A Ponor-rétet átszelve érjük el a Ponor-forrást, vagyis a Ponor-vízkeletet. Ez a háromlépcsős vízrendszer második foka, ez az a hely, ahol a Pádis-fennsíkról eltűnő patakok itt, a Ponor-réten megjelennek, majd gyorsan el is tűnnek, hogy a Csodavárnál kerüljenek újra elő.
Archives
Csodavár
A kék jelzésen haladva érjük el Közép-Európa leglátványosabb karsztegyüttesét, a Csodavárat. A Csodavár úgy alakult ki, hogy a Vár-patak legmélyebben fekvő pontjaként összegyűjti a környék felszín alatti vizeit. Ezek a vízfolyások addig vájták, szélesítették a felszín alatti üregeket, amíg azok a hatalmas kőfelszín nyomásától és a földtani mozgásoktól beszakadtak.
Galbina-szirt
A jégbarlangtól alig egy kilométerre délkeletre emelkedik a sárga kör jelzésen megközelíthető Galbina-szirt, ahonnan szép időben remek kilátás tárul a Bihari karszt szépségeire.
Eszkimó-jégbarlang
A Glavoi-rétről a sárga pont jelzésű ösvényen haladva érhető el a Pádis-hegység egyik leghíresebb ürege, az Eszkimó-jégbarlang. Az üregben minden évben két hatalmas jégtömb keletkezik, amit Czárán Gyula az eszkimónak és a feleségének nevezett el. A dolog pikantériája az, hogy az eszkimó minden évben kénytelen új feleséget választani magának, tudniillik a nyári hónapokban a barlang belsejében lévő nyíláson keresztül a besüt a nap, és az eszkimó melletti kisebb jégtömböt, a feleséget minden évben következetesen elolvasztja.
A Fogarasi-havasok nyugati gerince (Feleki-tótól a Szuru-csúcsig)
Aki nyugat felől indul a Fogaras gerincén, az első katlanban találkozik a nyáron is jéghideg, kristálytiszta Feleki-tóval. Innen meredek út vezet a Feleki-nyeregkapuba, ahol nyáron birkapásztorokkal is találkozhat a vándor. A gerincút innen már laposabb hegyháton hullámzik tovább nyugat felé. A Budiszláv tetejéről csodás kilátás nyílik régi hazánk természetes határaira, majd a Szuru-csúcsra vezet az út tovább.
Negoj-csúcs
A legősibb nevén Juhászkő-csúcs első ismert megmászója 1837-ben Michael Ackner lelkész volt. S itt kell megemlékeznünk a nagyszebeni magyar természetjárás megszervezőjéről, az EKE helyi osztályának ügyvivőjéről, Szalay Béláról is, aki nemcsak havasi utakat tárt fel és tudományos igényű kalauzokat írt, de 1909-ben méréseivel ő állapította meg elsőként, hogy a Moldován-csúcs magasabb az addig legmagasabbnak hitt Negojnál. Felismerését akkor még kétkedéssel fogadták, olyannyira, hogy román szakemberek egészen 1958-ig a Negojt tartották országuk legmagasabb csúcsának.
Bilea-tó
A Bilea-tóhoz a Ceaucescu-i időkben épült Transzfogarason keresztül vezet az út.
Zsibrice-csúcs
A Zsibrice mészkőszikláiról pazar kilátás nyílik a Nyitra-völgyére és a Zobor-vidék északi részére, a hegy mögötti, úgynevezett hegymegi falvakra.
Piramis-csúcs és Zobor-csúcs
Egykor a Piramis-csúcson állt a Huba vezér emlékére 1896-ban emelt húsz méteres turulmadaras millenniumi emlékmű, amit 1921-ben a betörő cseh légionáriusok döntötték le, porba sújtva, megcsonkítva egész Felső-Magyarországot. A Zobor-hegy évszázadok óta a nyitraiak kedvenc kirándulóhelye, ma is turisták tömegei látogatják. Legmagasabb pontja a Zobor-csúcs.