Székelyudvarhely ma is az erdélyi magyarság egyik fellegvára. A hagyomány szerint itt tartotta udvarát egy ideig a hunok nagykirálya, Attila. Aztán az Árpádok korától több Székely Nemzetgyűlésnek volt színhelye. Zsigmond királytól kapta városi kiváltságait, amiket az erdélyi fejedelmek is megerősítettek.
Gazdag középkori építészeti emlékeiből kevés maradt, de régi várának maradványa még dacol a viharokkal. Egy ősi erőd helyére építette 1565-ben János Zsigmond fejedelem, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére, s gúnyképpen Székely Támadt várának nevezte el. Nem sokáig tűrték a székelyek a megalázást, az első adandó alkalommal, 1599-ben lerombolták. Később a Habsburgok használták fel a kurucok megzabolázására, ezért a szabadságharcosok végleg tönkre tették, azóta nevezi Udvarhely népe Csonkavárnak.
A város főterén tornyosuló református templom előtt, Orbán Balázs szobrát találjuk.
A város alvégén, a Szálvátor-hegy alatt húzódik meg szerényen Udvarhely legrégebbi építészeti műemléke, a 13. századi Jézus Szíve-kápolna.