A ’60-as évek létező szocializmusában úgy döntöttek, hogy az apró, de bővízű Rakaca-patakot az ipar szolgálatába állítják: még mielőtt a Bódvába ért volna, völgyét elzárták, vizét felduzzasztották. A Rakaca meg köszönte szépen, és a friss, tiszta vizű tározó körül gazdag élővilágra tett szert.
Archives
Csillag-hegy
Székelyszenterzsébet határában találjuk a Csillag-hegyet. Nem egy eget verő merész sziklabérc, de engedékeny, lágy dombja, hármas halmán a kettős kereszttel, megnyugtatja a lelket.
Borgói-hágó
Árpád népének egy része is itt látta meg először ősei földjét: a Kárpátoknak ezen a lealacsonyodó részén, ami később is hazánk egyik fontos, élénk forgalmú átjárója lett, ahol kereskedők vagy éppen ellenséges hadak is előszeretettel jártak-keltek.
Nagy-Mocsár
Egy pallósor, ami egy különös mesevilágba vezet. Ahol, ha meg nem is állt, de lassabban ballag az idő. Ez a Keleti-Kárpátok külső oldalán található Nagy Mocsár rezervátum. Az érintetlen láp puha mohaszőnyege Erdély legnagyobb tőzeg telepét rejti, ahol más az időszámítás: az erdei fenyőnek például 100 év kell ahhoz, hogy elérje a 10-20 cm-es átmérőt. A tudósok persze ezt is megmagyarázzák: az erősen savas és oxigénhiányos talaj és víz miatt teljesen hiányzik belőle a bakteriális flóra.
Túra a Sárkány-csúcsra
A Visói-havasok formakincse is igazolja, mennyire változatos táj fogadja az ide látogatót. Amíg a Toronyága tömbje vulkáni eredetű, addig a Sárkány-csúcs mészkőből épül fel, amit a gallérján előbukkanó jellegzetes fehér szirtek is jeleznek.
De ami a Sárkányra vezető túrát igazán felemelővé teszi, az a déli szomszédvár, a Radnai-havasok látványa. A Visó-völgyén túli hegység felhőkarcoló sziklaormaival, az Ünő-kőtől a Horthy csúcsig húzódó főgerincével egészen lenyűgöző paravánul szolgál. Az Ünő-kő éles orma talán erről az oldalról a legmarkánsabb.
Az utat törpefenyők nehezítik. Ha valaki úgy dönt, hogy hátat fordítva a Radnai-havasoknak, a délkeleti végéből, a Borsai-hágóból lát neki a Máramarosi-havasok bejárásának, egyből egy impozáns, de vad és áthatolhatatlan hegytömbbe ütközik. Akárhogy is nézzük, épp ez az érintetlenség és feltáratlanság az értéke és szépsége ennek a hegységnek.
Kornati Nemzeti Park
A natúrparkot mintegy 150 kisebb-nagyobb kopár sziget és sziklazátony alkotja.
Volt idő, amikor sűrű növényzet, fenyvesek és tölgyesek borították a szigeteket. Ám a velencei uralom idején kiirtottak az erdeit, mert kellett a fa a törökökkel szembeni harcokhoz.
Telascica Nemzeti Park és a Mir-tó
A Telascica Nemzeti Park fő látnivalója a függőleges sziklafal, melynek tetejéről a végeláthatatlan tengert csodálhatjuk meg. Innen alig pár perc sétára találjuk a Mir-tavat, melynek különlegessége vizének kivételesen magas sótartalma, amely a tavat tápláló tengeri patakoknak köszönhető.
Vulkán-csúcs, Ordas-kő
Útban a csúcs felé, már a Vulkán-hágóról is remek kilátások kísérnek az Érchegység környező hegycsoportjaira. Az előtérben a Verespataki-hegycsoport kérkedik a hatalmas Detunátákkal. Háttérben a Gyalui-havasok is előtűnnek. A szomszédos Bihar-gerinc is ideköszön, központjában a Nagy-Biharral.
A mészkőszirteket megmászva csodás kilátás tárul elénk a környező hegyek felé.
Grohot patak völgye
A zömmel vulkáni érchegység sajátossága, hogy felszínén néhol a mészkő is előbukkan. És azt már megtanulhattuk: ha egy vízfolyás mészkővel találkozik, abból mindig valami különös jelenség sül ki. Így van ez a Grohot patakkal is. A völgy mélyén egy barlangi folyosó tátong, amit Grohoti-sziklahídnak hívnak.