Klissza vára

Béla király Dalmácia kapujában, a Kecske és a Mosor-hegy közötti sziklaszirten, a magyar-horvát királyok ősi fészkében, Klissza várában remélt családjának menedéket Batu kán pusztító seregei elől. A király leánya, Katalin, itt adta vissza lelkét a Teremtőnek. Ám az Isten nemcsak elvesz, hanem ad is: itt született Margit. Szülei Istennek ajánlottak újszülött lányukat, ha megmenti Magyarországot a tatárok rabigájától. Érdekesség, hogy a horvátok Klisszai Szent Margitként tisztelik őt.

Bálványosvár

A hagyomány szerint már Szent István idejében állt Bálványos vára. Lakói a 13. századtól a felsőháromszéki Apor nemzetség sarjai voltak, akik makacsul ragaszkodtak honfoglaló őseiktől örökölt hitükhöz, dacolva a térítő király parancsaival. Megtérésük után is évszázadokig védelmezték ősi várukat: csak a 17. században költöztek le innen torjai udvarházukba.

Dévényi vár

Történelmi hazánk nyugati kapuja a Duna mentén a Kis-Kárpátok meredek csúcsán őrködő Dévényi vár. A Duna áttörése évezredek óta fontos közlekedési útvonal, már a római korban és a népvándorlás időszakában is stratégiai jelentőséggel bírt. Erre vezetett a Baltikum felől Rómába a Borostyánkő-út, majd a szentföldi zarándokút is, s amiért számunkra oly kedves e hely, a 13. századtól királyi határvárként évszázadokon át őrizte hazánkat, kiállva megannyi rohamot és cserélve oly sok gazdát. Aztán 1809-ben jöttek Napóleon barbár francia seregei és felrobbantották. A vár falairól festői kilátás nyílik a fellegvárra, a legendák fölött őrködő Apáca-toronyra, a Kis-Kárpátok vonulataira, a Hainburgi-rög között áttörő Dunára és régi nyugati határfolyónk, a Morva dunai torkolatára.

Dévény volt hogy összekötött, de legtöbbször sajnos elválasztott egymástól népeket és nemzeteket. A vár alatt, a duna-parti emlékmű annak a sok száz, köztük több magyar mártírnak állít emléket, akik a csehszlovák kommunista vészkorszak idején próbáltak itt a vasfüggönyön túlra menekülni, de a szabadság helyett golyószóró várta őket.

Krasznahorkaváralja

A településen honfoglalási emlékmű található, valamint az Andrássy család 1904-ben, szecessziós stílusban épült mauzóleuma. A falu felett magasodik a család ősi fészke, a 13. században épült vár.

Firtos vára

A Görgény-Hargita fennsík és az Erdélyi-medence peremének kúpján ül Firtos vára. Egykor az árpád kori magyar királyság határvédelmi rendszerének volt a tagja. A várral szemben látható Várlaposa dombja, melynek Énlakára néző oldalán egy olyan omladvány van, ami egy felnyergelt ló alakjára hasonlít. Ez a Firtos lova, ami a vidék várható időjárását mutatja: ha fehér, jó idő, ha sötét, tartós eső várható.

Szádvár

A fénykorában hatalmas kiterjedésű erősség egykoron a Miskolcot Kassával összekötő Bódva-völgyi utat és Torna vidékét őrizte. A legenda szerint a várat IV. Béla idejében egy nagy gyémántért cserébe építette fel egy juhász, akit Bebeknek hívtak. Jó helyett választott, hisz maradék falairól elragadó a panoráma a környék karszthegyeire. A tekintélyes várat annak rendje és módja szerint a császáriak rombolták le a 17. században.

Szomolány

A tornyos várkastély évszázadon keresztül hazánk fontos határvára volt. Az Árpád-házi királyok a gyepű védelmére székely, besenyő és úz határőröket telepítettek ide. A legenda szerint Balassi Bálint itt szeretett bele Losonczi Annába. Bercsényi Miklós kuruc serege például itt aratott fényes győzelmet a császáriak felett. 1770-től lett a Pálffyaké, akik a romossá vált várat a múlt a század elején neogótikus stílusban építették újjá és egészen 1945-ig birtokolták. Ma már a Szlovák Tudományos Akadémia alkotóháza működik benne. A toronyból belátni a Kis-Kárpátok vonulatát, az alattunk elterülő Nagyszombati hátságot és a völgyben fekvő apró településeket.

Törcsvár

A Törcsvári-szoros előtt áll a hegyen, Erdély egyik legépebben megmaradt vára, amit még Nagy Lajos építtetett 1377-ben. Egykor a Magyar Királyság határát védő erősség volt. II. Ulászló a várat és a hozzá tartozó falvakat 1498-ban zálogba, majd  másfélszáz év múlva pedig II. Rákóczi György örökös birtokul Brassó városának adta, de kikötötte, hogy a várban fejedelmi őrség és mindig magyar várnagy legyen.

A várkastély Trianon után a román királyi család nyaralóhelye lett, majd jöttek  a kommunisták, és elüldöztek innen mindent, ami fenséges. Így történt, hogy Törcsvár ma már nem királyokról és fejedelmekről híres, hanem a legendákból ismert Vlad Tepesről, azaz Dracula grófról, aki állítólag egy időben e falak között élte filmbe illő életét.

Pétervárad

A Duna jobb partján fekvő kiterjedésű, többszörösen erődített vár. Építése 1698-ban kezdődött, és 88 éven át tartott. A Hódoltság idején a törökök kezén volt, majd visszaszerzése után a magyar csapatok jelentősen megerősítették.