Rónafüredi kirándulás nem telhet el ásványvízfürdő nélkül. A helyi forrásoknál már az 1600-as évektől egész különleges módon oldják meg a vízgyógyászati kezeléseket. Az ásványvizet először egy 1000 literes kádba engedik, majd tüzet gyújtanak alatta. A 40-45 °C-ra melegített vízzel teli üstbe ülve úgy érezzük, mintha valósággal megfőznének minket. Amikor már kellően felhevülünk, gyorsan be is ugrunk a hideg folyóvízbe. Ezek a fürdőkúrák jót tesznek az idegrendszernek és az izomzatnak, de gyógyítják a lumbágót és a reumát is.
Nagytárkány a hagyomány szerint Árpád fejedelem fiáról, Tarhosról kapta a nevét. Lakói hűen őrzik magyarságukat és történelmüket, így 2005-ben felállították a Felvidék első Trianon emlékművét.
A Balassi család emléke is itt él még a faluban. 2006-ban avatták fel Balassi Bálint andezit szobrát, arra emlékezve, hogy Nagytárkányban élt a költő testvérhúga, sőt, miután elvesztette feleségét, Dobó Krisztinát, tizenkét éves koráig Balassi fia is itt nevelkedett.
A község messze híres büszkesége, a sóhivatal felújított épülete.
Bély 1781-ben épült Sennyei kastélyának díszes márványtermi fáklyái is kialudtak rég, de mégis megőrizte méltóságát, és legalább a főépület homlokzata megmutat valamit Bély régi fényéből.
Zemplén egyik legősibb települése a „roppant barátklastromokkal” rendelkező Lelesz. Az apátság sokat megélt öreg tornyáról már elkopott az idő. Volt itt esemény bőven, ami koptassa. Az úr 1180-adik esztendejében alapította a kolostort maga Boleszlo váci püspök. Az apátság hamar hiteles hely lett, 1567-ig sok gyertyát égettek körmükre a vaskos falak között okleveleket jegyző szerzetesek. És arról is szól a régi fáma, hogy 1213-ban II. Endre király itt vette hírét Gertrudis megölésének, ezért kegyeletből a templom falai között temettette el a királynő szívét. Sok pusztítás érte az uradalmi központot, a jó premontreiek többször is megerősítették, és az Úristen is valahogy mindig adott nekik erőt az újrakezdésre. A keleti szárny gótikus kápolnájában kopott freskók őrzi még egy büszke korszak emlékét.
Királyhelmec 15. századi birtokosai, a Pálócziak építették a város feletti dombra várukat. Később a Perényi-család szerezte meg, majd viszálykodások után 1548-ban királyi parancsra lerombolták. Azóta a helyiek csak „Csonkavárként” emlegetik a romokat, amelyekről ragyogó a kilátás a városra és környékére.
Amikor a Fő utcán fejet hajtunk a premontrei szerzetes, költő, volt Királyhelmeci plébános, Mécs László előtt, nem feledjük, hogy a keresztény költő 3 évet ült a kommunisták börtönében.
Több száz évre visszanyúló hagyománya van Kisgéresen a szőlőtermesztésnek. A falu ”boros” pincesora ma is szolgálja szőlősgazdáit.
A Baksa nemzetség addig-addig méregette ezt a remekül védhető kopár dombot, amíg valamikor a 13. – 14. század fordulóján várat építettek tetejére. Giskra hadaitól 1459-ben Mátyás király serege foglalta vissza. Úgy tűnik a bodrogközi várurak makacs egyenessége megbosszulta magát, ahogy szerdahelyen, úgy itt is, 1672-ben az akkori várbirtokos, Soós György csatlakozott a Habsburg-ellenes, Wesselényi-féle szervezkedéshez, ami után a császáriak ezt a várat is felrobbantották.
Karcsa híres Árpád-kori körtemplomáról, amit Tompa Mihály is versbe szedett.
A Karcsa partinál áll egy másik neves műemlék, az ősi Pácin község reneszánsz kastélya, melyet Észak-Magyarország egyik leggazdagabb főura, Mágóchy Gáspár épített 1581-ben. És a bejárat fölötti címeres kőfaragványban üzent is a jövendőnek: „Bátorság az Istent félni, veszedelmes ellene élni.”
Karos határában, a Honfoglalás kori Régészeti Parkban kopjafák jelölik az elmúlt században feltárt sírokat. Nemzeti sírkert ez, a Kárpát-medence eddig ismert leggazdagabb honfoglalás-kori temetője, amelynek gazdag leletanyaga jelzi, hogy a magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építhette ki első hatalmi központját.
