Szé­kely­ud­var­hely ma is az erdé­lyi magyar­ság egyik fel­leg­vá­ra. A hagyo­mány sze­rint itt tar­tot­ta udva­rát egy ide­ig a hunok nagy­ki­rá­lya, Atti­la. Aztán az Árpá­dok korá­tól több Szé­kely Nem­zet­gyű­lés­nek volt szín­he­lye. Zsig­mond király­tól kap­ta váro­si kivált­sá­ga­it, ami­ket az erdé­lyi feje­del­mek is meg­erő­sí­tet­tek.

Gaz­dag közép­ko­ri épí­té­sze­ti emlé­ke­i­ből kevés maradt, de régi várá­nak marad­vá­nya még dacol a viha­rok­kal. Egy ősi erőd helyé­re épí­tet­te 1565-ben János Zsig­mond feje­de­lem, az elle­ne fel­lá­zadt szé­ke­lyek meg­fé­ke­zé­sé­re, s gúny­kép­pen Szé­kely Támadt várá­nak nevez­te el. Nem soká­ig tűr­ték a szé­ke­lyek a meg­alá­zást, az első adan­dó alka­lom­mal, 1599-ben lerom­bol­ták. Később a Habs­bur­gok hasz­nál­ták fel a kuru­cok meg­za­bo­lá­zá­sá­ra, ezért a sza­bad­ság­har­co­sok vég­leg tönk­re tet­ték, azóta neve­zi Udvar­hely népe Cson­ka­vár­nak.

A város főte­rén tor­nyo­su­ló refor­má­tus temp­lom előtt, Orbán Balázs szob­rát talál­juk.

A város alvé­gén, a Szál­vá­tor-hegy alatt húzó­dik meg sze­ré­nyen Udvar­hely leg­ré­geb­bi épí­té­sze­ti műem­lé­ke, a 13. szá­za­di Jézus Szí­ve-kápol­na.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 135. rész: Udvarhelyi-dombság — Az anyaszék szívében