A Bucsinról a Görgényi központi részének főgerincén futó jelzés kísér be a fenyves erdőbe, majd hamarosan letérünk a fő útvonalról. A turisták ritkábban, a vadászok annál inkább járják az összefüggő, sűrű fenyőerdőt. Nem véletlenül nevezi Zsigmond Enikő a Görgényi-havasokat Erdély vadaskertjének. A gazdag vadállományára: medvéire, szarvasaira, farkasaira, fajdkakasaira már a régmúlt idők uralkodói is előszeretettel vadásztak. Jól karbantartott erdei útjai is elsősorban ennek köszönhetők. A kaldera első kúját, a Ferenci láza tisztást délről kerüljük, majd a Görgényi-havasok legmagasabb ormára, a Nagy-Mező-havas felé vesszük az irányt. Csúcsán az időjárás kiszámíthatatlan, ám ha sikerül szép időben feljutnunk, csodás panoráma tárul elénk. A Mező-havas régebbi elnevezése a Szék-havas, mert Marosszék legjelentősebb hegysége volt.
Itt még a házak is a vadászatot szolgálják, a Cserepes fölött a Dürgő-házban azért úgy hírlik nemcsak a fajdkakas-vadászoknak, de szükség esetén a fáradt vándornak is jut éjjeli menedék.
A Cserepes-kőről remek kilátás nyílik a Görgény vonulataira, és a Sóvidéki dombságra.
A csúcsról minden égtáj felé ragyogó a kilátás. Északra a Visó völgy fölött magasodó Máramarosi-havasokra, nyugatra a Széples, délre a Borgiói-hegységre, és keletre a Radnai-havasok gerincére.
A kék sáv jelzésen haladva érjük el a Gargaló-nyergében a főgerincet. A vonulat ezen szakaszán még nincsenek éles sziklaormok, a laposabb háton kényelmesen lehet haladni és csúcsokat hódítani, így, többek között a Galac-csúcs, majd a Rebra-csúcs.
A Pokol-bércről Kárpátalja nyugati részének szinte valamennyi hegye látható Délkeletre a Borzsa-havas, délre a völgyben a Verhovina, és északra Galícia látványa fogadja a vándort. Északnyugatra a főgerinc folytatása mögött a Beszkidek nyugati részei és a lengyel Beszádok is előtűnnek. Nyugatra a Róna-havas bércei fehérlenek. Keletre pedig a Beszkidek Verecke környéki alacsonyabb részei hullámoznak.
A Kapacina keletről nyugat felé enyhén magasodó főgerincét az úgynevezett Boreszku-felszín maradványai: széles, hullámos hátak, tágas fennsíkok és alhavasi rétek jellemzik. A főgerinc aszimmetrikussága szembetűnő: észak felé rövid, de meredek patakvölgyek futnak a szomszédos Lator-havas és kisebb testvére, a Latorica irányába. A déli oldal patakvölgyei ezzel szemben hosszabbak, lejtésük jóval enyhébb.
Az Ursu– és a Kapacina-csúcson keresztül érjük el a hegység legmagasabb ormát, a Nedejt.
A Gutin első csúcsa az Apostolok sziklacsoportja, mely úgy fest, mintha egy szirten álló várrom volna. Innen északnyugatra tovább haladva érjük el a Gutin-csúcsot, ahonnan csodás kilátás nyílik a Máramarosi-medencére és a környező hegyekre. A Gutin-tetőről a gerincen folytatva utunkat a Kakastaréj fűrészfogas, bazaltos –andezites sziklafalára érünk. A szikla az Erdélyi Kárpát Egyesület Gutin Osztályának a jelképe.
A Rozsály-csúcsról körbetekintve különleges sziklaképződményeket láthat a vándor. Ezek az érdekes képződmények, egy lávafolyásnak a differenciált erózió által keltett formái. Gyönyörű kilátás nyílik innen rendszerint a Nagybányai-medencére a Gutinra, a Ciblesre, a Radnai havasokra, és a Máramarosi hegyekre.
Innen csodálatos kilátás nyílik a máramarosi bércekre.
A Légiós-hágóból kőkemény meredek emelkedő visz a Taupisz tömbjére. Itt is megtapasztaljuk, hogy a Gorgánok messziről talán egységes gerincnek tűnhet, de valójában több, vízfolyások szabdalta tömbből áll, amik között komoly szinteket kell leküzdeni.
