A madarasi hegyek ölelésében meghúzódó település nemcsak az 1708-as kuruc ütközetről nevezetes, de egy égiből pottyant objektumról is. 1852. szeptember 4-én egy meteorit hullott le itt, amit aztán madarasról neveztek el és a világ nagy gyűjteményeiben öregbítette a falu nevét.
Református temploma 1804-ben épült a régi román kori templom köveiből. A Bethlen, majd az Orbán család birtoka volt a falu, akik a nemzet szolgálatában nem fáradtak el soha, „legfeljebb” életüket adták a hazáért. Orbán Károly 1848-ból huszár főhadnagyként, Bem hadsegédeként vette ki a részét. Itt született az ’56-os forradalom erdélyi mártírja, a Szoboszlay-féle antikommunista mozgalom egyik résztvevője, szintén Orbán Károly, akit 1958-ban kivégeztek.
A Székely-Mezőség népszerűsítését, a vidék fejlesztését szolgálja a madarasi turisztikai információs központ is, amit a Pro Ruris Egyesület működtet.
A hagyomány szerint a hely, ahol ma Mezőbánd fekszik, a székelyek ősi letelepedési helye, a Csigla mezeje volt, ahová a hunok maradékai Csaba királyfi vezetésével visszahúzódtak.
A falu mindig is a székely Mezőség központi települése volt, egyfajta Csigla mezeje, amely a vészterhes időkben menedéket nyújtott nemzeti kincseinknek. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc is eltöltött egy éjszakát Bándon, marosvásárhelyi fejedelmi beiktatására menet. A szépen megújított református templom 1885-ben épült egy régi templom helyett. Kertjében kopjafa emlékeztet évezredes ittlétünkre.
Egykor az Ugron család birtoka volt Mezőzáh. Aztán jött a kommunista csürhe, akik kifosztották a kastélyt, sőt még a temetőkápolnát is feldúlták. A kastélyból szanatórium, majd árvaház lett, de ma már egy árva lélek sincs benne, mégsem szolgáltatták vissza az Ugron családnak.
A tiszta magyar Záhot a második világháború után özönlötték el moldvai románok. Napjainkban 3000 románra alig több mint 200 magyar lélek jut.
Szászorbó öreg hegyi temploma, a Bergkirche ma már magányosan árválkodik. Rég volt, amikor az innen elköltözött székelyek elmentek és benépesítették Orbaiszéket. A helyükre jött szászok aztán ide is templomerődöt építettek. Kellett is a védelem, hisz a hegyeken túlról volt, hogy török rablóportyák, máskor havasalföldi románok törtek be hegyaljára. A krónikák szerint 1599-ben Vitéz Mihály csapatainak vérengzését Orbó 400 családjából csupán 16-an élték túl. De a szászok nem adták fel, újraépítették a falakat, melyek 1658-ban ellenálltak a tatár rohamoknak, és mit ad Isten 1705-ben már a császáriak ostromolták. De napjainkban németnek és magyarnak is csak emléknyomait látjuk az elcsendesült Orbón. Más nyelvet beszélnek már errefelé.
Kelnek is ősi székely település. Érdekesség, hogy a 12. században innen áttelepült székelyek alapították Sepsikálnokot.
Kelnek ősi templomát a település szász elöljáró családja, a Kelnekiek jelentős kővárrá bővítették. A kettős védőfallal körülvett erősség ellenállt Mihály vajda és a tatárok ostromainak is, de a következő századok pusztító árjai és az etnikai földrengések megrendítették Kelneket. Ma már az eltűnt székelyek és szászok után lassan a románok is kisebbségbe kerülhetnek…
A Sebes-patak mentén fekszik a székelyek egyik ősi központja, Sebes. Erről a vidékről költöztek a székelyek a 12. században a Háromszéki-medence környékére, amit aztán el is neveztek Sepsiszéknek. Helyükre szászok települtek, így lett a környékből Szászsebesszék. A céhektől nyüzsgő szabad királyi várost a török veszély miatt a 14. századtól falakkal övezték, mégsem tudott ellenállni a hódítóknak.
A főtéri Fejedelmek háza már az Erdélyi Fejedelemség korát idézi. Fejedelmi szállás és országgyűlések színhelye is volt. Falai között hunyt el 1540-ben Szapolyai János királyunk.
Volt, hogy a moldvaiakat verte itt Kemény János székely serege, máskor meg Izabella királyné sorsáról döntött a szászsebesi országgyűlés. A kuruc harcok idején a császáriak dúlták fel. A sok viszály meg is ritkította Sebes lélekszámát, amit a 18. században újabb német telepesekkel pótoltak. Az 1848–49-es harcoknak is színtere volt, a piski csatába induló Bem tábornok itt tüntette ki hűséges hadsegédét, Petőfi Sándort. De Mühlbach szász maradt. A többség már a 16. században evangélikussá lett, s át is vették az Árpád-kori bazilikát, amelyet Erdély egyik legnagyobb templomává bővítettek.
A templom mellett már a 14. századtól az iskola jelentette a folytonosságot. Az egykori szász evangélikus gimnázium mai épülete 1865-ből való.
Érdekes ház a városi helyőrség régi székhelye, ami 1861-ben került Franz Binder birtokába. A híres Afrika-utazó a homlokzati frízekben örökítette meg kalandozásait.
De van még itt egy szent hely, ahol a múltba révedés mellett már a jelent is ünnepelhetjük és a szebb jövőben is reménykedhetünk. A 13. századi eredetű ferences templom és kolostor egyszer domonkos, máskor ferences szerzetesei századokon át szolgálták Istent, mígnem 1951-ben az ateista diktatúra elhurcolta innen a barátokat. Csak a 2000-es években térhettek vissza, azóta újra ferences élettel telt meg a felújított épület.
Az Apor család ősi birtokán várkastély is épült, amit Báthori Gábor és Bethlen Gábor fejedelmek Kézdiszék központjává tettek.
Felsőháromszék egyik legnagyobb és legrégebbi települése a báró Apor család ősi fészke Torja. A család 17. századi kastélyát a kommunisták államosították, de miután visszaperelték, vissza is költöztek az ősi falak közé.
Az Aporok erdélyi vajdát, ispánt, fővezért és számos kiváló hazafit adtak Erdélynek. Talán a legismertebb sarjuk, Apor Péter író volt.
A torjai székelyek már beleszülettek a faragás művészetébe. Van, amiben Torja világelső. Ez pedig nem más, mint a helyi Pethő Sándor alkotása, a világ legnagyobb kopjafája, amely egész pontosan 15 méter 15 centi magas.
Nemcsak a kopjafa a legnagyobb itt a világon, de itt készült a legnagyobb túróspuliszka, és persze hogy itt áll a legnagyobb székelykapu is.
A Maros partján üldögél az Árpádok kora óta a régi híres bortermelő falu, Csombord. Az utolsó leheletégig próbál ellenállni az elmúlásnak a Kemény család 18. századi kastélya. Mert lehet-e az enyészeté a míves épület, ahol szünideit töltötte Bolyai Farkas; ahol megszállt Jókai Mór; ahol megszületett Kemény Gábor akadémikus és miniszter. Ahol Alsó-Fehér vármegye alispánja, Kemény István kezdeményezésére már 1880-ban vincellértanfolyam indult. Amit aztán 1935-től a nagyenyedi kollégium működtetett tovább, borászati iskolaként. Mígnem a hírneves iskolát államosították, és a visszaszolgáltatás a mai napig várat magára.
És nem elég, hogy kastélyukat elvették, a temetődombon a Kemény család piramis alakú sírboltját is kirabolták. De hiába minden rontás, a hely szellemét nem lehet elűzni innen. Az ősi templom is sokszor elpusztult, de mindig újjáépült. Kós Károly tervezte tornyával hirdeti az újjászületés állandóságát.