár alatti szabadtéri néprajzi múzeumban a helye.

Csábrág vára

Jól elbújt a főutak és lakott vidékek elől Csábrág vára is. Kiterjedtsége, nagysága görnyedező falai ellenére is hatalmas múltról árulkodnak.

A gazdag bányavárosokba vezető út védelmében épült királyi vár birtokosai, ahogy az már lenni szokott, sűrűn váltogatták egymást. A Pálffyak idejében megerősítették. Kellettek is a vaskos falak, mert a törökök gyakran portyáztak Csábrág felé, de csak nem tudták bevenni.

Későbbi tulajdonosai, a Koháry grófok lettek, akik mindvégig hűek maradtak a királyhoz. Így a felkelések idején Csábrágon rendre ellenállásba ütköztek Bocskai, Bethlen, Thököly és Rákóczi csapatai is. Aztán a Koháryaknak elegük lett a vadregényes fekvésű várból és a XIX. század elején a könnyebben megközelíthető, kényelmesebb Szentantalba tették át honti uradalmuk székhelyét. Ez lett Csábrág várának veszte, azóta pusztul, de vannak, akik gondját viselik és erősítik falait, hogy az utókor is tanulhasson történetéből.

Bozók vára

Ezer éves történelmünk tanúja a bozóki vár, ami az 1100-as évek elején még kolostornak épült Szent István tiszteletére. 1530-ban Balassa Zsigmond elfoglalta, kiűzte a szerzeteseket. Ekkor épültek a kolostor négy sarkán a bástyák. 1541-ben a török ostromolta meg a várat, de végül nem sikerült bevenniük. Jelenleg üresen áll.