Archives

Őrhegyi tanösvény

Az ősvul­ká­ni múlt nyo­mai men­tén emel­ked­jünk a kör­nyék jel­ké­pes magas­la­ta, a nyé­ki Őr-hegy tete­jé­re. A hegy és a palóc hely­ség neve már a gye­pűt őrző „Nyék“ törzs­re emlé­kez­tet. S az itt élők nem felej­te­nek. A „Ter­mé­szet nem ismer hatá­ro­kat” cím­szó jegyé­ben ala­kí­tot­ták ki az Őrhe­gyi tan­ös­vényt, hogy az ide láto­ga­tók­ban tuda­to­sít­sák a helyi érté­ke­ket. 2013 óta a csú­cson kilá­tó vár­ja az erre járót.

Kopácsi-rét, Kopács

A Kopá­csi-rét mocsa­ras, erdős-mezős zuga az ősi pan­non táj egyik utol­só apró emlék­da­rab­ká­ja, egy­ben Euró­pa egyik leg­jobb ter­mé­sze­ti álla­pot­ban meg­őr­zött árté­ri terü­le­te.

A Dunai-pusz­ta lege­lő­in a ter­mé­szet­tel szer­ves össz­hang­ban gaz­dál­kod­nak. Ennek jelei az ősho­nos szür­ke mar­hák, ame­lyek min­den évsza­kot a lege­lőn töl­tik.

A Kopá­csi-rét Ter­mé­szet­vé­del­mi Park, jól kiépí­tett fahíd labi­rin­tu­sa az ártér rej­tett kin­cse­i­hez vezet. Nagyobb ára­dá­sok ide­jén hatal­mas terü­le­te­ket áraszt el a víz, a holt­ágak és a láp­te­rü­le­tek között kisebb-nagyobb talaj­szi­ge­tek emel­ked­nek. A régi idők­ben ember volt a tal­pán, aki eliga­zo­dott az ingo­vány­ban. Per­sze ma már meg­vál­to­zott a kép, az útvesz­tő­kön kényel­mes tan­ös­vény vezet és saj­nos az évti­ze­dek víz­szint csök­ke­né­se las­san elapaszt­ja a tava­kat és mocsa­ra­kat. A rit­ka és veszé­lyez­te­tett növény- és állat­fa­jok miatt a Kopá­csi-rét Euró­pa egyik leg­je­len­tő­sebb vizes élő­he­lye. Főleg hatal­mas hal­ál­lo­má­nyá­ról és madár­vi­lá­gá­ról ismert. Ami­óta kor­lá­toz­zák a halá­sza­tot, a kopá­csi­ak első­sor­ban a ter­mé­szet­vé­de­lem­re és a turiz­mus­ra épí­te­nek.

A víz mel­lett fek­vő Kopács refor­má­tus temp­lo­ma is a meg­úju­ló magyar közös­ség ere­jét hir­de­ti. A 1991-es hábo­rút meg­szen­ve­dett épü­let a magya­rok össze­fo­gá­sá­val épült újjá.

Az évszá­za­dos elszi­ge­telt­ség­nek, a víz­zel való sajá­tos kap­cso­la­tá­nak köszön­he­tő ter­mé­sze­ti és nép­raj­zi „ősál­la­pot” meg­őr­zé­sé­ről és átörö­kí­té­sé­ről szól a falu leg­na­gyobb ünne­pe, a Kopá­csi-halász­na­pok.

Évről-évre ezrek jön­nek össze, hogy közö­sen ünne­pel­je­nek és emlé­kez­ze­nek a halá­sz­ősök­re.

A köz­pont­ban ter­mé­sze­te­sen a hal­éte­lek van­nak, melyek közül a hal­pap­ri­kás és a csip­te­tős ponty a leg­is­mer­teb­bek.

Budvár — Csicser Tanösvény

Az Erdé­lyi Kár­pát Egye­sü­let hoz­ta lét­re nem­ré­gi­ben a Bud­vár­ra veze­tő Bud­vár-Csi­cser Tan­ös­vényt, amely 10 kilo­mé­ter hosszan 8 infor­má­ci­ós táb­la segít­sé­gé­vel veze­ti végig a ván­dort a kör­nyék fló­rá­ját és fau­ná­ját, de a két csú­cson, Bud­vá­ron és Csi­cse­ren egy-egy legen­dá­val ismer­ked­he­tünk meg.

Úgy regé­lik, Bud­vá­rat Atti­la test­vé­re, Buda vezér épít­tet­te, aki itt is van elte­met­ve. Itt szé­kelt a szé­ke­lyek főra­bon­bán­ja, s ami­kor Árpád vezér bevo­nult kelet­ről, vére­i­re lel­ve, szer­ző­dést kötött velük, amely­ben kőbe vés­ték, hogy a szé­ke­lyek vezé­re tovább­ra is a főra­bon­bán marad. E helyen mond­ták ki a keresz­tény hit­re való átté­rést is. Aztán eljött az 1241-es esz­ten­dő, ami­kor irdat­lan tatár sereg tört Erdély föld­jé­re. Három­száz hős szé­kely pró­bál­ta fel­tar­tóz­tat­ni a kutya­fe­jű­e­ket, de végül győ­zött a túl­erő. Ekkor veszett az örök emlé­ke­zet­be a védők­kel együtt a vár is.

A tan­ös­vény mel­lék­út­ja a Bud­vár és a Csi­cser közöt­ti mély szur­dok­völgy­be vezet. A szűk szur­dok­ból fel­emel­ked­ve egy tágas tisz­tás­ra, a Hod­gyai-lege­lő­re érünk. A piros jel­zé­sen emel­ke­dünk tovább a Fehér-Nyi­kó és a Nagy-Kükül­lő közöt­ti hul­lá­mos domb­vi­dé­ken. A lege­lő kele­ti pere­me a Csi­cser lár­ma­fás tete­jé­ben vég­ző­dik.

Óhodász, Lombkorona tanösvény

Óho­dász fölött talál­ha­tó a Lomb­ko­ro­na tan­ös­vény. A Lomb­ko­ro­na tan­ös­vé­nyen mara­dan­dó élményt nyújt a vegyes erdő lomb­ko­ro­ná­i­nak szint­jén kiépí­tett pal­ló­híd, melyen végig­sé­tál­va köze­lebb­ről is szem­ügy­re vehet­jük a külön­bö­ző fafa­jo­kat.

A pal­ló­híd végén egy kilá­tó nyújt rálá­tást Kőszeg­hegy­al­já­ra. Míg vissza­te­kint­ve a főge­rin­cen a Nagy Szar­vas­kő emel­ke­dik anten­nás tor­nyá­val.

Tesmag — Ipoly-menti tanösvény és Jégmadár Központ

A Hunt csa­lád ősi bir­to­ka Tes­mag. A falu köz­pont­já­ban világ­há­bo­rús emlék­mű őrzi a hősök emlé­két. Tes­mag nagy­sza­bá­sú közös­ség­épí­tő ren­dez­vé­nye a Tes­ma­gi Vigas­sá­gok. A falu köze­lé­ben talál­ha­tó az Ipoly Unió Jég­ma­dár Köz­pont­ja, amely az Ipoly-men­te kör­nye­ze­ti és kul­tu­rá­lis érté­ké­nek meg­őr­zé­sé­vel fog­lal­ko­zik.

Az Ipoly-men­ti tan­ös­vény a folyó ter­mé­sze­ti érté­ke­it mutat­ja be. A tan­ös­vény külön­le­ges­sé­ge, hogy az ide­lá­to­ga­tó turis­ta egy­szer­re ismer­he­ti meg a vizes és a szá­ra élő­he­lyek jel­leg­ze­tes vilá­gát.

Páskom legelő tanösvény

A Közép­ső-Ipoly-men­te Nem­zet­kö­zi Jelen­tő­sé­gű Vizes élő­hely, azaz Ram­sar terü­let. Kiér­ve az éger­láp­ból, a Pás­kom-lege­lő tan­ös­vé­nyen, Dej­tár hatá­rá­ban az Ipoly men­té­re oly jel­lem­ző rétek egyi­ké­re érünk. Az Ipoly-men­té­nek ezen a viszony­lag szűk terü­le­tén jól meg­fér­nek egy­más mel­lett a mada­rak, az erdei vadak és az ősho­nos magyar házi­ál­la­tok is. Mivel a homo­ki par­la­gok meg­őr­zé­se szem­pont­já­ból is jót tesz a legel­te­tés, a Nem­ze­ti Park Ipolyve­ce hatá­rá­ban jelen­tős magyar szür­ke­mar­ha állo­mányt tenyészt hagyo­má­nyos mód­sze­rek­kel.

Sziki Őszirózsa Tanösvény

A Szi­ki Őszi­ró­zsa tan­ös­vény a Fer­tő-tó men­ti szi­kes pusz­tá­ra vezet. A nádas­sal sűrűn sze­gé­lye­zett, igen sekély Fer­tő tó az egyik leg­je­len­tő­sebb vízi­ma­dár-meg­ál­ló­hely Közép-Euró­pá­ban. A hazai ter­mé­szet­vé­de­lem jel­kép mada­rá­val, a nagy kócsag­gal is sűrűn talál­koz­ha­tunk, hisz a Nem­ze­ti Park Közép-Euró­pa leg­né­pe­sebb nagy kócsag állo­má­nyá­nak nyújt ott­hont.