Zólyom első vára itt volt a Jávo­ros olda­lá­ban. A hatal­mas kiter­je­dé­sű erő­dít­mény rom­ja­i­ban is tisz­te­le­tet paran­csol. Közép-Euró­pa leg­na­gyobb várá­nak tart­ják. A hagyo­mány sze­rint falai között halt meg 1095-ben Szent Lász­ló király. Innen igaz­gat­ták a hatal­mas terü­le­tű zólyo­mi erdő­is­pán­sá­got, amit csak a 14. szá­zad­ban osz­tot­tak fel négy vár­me­gyé­vé.

A vár­ban két kirá­lyunk­nak is fából fara­gott szob­rot állí­tot­tak. Itt őrkö­dik Zólyom felett a város­nak kivált­sá­go­kat adó IV. Béla, fején a Szent Koro­ná­val.

Jutott egy szo­bor az „Árpád-ház utol­só arany­ágacs­ká­já­nak,” III. And­rás­nak is.

Töb­bek között a Polt­há­ri Soós, illet­ve Kür­tössy csa­lád örök­sé­ge, a víz­ivár, amit a 15. szá­zad­ban épí­tett egy akkor még élő, ter­mé­sze­tes Garam-szi­ge­ten, Nóg­rád, Hont és Zólyom vár­me­gyék alis­pán­ja, Polt­há­ri Soós János. Azt mond­ják, az alis­pán gya­ko­ri ven­dé­ge volt a köl­tő, Balas­si Bálint.

Garam­szeg még egy kas­téllyal büsz­kél­ked­het, a Géczy csa­lád udvar­há­za már 1775-ben épült.