A szászoknak már se híre, se hamva Prázsmáron, de templomerődjük olyan épen megmaradt, mintha tegnap lett volna benne az utolsó istentisztelet. A Német Lovagrend kezdte el a templom építését 1218-ban. Miután őket kiűzték, kora gótikus stílusban folyt tovább az építkezés. Érdekessége, hogy a templomhajóból középen emelkedik ki a nyolcszögű templomtorony. A tatárjárás után megerősítették. A várfalba 275 darab kis kamrát építettek, minden családnak egyet-egyet. Békeidőben raktárnak használták, veszély esetén menedéket nyújtott.
A templom a Világörökség része. A bordás boltozat, a csúcsívek, a zárókövek, és a kivételes, 15. századi Szent Kereszt-szárnyasoltár egy olyan letűnt kor hagyatékai, melynek szellemét földi erővel nem lehet elpusztítani.
A barcasági erődtemplomok egyik legszebb példája az Árpád-kori Szászhermányban található. Az eredetileg Szent Miklósnak szentelt, majd luteránussá lett templom már a tatárjárás előtt állt. Aztán az újabb fenyegetések miatt addig erősítették a falait, hogy kiállta Báthori fejedelem, a moldvai vajda és a kurucok ostromát is. Utoljára a fegyverek zaja 1848-ban verte fel a csendjét, amikor a székelyek rohammal vették be az osztrákoktól. A templomot ölelő védőfal rendszerben a vész esetén ide menekülők számára 200 kamrát alakítottak ki. Békeidőben a családok itt tartották az élelmet és más értékeiket. De a kamrákban különféle műhelyeket is működtek és itt volt az iskola is.
Az erődfal tornyában a kápolna falain különleges 15. századi freskók díszlenek.
Szentpéter Árpád-kori templomának falai még úgy, ahogy megvédték a közösséget a zivataros századokban, de a legújabb kor ármányai ellen kevésnek bizonyultak. Így van az, hogy a Barcaság egyik legrégebbi és legjelentősebb szász településén ma már fehér holló a magyar és a német lélek.
Barcaföldváron állt egykor a Német Lovagrend fő vára, a Marienburg. A ’70-es években a vár nagy része egy földrengés áldozata lett. Nemrég újították fel, de a vár már csak nyomokban hasonlít egykori önmagára.
Ha II. András nem hajítja ki a nagyravágyó lovagokat, Földvár az önálló pápai teuton állam fővárosa lett volna. A tatárdúlás után IV. Béla építette újjá, majd Zsigmond király tartott országgyűlést falai között. A sok ostromot megélt Földvárnak a legújabb kor átkozott szerepet szánt, hiszen itt található a II. világháború egyik legkegyetlenebb haláltábora, ahol rengeteg magyar és német katona halt meg.
A betörő keleti hordák többször letarolták Barcaújfalut, ám sem a hadjáratok, sem a természeti vészek nem tudták elpusztítani. Amikor Brassóhoz került, a 15. században épült fel temploma is. Német lett az istentisztelet nyelve, de 1781 egy vasárnapján, amikor a szász pap németül kezdett prédikálni, a nép rázendített egy magyar zsoltárra. Így lett végül újfalunak magyar lelkésze. Az önérzetes nép büszke lehet fából faragott festett berendezésére is, hiszen itt egy magyar evangélikus templomokban igen ritka szárnyasoltárral találkozunk.
A barcasági tíz magyar faluhoz tartozó Háromfalu egyike Krizba. Amikor az ősi királyi birtokot, Rákospatakot a betelepült szászok magukévá tették, el is nevezték Krebsbachnak. Így történhetett, hogy a magyarlakta település a reformáció idején a lutheránus hitre tért át. Történelmi viharok próbálták, tűzvészek, földrengések pusztították, de áll az erős vár és él még a magyar Krizbán.
Van mit mesélnie Feketehalomnak a középkorról. Például azt, hogy Luxemburgi Zsigmond több oklevelet is innen bocsátott ki. Dúlta török, tatár, oláh, látta elbukni a kurucokat és győzni Bem seregét, szemtanúja volt, ahogy 1945-ben szász lakóit deportálják, mégis vannak még látható jelei a múltjának.
Itt ágaskodik 13. századi templomerődje is, ami a hontériuszi időkben az evangélikusoké lett. Odabent a Szászföldön ritkaság számba menő festett kazettás mennyezet hajol fölénk.
Cserény középkori településének bőven van mondanivalója az erre járó magyar turistának. A zólyomi ispánság birtokát III. András király 1300-ban harci érdemeiért Madách Imre ősének, Kürtösi Pál comesnak adományozta. Ő építette a gótikus Szent Márton templomot, melynek falait korabeli, 14. századi freskók díszítik. A török veszély idején fallal vették körül, majd harangtoronnyal is megtoldották a templomot, melynek 1483-ban készített gótikus oltára ma a Magyar Nemzeti Galériában látható. A templomba a plébános segítségével juthatunk be; a plébánia telefonszáma: 00421484192052.
A falutól északra egy különös kilátóból vehetjük szemügyre a tájat.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a gótikus templom.)
Árpád-kori település Kiéte. A falu büszkesége a 13. századi román-gótikus stílusú temploma. Kiéte ma már régészeti lelőhelyeiről ismert. 1941-ben számos bronzkori urnasírt találtak hamvasztásos temetőjében. Az itt feltárt jelentős leletegyüttes adta a „kiétei kultúra” nevét.
