A Telecskai dombok ölelésében fekszik a török alatt megritkult, majd a 18. században újratelepült Kishegyes. A síkhoz szokott szemnek tekintélyesnek számító löszfalak előterében, a Dombos művészeti fesztiválnak is otthont adó hegyaljai völgyben fehérlik Csete György építész sajátos alkotása, a kemencekápolna, amely az 1456-os nándorfehérvári diadalnak és az ’56-os magyar szabadságharcnak állít emléket.
Kishegyes központjában a templomot Szent Anna tiszteletére emelték, 1788-ban. Mellette a parkban szomorú kép fogad: az alapító, Mátyás király szobra nincs a helyén. Ott van viszont Guyon Richárd honvédtábornok.
1849 nyarán Kishegyesnél az ő vezényletével vívta meg a magyar hadsereg a szabadságharc utolsó győztes csatáját Jelačić túlerőben lévő hadai ellen. A hálás utókor 1887-ben obeliszket emelt a hősöknek, de az új jugoszláv hatalom lerombolta emléküket. Ám ahogy az lenni szokott, a magyar furfang valahogy átmenekítette a diktatúrán az emlékoszlop tábláit, így az egykori emlékmű mását 2000-ben újra felállították a temetőben.
A dombvidék lösztakarója, Bácska kövér legelői és gazdag szántóföldjei békésebb időkben nagyszerű életteret nyújtottak az itt élőknek. Az állattartásra és földművelésre is ideális talaj bőséggel ajándékozta meg gondoskodó gazdáját.
A telecskai löszfennsík termékeny földje már a népek vándorlása előtt vonzotta az embereket. Ha tudták volna, mennyi vészkorszakon kell átmenniük utódaiknak, tán meg sem vetik a lábukat Topolyán… Rabigálta török, dúlta szerb, aztán a kiegyezés után nyugalmasabb, építkező évtizedek jöttek a mezővárosra. Ekkor épült a régi Kálvária kápolnája is.
A hit dönthetetlen erejét mutatja a bácskai magyarság legnagyobb katolikus szentélye, a régi helyén 1906-ban épült Sarlós Boldogasszony templom is. Raichle Ferenc neves szabadkai építész tervezte a korában újdonságnak számító vasbeton oszloprendszerrel.
A hit fellegvára után az út az istentelen hordák áldozataihoz, a temetőbe vezet. 1944-ben a szovjet csapatok árnyékában betörő szerb partizánok nagy vérengzést tartottak Topolyán. Több száz ártatlan magyar embert küldtek a halálba.
Az alföldi szélmalom munka híján megmaradt műemléknek a topolyai tó partján.
A Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ a topolya környéki magyarság egyik fellegvára. Itt működik többek között a tulipán kézimunka csoport, de van itt néptánc is.
A Galonya patak Marosba ömlésénél, az apró Galonyán ma is áll a híres nevezetes vadászház, amit annyi magyar író és költő megénekelt már. A marosvécsi Erdélyi Helikon irodalmi kör alapítója, báró Kemény János unokája, Nagy Kemény Géza él itt, s a nagymamájáról elnevezett Auguszta-vadászkastélyában vendégházat üzemeltet.
A Görgény jobb oldali mellékága, a Kásva-patak völgyének felső részén fekszik Görgényüvegcsűr. Régen itt csak erdőségek voltak, aztán történt, hogy a környék birtokosa, ifjabb Bornemissza János báró 1760 körül egy német barátjával a rengetegben vadászva kvarcot találtak. Miután bükkfa is volt bőven a környéken, a báró úgy döntött, üveghutát létesít. Jöttek is családostul az üvegfúvómesterek, Morvaországtól Németországon át Itáliáig. Ők voltak az első lakói a településnek, ami 1847-ben lett önálló község. Bornemissza bárónak munkásai lelki és szellemi életére is volt gondja, 1781-ben fakápolnát építtetett, ami helyén 100 évvel később épült fel a mai templom. 1872-ben iskola is épült. Előtte a parkban, Erzsébet királyné hajdani emlékműve áll a két világháború áldozatainak a nevével.
Egy maroknyi magyar él Görgényszentimrén is. Van miből táplálkozniuk, hisz a királyi vár alatt kialakult település a középkortól egészen a 19. századig mezőváros, és sokáig a görgényi uradalom székhelye volt. A környék erdői mindig is bővelkedtek nagyvadakban. A lerombolt vár köveiből épült kastély II. Rákóczi György erdélyi fejedelemsége idején már jeles vadászatok központja volt. A 18. században a Bornemissza család átépítette, 1848-ban a románok feldúlták, majd a helyreállítás után, 1881-ben Habsburg Rudolf trónörökös vadászkastélya lett.
A millennium idején épült katolikus templom előtt Szent Imre szobra emlékeztet a falu védőszentjére. A református temploma a legrégebbi. Szent helyeik még itt vannak, de az elvándorlás, az asszimiláció és a magyar nyelvű oktatás megszűnése miatt a magyarok száma erősen lecsökkent.
Az Erdélyi-medence és a Görgényi-havasok találkozásánál, a Maros és a Görgény összefolyásánál, fontos utak metszéspontján van Szászrégen. Az Árpádok előtt már lakott településre a tatárjárás után szászok érkeztek, akik hamar uradalmi központtá fejlesztették. Ám a régi időkből nem sok emléke maradt. Legősibb temploma 14. századi, ma már az evangélikusoké. A 15. században már mezőváros Régent a császáriak, majd a törökök is feldúlták. 1660-ban Kemény Jánost itt választották erdélyi fejedelemmé. De megemlegette a ’48-as szabadságharcot is, amikor a székely-szász harcokban a lángok martaléka lett. A boldog békeidők évtizedeiben a Felső-Maros vidék egyik központjává fejlődött. Ám jött a kőszívű 20. század és egykori szász jellegét végleg elvette. Az elűzött németek helyére románok telepedtek, akik jelenlétüknek a városban úton útfélen harsány – és néhol megmosolyogtató – jeleit is adják.
Magyar emlékekkel főleg a régeni katolikus templom kertjében találkozhatunk, ahol szoborpark őrzi nagyjaink emlékét. Márton Áron püspök, vagy Szent István király mellett itt állna Wass Albert szobra is, ha a román hatalom el nem távolíttatta volna.
A Felső-Maros mente magyarsága főleg református. Régeni templomuk 1890-ben épült. A környék magyar közösségét szolgálja, de vendégházként is működik a Dió ház, amelyet Demeter József református lelkész álmodott meg.
Az Alsó-Nyikó mente legnagyobb települése és községközpontja, Siménfalva. Határában állt egykor a legendás Kadicsa vára. Unitárius temploma Székely Mózes régi udvarházának köveiből épült, 1811-ben.
Régi szent neve dacára az első unitárius falu, Székelyszentmihály. Itt van a Nyikó-mente legnagyobb unitárius temploma, ami 1851-ben egy korábbi templom helyén épült.
A Gyarmati-kertben a falu 1848-as székely vértanúinak emlékoszlopa figyelmeztet: soha ne feledjük a négy fiatal hazafit, Sebestyén Józsefet, Bántó Sándort, Bedő Ferencet és Barabás Jánost, akiket 1848 novemberében az Ugron-kúria udvarán a császáriak legyilkoltak.
Kisfalud középkori kápolnájának helyére az 1600-as években épült temploma tényleg megéri a kitérőt.
Kisfalud fölött a dombon kukucskál ki a fák közül ikerfaluja, a fatornyos kis Kecset. A kisfaludihoz hasonlóan itt is egy középkori templom helyére épült a református templom, 1842-ben. Haranglába a felirata szerint 1795-ből származik. A harang otthona kilátóhelyül is szolgál a Nyikó-mentét körbeölelő Udvarhelyi-dombságra.