A szórványtelepülés a Hargita fennsíkján, a Nagy-Küküllő völgye felett, csaknem 1000 méteres magasságban fekszik. A Zetelaka környéki tanyavilágot, így Deságot is a túlnépesedett falvakból a távolabb eső hegyvidékekre felköltözők alakították ki; miután a szűkülő élettér szükségessé tette, hogy művelés alá fogják az addig terméketlen területeket is. Így váltak a természetes legelők szántókká, s a kezdetben alkalmi szálláshelyek végleges lakhelyekké.
Archives
Zeteváralja
A falu a Nagy-Küküllő völgyében terül el. Zeteváralja ma egy 800 lelket számláló színmagyar település, amit a Millenium idején az itteni fafeldolgozó munkások alapítottak.
Gyimesi-szoros (Gyimesbükk, Kontumác, Rákóczi vár)
Ahol a Kárenta-pataka beletorkollik a Tatrosba, ott húzódik az ezeréves határ. Felette egy dombon a völgy első római katolikus temploma, a kontumáci Nagyboldogasszony kápolna áll. Mellette közvetlenül világháborús katonai emlékhely fogad. A szorosban a MÁV legkeletibb őrháza található, ahol Bilibók Ágoston vasúttörténeti gyűjteménye tekinthető meg. Az őrház fölött, a Kőorr-hegycsúcs Antalok sorka nevű nyúlványán áll a romos Rákóczi vár, melynek szerepe mindig is a határ ellenőrzése volt.
Hidegségpataka
Korábban Gyimesközéplok része, a trianoni békeszerződés előtt Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. Az idelátogató megcsodálhatja a klasszikus csángó házakat, valamint életet.
Gyimesfelsőlok
Csíkszeredától 30 km-re északkeletre a Tatros völgyében fekvő hosszan elnyúló szórványtelepülés.A Tatros völgye a 17. század közepén még lakatlan volt. A benépesülés a székely határőrség létrehozásával kezdődött, majd a gyimesi hágón át a nehéz életkörülmények és a katonáskodás elől vándoroltak ide főleg csíki székely néptömegek, több hullámban. Egy részük meg sem állt Moldváig, mások viszont itt maradtak, és megalapították Gyimesbükköt majd Középlokot és Felsőlokot. Részei: Récepataka, Sántatelek, Komját vagy Karácsony, Rajkók vagy Farkasokpataka, Bothavaspataka, Rána- vagy Ciherekpataka, Görbepataka, Ugrapataka, Szőcsökpataka, Gáborokpataka, Nyíresalja.
Selmecbánya
A különleges hangulatú városka története szorosan összefügg a bányászattal, hisz már az ókor óta arany és ezüst után kutakodtak itt, nem kevés sikerrel. Selmecbánya a középkortól hosszú évszázadokon át bányáiról, aranyműveseiről és iskoláiról messze híres városa volt hazánknak. Olyannyira, hogy 1762-ben itt jött létre a világ első bányászati akadémiája, és 1782-ben – Pozsony és Debrecen után – már a Királyság harmadik legnépesebb városa volt, a maga 23 ezer lakosával. Ma már csupán nyolcezren élnek itt, elsősorban a turizmusra hagyatkozva. A belváros 1993 óta a világörökség részét képezi.
Holtmaros
A magyar többségű Maros-völgyi település, Holtmaros református templomában őrizték sok éven keresztül az erdélyi irodalom egyik legnagyobb alakja, Wass Albert hamvait. A templom kertjében álló szobrát a román hatóságok levetették. Helyette kis fenyő emlékeztet az üldözött íróra, míg szobra ideiglenesen bekerült a templomba. A Czegei Wass Alapítvány és a Holtmarosi Református Egyházközség által működtetett Tulipán Gyermekotthonban 12 állami árvaházból származó gyermeket nevelnek.
Marosvécs
A Maros mentén egy dombtetőn áll a marosvécsi Kemény Kastély. Birtokolták a Bethlehenek, a Rákócziak és itt írta meg Werbőczy István híres Hármaskönyvét, a Tripartitumot. A XVII. századtól a Kemény család tulajdonában álló épületben alakították meg Trianon után Báró Kemény János kezdeményezésére a két világháború közti erdélyi irodalom alakjai az Erdélyi Helikon társaságot. A kastély parkjában a Helikon-asztalt Kós Károly faragta, Kuncz Aladár emlékére. A parkban nyugszik Kemény János, valamint Wass Albert író is. A kastélyt a kommunista államosítás után mára sikerült visszaszerezni a Kemény családnak.
Kolcvár
A Kendeffy család Árpád-kori legendás várának romjai a Malomvíz patak fölött magasodnak. A XIV. században épült vár tulajdonosai a Kendeffyek után a Kenderessy nemesi családok voltak. A rommal átellenben lévő parton egy XIII. századi, eredetileg római katolikus, ma már ortodox templom áll. Brazi település fölött a Sebesvíz patak völgyének egy eldugott sziklafalán 1896-ban emléktáblát állították annak emlékére, hogy 1882-ben a Retyezátban rendeztek vadászatot Rudolf trónörökös számára.