Székelyudvarhely ma is az erdélyi magyarság egyik fellegvára. A hagyomány szerint itt tartotta udvarát egy ideig a hunok nagykirálya, Attila. Aztán az Árpádok korától több Székely Nemzetgyűlésnek volt színhelye. Zsigmond királytól kapta városi kiváltságait, amiket az erdélyi fejedelmek is megerősítettek.
Gazdag középkori építészeti emlékeiből kevés maradt, de régi várának maradványa még dacol a viharokkal. Egy ősi erőd helyére építette 1565-ben János Zsigmond fejedelem, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére, s gúnyképpen Székely Támadt várának nevezte el. Nem sokáig tűrték a székelyek a megalázást, az első adandó alkalommal, 1599-ben lerombolták. Később a Habsburgok használták fel a kurucok megzabolázására, ezért a szabadságharcosok végleg tönkre tették, azóta nevezi Udvarhely népe Csonkavárnak.
A város főterén tornyosuló református templom előtt, Orbán Balázs szobrát találjuk.
A város alvégén, a Szálvátor-hegy alatt húzódik meg szerényen Udvarhely legrégebbi építészeti műemléke, a 13. századi Jézus Szíve-kápolna.
“A magyar népet tekintem családomnak s azt is kívánom fő örökösömmé tenni” – szólt Orbán Balázs végakaratában. És jönnek is az örökösök, egykori birtokára, a szejkei borvízoldalra, hogy megálljanak a hant előtt, ahol nyugszik az író, a történész, a néprajzkutató, az országgyűlési képviselő, a székely szabadság elkötelezett híve… de elég csak annyi: a legnagyobb székely.
Orbán Balázs indít útnak: bekísér az életbe vezető utolsó székelykapun, ami eredetileg szejkei nyári lakja, a Kossuth-lak előtt állt. Átsétál velünk a végső nyughelyéhez vezető kapu soron, hogy megmutassa az udvarhelyszéki kapuk ősi díszítőművészetét.
Aztán kissé elszontyolodik, hisz az általa felkarolt szejkefürdői üdülőtelep régi épületeiből már nem sok maradt. De itt vannak még a kiapadhatatlan kénes, sós, szénsavas források. A szejkei borvizet bizony nem szagolgatni, inni kell.
A falu közelében, Udvarhely felé a Mál-tető oldalában keresztútra lépünk. Sajátos székely kálvária ez, amit az Ugron család álmodott meg 2009-ben a kápolnájukhoz vezető út mentén. 14 stáció, melyek a székely történelem sorsfordító eseményein vezetnek végig, s szembesítenek: hányszor hoztak már ítéletet a székely nép felett. Mert hiába szaggatták szét nemzetünk testét, halhatatlan lelkét földi hatalom nem képes megfosztani. Ezt üzenik a stációk, itt a Máli erdőben, melynek tetején az Ugron család 1890-ben épült temetkezési kápolnája hirdeti az örökkévalóságot.
A Hideg-Szamos és a Reketó közötti hegyhátra emelkedve egy egészen különleges világba csöppenünk. A kiterjedt havasi fennsíkon szétszórt házak a mócok szórványtelepüléseit alkotják.
Szamosfő, régi nevén Magura lakói is gyakran több száz méterre élnek egymástól, a Gyalui-havasok végtelennek tűnő hegytömegeivel körülvéve.
Havasnagyfalu fölött, a Funtinel tisztása amilyen szép, annyi keserűség fűződik hozzá. A márciusi ifjak egyik vezéralakjára, a szabadságharc egyik szabadcsapatának vezére, a 23 éves Vasvári Pál és 400 önkéntese véréből fakadnak a funtineli virágok. 1849. július 6-án az Avram Iancu vezette mócvidéki román csapatok irtózatos kegyetlenséggel öldökölték le a tőrbe csalt magyar honvédeket. Vasvári holtteste soha nem került elő.
Fenes alatt van egyből Tordaszentlászló. A monda szerint Szent László a kunok feletti győzelem után a kunok kezeiből kiszabadult magyar foglyokat megtelepítvén, ott fényes templomot építtetett, s az így keletkezett falu még ma is Szent László nevét viseli.
Ilyen múlttal és örökséggel nem is tehetett mást Szentlászló népe, mint minden vészen át megmaradt magyarnak itt, a Móc-vidék szorító ölelésében. A hősök emlékműve szimbolizálja Tordaszentlászló múltját és jelenét.
A központhoz közeli parkban kissé megkopott már a régi kastély, amelyben hosszú ideje tüdőszanatórium működik. Utolsó tulajdonosa gróf Széchenyi Miklós volt, aki nyári rezidenciaként használta még a Monarchia idejében.
Szentlászló kalotaszegi jellegét leginkább a falumúzeum őrzi.
A Fenes-patak völgyében barangolva a magyar múlt emlékei köszönnek ránk. Az Isztolna határában található híd lett egykor az új határ, amikor 1940-ben Észak.Erdély visszatért. A hídfőnél a Kós Károly tervezte faragott kapu emlékeztet a régi Kalotaszegre.
Magyarfenes régi vára már nincs meg, Gyalu vette át szerepét, de 13. századi Szent László temploma őrzi még az erdélyi püspökség emlékét. Sokszor cserélt gazdát a reformátusok és a katolikusok között, míg 1749-ben végleg a katolikusoké lett. A szentély 14. századi freskóit a Kolozsvári testvérek apja, Miklós festette.
Havasaink általában olyan településről kapják a nevüket, amelyhez földrajzi és történelmi szempontból is erősen kötődnek. Így van ez a Gyalui-havasokkal is, melynek névadó községe, az Árpád-kori Gyalu a Várad-Kolozsvár főútvonalon fekszik, ott, ahol a Hideg- és a Meleg-Szamos egyesül.
Elárvult, megroskadt várkastélya más világhoz szokott. Az erdélyi püspökség 14. századi várának a török hódoltság idején fontos szerep jutott. Egy ideig Gyalun tartotta udvarát a Budáról elűzött özvegy Izabella királyné. Várad püspöke, Fráter György 1541-ben itt kötött titkos egyezményt Habsburg Ferdinánd királlyal. Sokáig az erdélyi fejedelmek és a Habsburg uralkodók csatározásainak színhelye volt, majd a kuruc kor után a második világégésig a Bánffy család birtokolta. 20. századi sorsát Gyalu sem kerülhette el: újkori pusztulásának talán gátat szabhatna, ha a Bánffy család leszármazottjának sikerülne visszaigényelnie ősi jussát.
Gyaluban járva gondoljunk a méltatlanul elfeledett költőnkre, Sértő Kálmánra is, aki 1941-ben az itteni szanatóriumban tért meg a Teremtőhöz.
A Vécke-patak völgykatlanban fekvő Székelyvécke amilyen szerény lélekszámban, olyan büszke lehet küllemére, természeti és épített örökségére.
Vécke 18. századi katolikus templomának különlegessége, hogy erődfalát Petrás Mária csángó kerámiaművész magyar szenteket ábrázoló alkotásai díszítik.
Székelyvécke kálváriáján a stációkat az enyészettől megmentett székelykapuk alkotják. A keresztút tetejéről már csak a kápolna hiányzik.
A bözödújfalusi tótemető felett, a Küsmöd pataka völgyén fekszik Kőrispatak. A régiek helyére a 19. században dombra épült református, és a központban álló unitárius templom is a ki nem hunyó hitet hirdeti.
A 2004. december 5-én faragott székelykapu pedig azt, hogy itt még akkor is befogadják a magyart, ha az eltaszítja magától testvérét.
A kőrispatakiak mindig is dolgos székelyek voltak. A földművelés és állattenyésztés mellett évszázados múltra tekint vissza a szalmakalap készítés népi mestersége. Szőcs Lajos és családja is őseiktől örökölte a kalaposságot, és hogy ez a hagyományos mesterség ne vesszen el az új világrend útvesztőiben, 2001-ben megnyitották a világon egyedülálló Szalmakalap-múzeumot.
A Kis –Küküllő felső völgyének központja Erdőszentgyörgy. Itt őrzi ősei hagyatékát a 6. Württemberg Huszárezred. És hogy miért Württemberg ezred? Sándor württembergi herceg volt ugyanis a férje a szépséges Rhédey Klaudia grófnőnek. Nem más volt ő, mint Mária brit királynő nagyanyja, II. Erzsébet ükanyja, aki éppen itt, a Rhédey család kastélyában nőtt fel. A hagyomány szerint a kastélyt a Kornissok egy apátsági kolostor romjaira építették a 16. században. Tőlük került aztán 1620-ban a Rhédey családhoz, akik 1809-ben alaposan kistafírozták uradalmukat.
A falu feletti dombtetőn már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum. Onnan hozták át a református templom alatti sírboltba az 1841-ben meghalt Rhédey Klaudia grófnő földi maradványait.