Itt, a patinás falu központjában magasodik a 16. században épült legendás Török-torony. Az építményből egykoron a közelgő ellenséget vizslatták eleink, de arról is nevezetes, hogy 1681-ben e falak között őrizték a Magyar Szent Koronát. A toronnyal szembeni épületben pedig nem más, mint Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szállt meg, miközben Bécsbe tartott, nem baráti látogatásra.
Archives
Boldogasszony
A településen hatalmas, kéttornyú bazilika áll. A templomot a török többször is elpusztította, így lett a Kárpát-medence legmutatósabb barokk temploma. A hagyomány szerint II. András király uralkodása alatt a kiáradt Fertő-tó több falut is elöntött. Ezek helyett alapították a 13. században a Boldogasszonyt, ami búcsújáró hely is.
Féltorony
Itt található a több mint 300 éves barokk Harrach-vadászkastély, ami hosszú ideig a Habsburg-Lotharingiai család nyári rezidenciájaként szolgált.
Fertőd
Egykori nevén Eszterháza, az Esterházy család ősi birtoka. Híres a Versailles mintájára épült 18. századi kastélyáról, amit Esterházy Miklós herceg építtetett 1764 és 1766 között.
Kászonaltíz
A Kászoni-medence központi települése. A templom a 15. században épült, de vannak Árpád-kori emlékei is, a keresztelőkút és a szentségtartó ebből az időből való. A település központjában a két világháborúban elesett katonáknak állítottak emléket.
Kászonimpér
Kászonimpéren a Balási és a Bornemissza családok tették le névjegyüket. Utóbbiaknak többek között egy kis kőkápolnát köszönhetünk. A kápolnának nemcsak a Szent László legendáját megörökítő freskó maradványa a különlegessége, hanem a régi oltárkövön található rovásírás, ami egyik ritka példánya az ősi írásmódunk máig fennmaradt kézzel fogható emlékeinek. A településen található a híres kászoni Balási család sarja, Balási József csíkszéki főkirálybíró 1833-ban épült későbarokk kúriája.
Domokos
Domokos szemrevaló református temploma nincs száz esztendős: az ősi templom 1943-ban pusztult el egy légitámadásban, ám az Ég áldásával, Debreczeni László tervei alapján új szép fiatornyos templom épült, amelybe a régiből a 18. századi faragott kőszószéket sikerült átmenteni.
Szolnok-Doboka északi végén Magyarlápos mellett Domokos magyarsága tartja még a frontot, pedig a Láposi-medence századokon át meghatározó települését is megpróbálták a zord idők. Havasalföldi románok, tatár-török seregek is pusztítottak itt. A domokosiak 1848-ban nemzetőrséget hoztak létre, mire a kővárvidéki román felkelők november végén megadásra szólították fel őket. Mikor a honvédcsapatok elvonultak a környékről, a szomszédos rogoziak megtámadták a falut, melynek lakói Magyarláposra menekültek. A támadás hírére visszatérő honvédek kiűzték a rogoziakat az égő Domokosról, és felgyújtották Rogozt. Minden tragédia ellenére sikerült átmenteni a magyarságot a XXI. századba: Domokos a mai napig 90%-ban megmaradt református magyar nyelvszigetnek.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a református templom.)
Macskamező
Miután a Lápos a kárpáti vulkáni vonulatban megszületik, ifjonti hévvel lecsorog a hegyről és a Láposi-medencébe ér. Itt kissé lelassul, de csak hogy erőt gyűjtsön a Kővár-hegység áttöréséhez. Épp itt, a Láposi-sziklaszoros kapujában van Macskamező.
„A hagyomány szerint e község első telepese a nemes Velle család őse volt, ki egy irtásos helyen vadmacskát lővén, erről nevezte el a községet. Temploma fából épült. 1891-ben vásárolta 50 forinton Sósmező egyházközségtől Pap Simon. Védőszentje Mihály főangyal.” Így jellemezte Macskamezőt Kádár József 1901-ben a Szolnok-Doboka vármegyéről írt monográfiájában. Annyit még hozzátennénk, hogy az 1875-ben épült Szent Demeter fatemplom is Macskamező ékessége. A falu előtt tehát nem csak a Lápos tart pihenőt, hanem az erre vetődő vándornak is érdemes.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Szent Demeter fatemplom.)
Nagyida
A falu az Ida-patak mellett fekszik. Nagyida egykor a Perényi család várának legendás osztrák ostromáról volt nevezetes, de ma már nyoma sincs a várnak. A faluban azért megtaláljuk a Csákyak szép parkkal övezett kastélyát is, ami még emlékeztet a magyar múltra.
Az anekdota szerint a XVI. században Perényi, a Szapolyai János király pártjához tartozó főúr cigányokkal védelmeztette várát, Nagyidát a Habsburg király, Ferdinánd serege ellen. A cigányok diadalmaskodtak volna, ha nem kiabálják a visszavonuló németek után: „szerencse, hogy elfogyott a puskapor, különben…” Ezt hallva a német vezér, Pucheim visszafordult, elfoglalta a várat és lenyakaztatta a cigányokat.
A Nagyidai cigányok tragikomikus sorsát Arany János tette közismertté