Az Árpád-kori Szék a környező sóbányák révén a 13. századtól egy fél évezreden át kiváltságos mezőváros volt. A bányák bezárása és a történelmi sorscsapások után elvesztette városi rangját és nagyközséggé alakult. De a próbák csak megerősítették az itt élőket, így a közel 3000 lelkes község egy páratlan magyar sziget maradt a Mezőségen, a turisták és néprajzosok legnagyobb örömére, ugyanis Széken nem csak tájházakba szorult a tradíció, hanem ma is szerves része a mindennapoknak.
Archives
Feketebalog
Sípoló gőz, kürtszó és zakatolás. A hangok már messziről jelzik, hogy Feketebalog a régi Fekete-Garam-völgyi Erdei Vasút hálózat központja.
Az állomáson kiállítás mesél az eredetileg fakitermelés céljából kialakított hálózat történetéről. Arról, hogy váltották fel a múlt század elejétől a hagyományos vízi úsztatásos szállítást a keskeny nyomtávú erdei vasutak. A környező erdőkből kitermelt fával rakott szerelvényeket először lovak, majd gőzmozdonyok vontatták. Csak Felvidéken mintegy 40 vasút épült, a vonalak össztávolsága elérte a 132 km-t. Aztán az aranykor véget ért és a keskeny sínpárokat széles aszfaltutak, a gőzmozdonyokat teherautók váltották fel. A ’80-as években a Fekete-Garam-völgyi Erdei Vasutat is halálra ítélték, de lelkes vasútbarátoknak köszönhetően 1992-ben újra megnyílt. Igaz, az eredetinek csupán töredékén, mindössze 14 kilométeren közlekednek a személyvonatok Feketebalogtól a Vidrás völgyig.
Rimakokova és a Kokava Línia
És hogy mennyi iparágat virágoztattak fel a Vepor erdei, erről mesél a Forgách család ősi birtoka, Rimakokova is, ahol egészen az 1930-as évekig működött üveggyár.
Ma már az ősi mesterségek helyett inkább a béke iparága, a turizmus dívik errefelé. A Rimakokova feletti erdei üdülőhelyen, az Ipoly turistaházban gömöri magyar szóval várják a vendégeket.
A kokavai szabadidő központ télen főleg a síelésről, nyáron a csendről és a nyugalomról szól. Az üdülőhely remek kiindulópont a környék túráihoz.
Rimabrézó
Rimabrézó 1687-ig Kishont vármegye székhelye volt. Evangélikus temploma mai képét a neves fővárosi műépítésznek, Schulek Frigyesnek köszönheti, aki a 19. század végén formálta át az eredetileg román kori Isten házát.
Rimabánya
Rimabánya régi fényét gazdag aranybányái adták. IV. Béla pénzt is veretett itt. Ám a bányák hamar kimerültek. Az egykori mezővárosra már csak Árpád-kori gótikus eredetű evangélikus erődtemploma emlékeztet.
Rimaszombat
Gömör-Kishont vármegye egykori székvárosa Rimaszombat. A Városháza 1801-ben épült.
Már 1840 óta várja vendégeit a Fekete Sas Vendéglő, amely annak idején vigadónak épült. A gömöri klasszicizmusnak talán legszebb és legmonumentálisabb alkotása.
A Főtéren áll az 1784-ban épült református templom, amely 1909-ben nyerte el mai formáját. És itt áll az egykori Vármegyeháza is, ahol Petőfi Sándort 1845-ben Gömör és Kishont vármegye tiszteletbeli táblábírájának választották.
Rimaszombaton, a református templom kriptájában alussza örök álmát Ferenczy István szobrászművész.
Kevés város van szerte a hazában, amely ennyi nagyságot adott a magyarságnak. Itt született a nemzet csalogánya, Blaha Lujza színésznő is.
A patinás protestáns főgimnázium padjait is sok neves személyiség koptatta. Köztük volt Mikszáth Kálmán író, Pósa Lajos, a magyar gyermekirodalom megteremtője vagy Izsó Miklós szobrászművész is.
Van egy másik múltidéző tér is Rimaszombaton. Itt áll az 1902-ben épült új megyeháza, homlokzatán Gömör vármegye címerével, parkjában neves költőink, úgymint Tompa Mihály és Petőfi Sándor szobraival.
Bácskossuthfalva
Bácskossuthfalva már inkább református, mint katolikus vidék, erről árulkodik 1822-ben épült református temploma. Itt is itthon vagyunk, üzeni a kőszobor és arról is mesél, hogy a pusztává lett települést nagykunsági jászok és kunok telepítették újra. A kun-református nyakasságról árulkodik a település neve és Kossuth szobra is, melyekhez ma is híven ragaszkodnak az itt élők.
Csantavér
Az ősi Hunyadi-birtok, Csantavér akkora hatalmas templommal büszkélkedhet, mint egy nagyváros. A három kupolával ékesített, 42 méter magas Szent Antal bazilikát 1929-ben emelték a hívek, a régi templom helyén.
Gunaras és Tornyos
Gunaras környékén a 19. században benépesült, majd az utóbbi évtizedekben rohamosan elnéptelenedett tanyavilágba csöppenünk. A környék szomorú jelképe a 19. századi Engelmann kastély pusztuló, lélekhagyott épülete. Az 1919-es vörös rémuralom idején minden mozdítható értékét elrabolták innen, aztán Trianon az utolsó szöget is beverte az Engelmann-birtok koporsójába.
Tornyos a hagyomány szerint a már távolról látható templomtornyáról kapta a nevét. Főleg arról nevezetes, hogy 1527-ben itt vette fejét Török Bálint szabadkai főúr a szerb rablóvezérnek, a magát cárnak nevező Cserni Jovánnak.