A felvirágzó Szajánt sem kerülhette el a török pusztítás. A XIX. század elején Tajnay János birtoka lett, aki Szeged környékéről dohánykertészeket telepített ide. De búsulhattak Szaján lakói 1849-ben is, amikor szerb szabadcsapatok égették fel falujukat. 2 évre rá svábok érkeztek, de a gyenge minőségű földek miatt, ahogy a helyiek mesélik, egy „éjjel elszéledtek a faluból, lámpáikat égve hagyták, hogy megtévesszék a földesurat.”
Archives
Padé
Padé központjában a kúriát a falu földesura, Diván György építette az 1800-as években. Csakúgy, mint átellenben a katolikus templomot. A falu szélén még egy szépen felújított kastélyt találunk. A szabadkai nagybirtokos család sarja, Veber Schulhoff nyaralónak építette az 1700-as évek végén.
Ada
Az ősi Asszonyfalva helyén alakult ki Ada. Amikor a török félhold végre leáldozott a Délvidéken, az újranépesült Ada olyan fejlődésnek indult, hogy a 19. században már módos mezőváros lett. A népes katolikus közösség szokatlan, kovácsoltvas, rácsos szerkezetű toronnyal megsüvegelt temploma 1795-ben épült.
A kisvároshoz híres és hírhedt történelmi személyiségek is kötődnek.
Damjanich János aradi vértanú szobrát a testvértelepülése, Budakalász adományozta Adának. Volt is kisebb ribillió a szerbek részéről, nehezen bocsátják meg az 1848-as szabadságharc tábornokának, hogy rác származása ellenére a magyar oldalon harcolt.
1832-ben Adán ringott a bölcsője a magyar nyelvművelés megteremtőjének, Szarvas Gábor nyelvésznek, aki szenvedélyesen küzdött az idegen szavak meghonosodása ellen.
Csak Isten a tudója, miért adott életet Adán, 1892-ben Rosenfeld Mátyásnak, aki felcseperedve már Rákosi Mátyásként írta be magát történelmünk legsötétebb lapjaira. Felsorolni is sok, mi kárt okozott hazánknak, hány magyar családot nyomorított meg, hány ártatlan honfi életét oltotta ki Sztálin meghosszabbított kezeként, a magyarországi kommunista terrorállam fejeként.
Nagyvárad
Erdély kapuja, a keresztény őrbástyája és Szent László büszke városa Várad. 1077-ben Szent László király a vármegye és a püspökség székhelyét Biharból Váradra költöztette.
A püspökség épületei, a püspöki palota, és a Székesegyház köré épült fel először az erődítés, amely később várrá bővült. Ennek a közepét foglalta el az a Székesegyház, ahova Szent Lászlót temették. A halála után száz évvel szentté avatták, így Közép-Kelet-Európa egyik legfontosabb búcsújáró helyévé vált. Miután a püspökség a 16. század közepén megszűnt, 1565-ben feldúlták László király sírját, valószínűleg a protestáns hitviták következtében. Várad később az Erdélyi Fejedelemség székhelyévé és egyik legfontosabb végvárává vált, úgyhogy a hely szinte teljesen elvesztette szakralitását. Majd jött a török, és a hódoltság korában a város teljesen elpusztult.
A város másodvirágzása a 18. században köszöntött be, amikor szinte újra kellett építeni. Ugyanaz történt, mint a középkorban: az egyházi központ körül kezdett kiépülni a város, csak időközben a gótika helyét átvette a barokk. A püspökség a történelmi Magyarország legnagyobb épületegyüttese.
A Szent László téren egykor a városalapító szobra állt. A 19. század hozta el a város harmadik kivirágzását, amikor Nagyvárad jelentős kulturális, kereskedelmi és ipari központtá duzzadt. A Bémer tér a polgárosodó Nagyvárad stílusjegyeit hordozza magán, amit 1890-ben alakítottak ki. Itt találhatóak a város legjelentősebb eklektikus és szecessziós bérházai.
Szent Imre emlékezete (Hegyközszentimre, Adorján, Bihar)
Úgy tartja a legenda, hogy Szent István fiát kedvelt vadászterületén, az Igyfon erdejében érte a halál. S miután a herceget is szentté avatták, halála helyszínének közelében, a Berettyó melletti dombon felépítették a Szent Imre apátságot.
Ma már csak a falu neve és a herceg szobra őrzi emlékét Hegyközszentimrén.
Már rég elmúlt az az idő, mikor Hegyköz központi települése a Borsa család birtoka, Adorján volt. Egy csonka öregtorony, ennyi maradt a dicső múltból Szalárd község határában.
Elődeink Bihar földvárát később a róla elnevezett vármegye és püspökség első székhelyévé tették. A magyar trónörökös hercegek rendre innen irányították a dukátust. Aztán jött a tatár és az addig fényes Bihar hosszú időre mély álomba szenderült.
Ezer esztendővel Árpád várfoglalása után turulmadaras emlékművet avattak a várban. De végül jött a román, és Bihar emlékoszlopa is romba dőlt. Csak egy csonk maradt, és feliratának fájó emléke: Állj kőemlék, állj a végtelenségig! Jelképeként a honszeretetnek. Hont szeretni végleheletéig Tanítsd minden fiát e nemzetnek.
Szentjobb
Szent István kultusza máig élő hagyomány Biharországban. Szentjobbot közel ezer évvel ezelőtt még Berekisnek hívták. Aztán 1061-ben, mikor Szent István királyunk sírját felbontották a Mercurius nevezetű székesfehérvári apát álmában utasítást kapott egy angyaltól, hogy Szent István királynak a jobb karját el kell onnan menekíteni. Úgy érkezett ő ide erre a vidékre, és itt telepedett le, társával együtt. Egy famonostort épített, és őrizték Szent István jobb karját mintegy húsz éven keresztül. 1081-ben Szent László értesül arról, hogy megvan az elveszettnek hitt kar, eljön erre a településre, és Ő nevezi át a falut Szentjobbnak. Egy kőmonostort épített, és onnantól kezdve majdnem 400 éven keresztül, felváltva, bencés és pálos szerzetesek őrzik itt Szent István királynak a jobb karját.
A falu lakossága ma is magyar. A Szent Jobb tisztelete napig megmaradt, de hozzá tartozik a Mária kultusz is. Szentjobb ma a Nagyváradi Egyházmegye Mária kegyhelye.
Bihardiószeg
A Gutkeled nemzetség ősi fészke az Érmelléken fekvő Bihardiószeg. A falut a századok során nem kímélte se török, se labanc. Bocskai István büszke hajdúival határában győzte le a császári sereget. Van emléke Széchenyi Istvánnak, aki még huszárkapitányként élt itt az 1820-as években. Petőfi Sándor meg vándorszínészként fordult meg Diószegen, és ha már itt járt, írt egy verset is. Itt áll Erdély első, 1896-ban emelt Kossuth szobra is, amely a kommunizmust egy disznóól padlásán elrejtve vészelte át. Túlélte a vörös vészkorszakot a Zichy grófok régi kastélya is, amely ma már megújulva ad otthont a környék élővilágát és borászatát bemutató kiállításnak.
A Zichy család 1870-ben itt alapította meg a Monarchia első szőlészeti és borászati iskoláját, így nem is csoda, hogy Bihardiószeg híres borairól, melyek közül a vidékre a legjellemzőbb az ősi magyar bakator bor.
Prázsmár
A szászoknak már se híre, se hamva Prázsmáron, de templomerődjük olyan épen megmaradt, mintha tegnap lett volna benne az utolsó istentisztelet. A Német Lovagrend kezdte el a templom építését 1218-ban. Miután őket kiűzték, kora gótikus stílusban folyt tovább az építkezés. Érdekessége, hogy a templomhajóból középen emelkedik ki a nyolcszögű templomtorony. A tatárjárás után megerősítették. A várfalba 275 darab kis kamrát építettek, minden családnak egyet-egyet. Békeidőben raktárnak használták, veszély esetén menedéket nyújtott.
A templom a Világörökség része. A bordás boltozat, a csúcsívek, a zárókövek, és a kivételes, 15. századi Szent Kereszt-szárnyasoltár egy olyan letűnt kor hagyatékai, melynek szellemét földi erővel nem lehet elpusztítani.
Szászhermány
A barcasági erődtemplomok egyik legszebb példája az Árpád-kori Szászhermányban található. Az eredetileg Szent Miklósnak szentelt, majd luteránussá lett templom már a tatárjárás előtt állt. Aztán az újabb fenyegetések miatt addig erősítették a falait, hogy kiállta Báthori fejedelem, a moldvai vajda és a kurucok ostromát is. Utoljára a fegyverek zaja 1848-ban verte fel a csendjét, amikor a székelyek rohammal vették be az osztrákoktól. A templomot ölelő védőfal rendszerben a vész esetén ide menekülők számára 200 kamrát alakítottak ki. Békeidőben a családok itt tartották az élelmet és más értékeiket. De a kamrákban különféle műhelyeket is működtek és itt volt az iskola is.
Az erődfal tornyában a kápolna falain különleges 15. századi freskók díszlenek.